Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)
2003-12-11 / 24. (279.) szám
6______________________________________( {J P 2003. december 11. Huszonöt éves „óvodások" Persze hogy nem az óvodások, csak maga az óvoda ünnepelte november 12-én fennállásának negyedszázados évfordulóját. A Nyár utcai Játék, Mozgás, Kommunikáció (JMK) Óvoda Pintér Éva óvodavezető kedves köszöntőjével a nagycsoportosok ünnepi műsorával és egész napos vásári játékkal tette emlékezetessé a születésnapot. A gyerekek ovipénzért vásárolhattak gyümölcsöket, süteményeket, bábokat és kézműves munkákat. A különleges szakmai programjáról főváros- szerte ismert óvoda ezúttal a régi kollégák mellett vendégül látta a környék óvónőit is. A gyerekek egész nap „lógtak a szeren” (Fotó: Újpest TV) Újpesti siker az európai karatekupán A Budapesten megrendezett Európai Wado Karate Kupán 9 ország 92 versenyzője mérte össze tudását. A Sozsin Wado Karate Egyesület rendezvényén a nemzetek összesített versenyében Magyarország lett az első 6 aranyéremmel. A legeredményesebb férfi versenyző 3 aranyéremmel Haga Zsolt, a Sozsin SE versenyzője, a legeredményesebb edző Bisztrony Csaba, ugyancsak a Sozsin színeiben. A Sozsin Wado Karate Egyesület Káposztás- megyeren, a Szőnyi István Általános Iskolában (Lakkozó u. 1.) tartja edzéseit kedden és csütörtökön 18-tól 19.30-ig. Bővebb információ a 06-30-914-0287-es számon kérhető. December 22-én... ...nyit az UTE újjávarázsolt, fedett jégpályája, azaz az új jégcsarnok. így újra lesz jeges élet, közönségjég és edzési lehetőség a hokisoknak. A jégcsarnok első nagy eseménye a 2004. január 11-én megrendezendő Magyar Kupa döntője lesz. (Bővebben következő lapszámunkban.) Szeretek itt élni... Beszélgetőtársam, Makovics Dénes Újpesten lakik, klasszikus zenei tanulmányai után került kapcsolatba a dzsessz- és rockzenével. Kiváló muzsikus, fuvolán, szaxofonon, basszusgitáron és szintetizátoron játszik.- Mesélj magadról!- Ózdon születtem. Szüleim egy környékbeli faluban élnek Borsodbótán, én is ott gyerekes- kedtem. Az anyai nagyapám volt zenész a családban, és az ő hatására kezdtem gitározni. 1970-ben a gitár volt a „legmenőbb” hangszer, és nagyapám, aki mélyhegedűn és dobon játszott, egy alkalommal megajándékozott egy bolgár Chremonával. A gitározás egy évig tartott, majd az ózdi gimnázium ének-zene tanára - aki akkortájt a borsodbótai énekkart vezényelte, amelyben a nagyapám és a szüleim is énekeltek - ösztönözte a szülőket a „gyerek” zenére való taníttatására. Ezután felvettek az ózdi zeneiskolába, igaz, gitár szak hiányában fúvós hangszerre. A fuvolát választottam. 1976-ban felvettek a miskolci konziba. Ez döntő fordulat volt számomra. Egy kis faluból elkerülni egy nagy városba, új, érdekes, tehetséges emberekkel egy közösségben élni nem mindennapi dolog volt, így az életem nagy fordulatot vett. A 70- es években mindenütt nagy zenei élet zajlott, természetesen Miskolcon is. Igaz, az iskolában klasszikus zenét tanítottak nekem, de az akkori rock- és dzsesszzene teljesen fanatikussá tett engem is.- Nem volt tehát könnyű dolgod.- Nem, mert mindenkivel szembeszálltam, aki nem respektálta a küldetésemet. A konzi- ban szép sikereim voltak a klasszikus zene terén is, de végig tudatában voltam annak, hogy mit fogok majd csinálni. Ez idő tájt megismerkedtem a helybéli zenészekkel, a mai napig is mély barátság fűz Hirleman Bertalanhoz. A sok zenehallgatás és útkeresés után már nem lehetett sokat várni, hiszen egy sikertelen főiskolai felvételi és egy Steps-Michael Brecker koncert után eldöntöttem, hogy szaxofonos leszek. Mielőtt továbbmennénk, megemlítem két kitűnő pedagógus nevét: Vass Máriáét és Sereg Jánosét, akiknek nagyon sokat köszönhetek. A katonaság alatt önerőből készítettem fel magamat a dzsessz tanszaki felvételire, és 1984 szeptemberében már első évfolyamos voltam. A szaxofontanáraim Lakatos Antal és Lakatos Dezső voltak. A tanszakon beindult egy pörgős zenei élet, amire mindig vágytam, úgymond pesti vagy magyar módra - bár mondhatom, sok mindent másképp képzeltem el. Ennek ellenére jöttek a lehetőségek.- Kikkel játszottál együtt?- Akkori pályatársaim György Ákos, Gyárfás István, Tűzkő Csaba, Borbély Mihály és Mohai Tamás voltak.- És az úgynevezett profik közül?- Gonda János, Szakcsi Lakatos Béla, Jávori Vilmos, Kőszegi Imre, Fogarasi János, Pege Aladár, Berki Tamás, Török Ádám, Oláh Kálmán, Hofi Géza, Malek Andrea, és még sokáig sorolhatnám.- És a rock?- A tanszak mellett hamar a Bikini zenekarban találtam magam, ami azt jelenti, hogy a popzenétől sem zárkózom el, de úgy gondolom, hogy a zenésznek meg kell tanulni megbecsülni a lehetőséget, a haknit és a gázsit. Mindezek ellenére azt mondom, a biztos egzisztencia és anyagi biztonság nagyon fontos az ember életében. Ezért vállaltam el a BM Rendőrség zenekarában a szaxofonos szólamvezetői státust, amit már 1996 óta csinálok.- Mióta élsz Újpesten?- 1984-ben először mint albérlő laktam ebben a lakásban, amelyet öt évvel később sikerült megvásárolnom. Miután a tanszak itt működik Újpesten, ide jártam iskolába, és itt volt a főiskolai diplomakoncertem is 1996-ban, sőt itt tanítottam mint tanársegéd. Ma is szeretek itt élni, sokszor sétálok át a hídon a Népszigetre. Emlékszem a házunkkal szemben lévő hangszerbizományira. Sokat nézelődtünk a kirakat előtt ácsorogva.- Terveid?- Szeretnék többet foglalkozni a saját zenei világommal, stílusommal. Instrumentális zenében gondolkozom, saját szerzeményekben. Szeretnék sok jó és emlékezetes koncerten részt venni, és sok jó és kiváló kollégával együtt muzsikálni. Makovics Dénes rockzenész Szűts István
