Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)

2003-10-30 / 21. (276.) szám

2003. október 30. Testületi ülésen Utcanevekről Rendkívüli testületi ülést tartott Újpest Önkormányzatának képviselő­testülete október 15-én. Dr. Derce Tamás polgármester, az ülés leveze­tőelnöke egyetlen napirendi pont megtárgyalására - javaslat közterüle­tek elnevezésére - tett javaslatot, melyet a jelenlévők 27 igen szava­zattal el is fogadtak. Az elnök a rend­kívüli ülés összehívását azzal in­dokolta, hogy ebben az időszakban több lakást adnak át Káposztásme- gyeren, és a beköltözők jogos igénye, hogy helyrajzi szám helyett „valósá­gos” utcákba költözzenek be, és ott megtalálja őket a postás és egyéb szolgáltató. A káposztásmegyeri utca­neveket tartalmazó előterjesztést Hock Zoltán alpolgármester tárta a testület elé, melynek tagjai 27 igen és egy tartózkodás szavazattal döntöttek az alábbiakról:- a 76512/354 helyrajzi számú - a Ho­moktövis utca és a Csíksomlyó utca közötti - közterületet Malomvíz utcá­nak,- a 76512/372 helyrajzi számú - a Ho­moktövis utca és a Csíksomlyó utca közötti közterületet - Marosújvár ut­cának,- a 76512/273 helyrajzi számú - a Ho­moktövis utca és a kiterjesztendő Csíksomlyó utca közötti - közterü­letet Kőrösbánya utcának,- a 76512/185 helyrajzi számú és foly­tatásában a 76512/187 és 76512/396 helyrajzi számú - a Megyeri út és a városhatár közötti - közterületet íves útnak,- a 76512/171 helyrajzi számú - az Ipari Park utca és a 76512/87 helyrajzi számú közterület közötti - közte­rületet Tenkefürdő utcának,- a 76512/24 helyrajzi számú közte­rületet és folytatásaként - az Ipari Park utca és a Megyeri út közötti - a 76512/18 helyrajzi számú egyenes ut­carészt Almakerék utcának nevezi el.- A Tófalva utca elnevezést a 76512/328 helyrajzi számú közterü­letre és a Csíksomlyó utca elnevezést a 76512/324 helyrajzi számú „L” alakú közterületre is kiterjeszti. Javasolta a testület a Fővárosi Köz­gyűlésnek, hogy- a 76512/297 helyrajzi számú - a 76512/273 és a 76512/187 hrsz. közöt­ti közterületet Koszterna Gyula utcá­nak,- a 76512/189 helyrajzi számú „U” alakú közterületet - mely a 76512/297 helyrajzi szám alatti közterületből in­dul ki és oda tér vissza - Somlyói Nagy Sándor utcának, valamint- a 76512/226 helyrajzi számú „U” alakú közterületet, mely a 76512/297 helyrajzi számú közterületből indul ki és oda tér vissza - Gémes József utcának nevezze el.-bk­Búcsú a Tanár úrtól Nagy veszteség érte az újpesti helytör­téneti kutatókat: 90 éves korában, ok­tóber 13-án meghalt Neogrády László ny. iskolaigazgató, az Újpesti Helytör­téneti Gyűjtemény alapítója és volt ve­zetője. Sorsa pontosan úgy alakult, mint a XX. század történelmi változásokat és viha­rokat megélt nemzedékének pályafutá­sa. Erdélyben született, Budapesten vé­gezte a Ludovika Akadémiát, hivatásos katonatisztként harcolt a II. világhábo­rúban, 1946-1951 között a Hadtörténeti Múzeum és Levéltár parancsnoka volt. Őrnagyi rangját elveszítve került Új­pestre, a Megyeri úti általános iskolába. Miután történelem-latin szakos tanári diplomát szerzett, 1952-ben megala­pozta a rendszeres helytörténeti kutatá­sokat. Diákjaival járta a házak padlá­sait, felkereste a régi újpesti családokat, gyűjtötte és rendszerezte az eredeti do­kumentumokat és tárgyakat. 1972-ben nyitotta meg ajtaját az a helytörténeti gyűjtemény, melyet 1996-ig vezetett. Számos tanítványa az ő példája nyo­mán vált elkötelezett újpesti lokálpat­riótává. Alapító kurátora volt az 1992-ben létre­hozott Újpesti Helytörténeti Alapít­ványnak, elnökségi tagja volt az 1995- ben alakult Újpesti Városvédő Egyesü­letnek. 1990-ben rehabilitálták, ez év­ben vehette át az „Ad Honorem Újpest 1840-1990” emlékérmet. 1992-ben Pro Űrbe díjjal tisztelték meg, és 1993-ban Újpest díszpolgára lett. Neogrády tanár úr teljes és gazdag éle­tet élt. Igazi elégtételt jelentett számára a tanítás és a helytörténeti munka. Most, amikor végleg elment, egykori kollégái, tanítványai, munkatársai és barátai - özvegye és családja gyászában osztozva - szeretettel és tisztelettel bú­csúznak Laci bácsitól, az örökké opti­mista, segítőkész és igaz embertől. Nyugodjon békében! Kadlecovits Géza Elhunyt Neogrády László, Újpest díszpolgára Újpest Önkormányzata éppen tíz esztendővel ezelőtt egy emberöltőnyi szünet után először adományozott az Újpesti Városnapok alkalmából díszpolgári címet köztisz­teletben álló és közmegbecsülésnek örvendő polgárai kö­zül két személynek. Neogrády Lászlónak, az Újpesti Hely- történeti Gyűjtemény vezetőjének, valamint az azóta szin­tén elhunyt dr. Gyökössy Endre református lelkésznek. A díszpolgárok könyvébe Neogrády László, díszpol­gárként, az alábbi sorokat írta: „Mint Újpest díszpolgára kívánom, hogy Újpest kulturális és gazdasági téren egya­ránt kiemelkedően fejlődjék, és valamennyi lakójának ad­ja a szellemi kibontakozás és boldogulás lehetőségét is. ” Neogrády László Zilahon született, Budapesten volt gimnazista, érettségi után a tatai járásbíróságon dolgo­zott, mezőjogász lett, diplomát szerzett. Katonaévei 1936-ban kezdődtek. A légvédelmi tüzérséghez hívták be tényleges szolgálatra. Katonaként élte át a második világ­háborút, a visszacsatoláskor Marosvásárhelyre helyezték át, majd Budapestre került. A műszaki alosztályon a vas­út- és hídépítők századának parancsnoka lett. Használ­hatóvá építették a gödöllői, a hatvani vasútállomást, a tiszafüredi vasúti hidat. Amikor a műszaki hadosztály megszűnt, a Hadtörténeti Múzeumban kapott feladatot, a hadi levéltár munkatársaként dolgozott. Bár régi ál­mától, a régészettől mesze került, közelebb került azon­ban a legújabbkori történelemhez. Szép emléke volt, amikor 1948-ban a Nemzeti Múzeumban centenáriumi kiállítás nyílt, őt bízták meg, hozza el Aradról az 1848-as emléktárgyakat. Az 1848-as zászlók megkerülésének, hazatérésének története számára nem várt folytatást is hozott: a múzeum zászlóügyi előadója lett. Azután könyvtárvezető-helyettesi feladattal bízták meg. Szabad óráiban tanult: történelem-latin szakos tanári diplomát szerzett. Az ötvenes években lett a Megyeri Úti Általános Iskola tanára. Munkahelye és egyben családjának otthona lett az iskola, és helytörténeti, történelmi előadásokat tartott a munkásotthonban. Újpest története egyre jobban érde­kelte. A tudományos munka kedvtelésként kezdődött. Először „otthonról régészkedtek” a tanítványai a tanár úr vezetésével, így gyűltek a tárgyak, képek, írások, ame­lyek később az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény alapját képezték. Egy emlék - a sok közül - már-már legendává érett: a papírgyűjtő gyerekek a volt Károlyi-uradalom egy nedves helyiségében iratokat találtak az 1840-es évekből. Egy részük érdekességként a családi gyűjteménybe került. így került elő Újpest alapító levele is a grófi család néhány könyvritkaságával együtt, amelyeket a Nemzeti Múzeum, illetve az Országos Levéltár és a Széchényi Könyvtár őriz. A Tanár úr és a diákok kutatómunkája nyomán létrejött helytörténeti gyűjtemény - amely az évek során kinőtte az István úti panelház földszinti helyiségét - nemcsak elfog­laltságot jelentett, hanem sokkal többet annál: szenve­déllyé érett. A tárgyak rendszerezése sok időt igényelt, és sokan szakdolgozatukhoz, kutatómunkájukhoz kértek - és kaptak - segítséget. Amikor a gyűjtemény pár száz méterrel távolabb, a Berda utcában lelt otthonra, a tanár úr is megnyugvással fogadta a kiállítandó tárgyak és anyagok „sorsának jobbra fordulását”. Neogrády Lászlót pályafutása alatt számtalan elisme­rés érte, mégis kettőre volt talán a legbüszkébb: az 1992- ben kapott Pro Űrbe díjra és az Újpest díszpolgára címre. Úgy vélte: az emberek egymás iránti szeretete, tisztessé­ge fontosabb a hírnévnél, dicsőségnél. Hosszú, küzdel­mes élete során jómaga is erről tett tanúbizonyságot.

Next

/
Thumbnails
Contents