Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)

2003-02-13 / 3. (258.) szám

Kétszer is nekifutottak Megszületett a bíróság ítélete a polgármester meg nem szavazott fizetésével kapcsolatban 2003. február 13.______________________ (JJ p££)T ___ Dr . Derce Tamás polgármester rendkívüli tes­tületi ülést hívott össze január 29-én szerdára a Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest Fővá­ros IV. Kerület Újpest Önkormányzat Képvi­selő-testületére vonatkozó I. fokú ítélete elleni jogorvoslat kérdésében való döntés és az egyebek közé tartozó témák megbeszélése érdekében. Az ülés megkezdésekor az MSZP- frakció tagjai nem jelentek meg az ülésterem­ben, ezért a napirend megtárgyalása - hatá­rozatképtelenség miatt - meghiúsult. A leve­zetőelnök, dr. Derce Tamás polgármester másnapra, azaz január 30-ára, csütörtökre is­mét összehívta a képviselő-testület ülését, ám az MSZP-frakció tagjai ez alkalommal sem je­lentek meg az ülésteremben. Dr. Derce Tamás polgármester, mielőtt is­mételten berekesztette volna az ülést, elmond­ta: kétszer hívta össze a képviselő-testületet annak érdekében, hogy a képviselő-testület november 4-én hozott, és polgármesterként ál­tala törvénytelennek ítélt döntését követően megindított perben született munkaügyi hatá­rozattal szemben a képviselő-testület döntsön arról, kíván-e fellebbezni, avagy sem? Dr. Derce Tamás úgy vélte, a január 29-én, 17 órára összehívott testületi ülésen az MSZP- frakció tagjainak részt kellett volna venniük, és azt is pontosan tudják, hogy immáron 13 éve mindig pontosan ebben az időpontban kezdődik az ülés. A polgármester azon a vé­leményen volt: az MSZP-frakció tagjai szán­dékosan nem jelentek meg, a szerdai, és szándékosan nem jelentek meg a január 30-ra összehívott ülésen sem. A polgármesternek ugyan az MSZP frakcióvezetője jelezte, hogy aznap nekik - másutt - ülésük van, dr. Derce Tamás azon a véleményen volt, hogy az MSZP-frakció tagjai szándékosan bojkottálták a képviselő-testület munkájában való részvé­telt. A polgármester kifejtette azon vélemé­nyét is, hogy a képviselőknek helyzetüknél fogva magasabb a társadalmi presztízsük, és azért kapják javadalmukat, hogy a testületi ülésen részt vegyenek. Dr. Derce Tamás pol­gármester kijelentette: ebben a tárgyban még 3 egyszer testületi ülést nem kíván összehívni, és ezzel a témát a maga részéről lezártnak tekintette. Hock Zoltán alpolgármester, az MDF frak­cióvezetője, elmondta: mivel a polgármester épp egy meg nem szavazott munkabérre vo­natkozó bírósági döntéssel kapcsolatos jogor­voslat témájában hívta össze két alkalommal is a testületi ülést, célszerű lenne megvizsgál­ni annak a jogi lehetőségét, hogy az MSZP- frakció távol lévő tagjai távollétük miatt csök­kentett tiszteletdíjban részesüljenek. Indítvá­nyát azzal támasztotta alá, hogy januárban három alkalommal került sor testületi ülésre, az MSZP képviselőcsoportjának tagjai pedig mindössze egy alkalommal jelentek meg, ezért a tiszteletdíj egyharmadát lenne célsze­rű számfejtem számukra. Dr. Derce Tamás polgármester ígéretet tett arra, megvizsgálják a jogi lehetőségét annak, hogy a tiszteletdíj kifizetése megtagadható-e? Amennyiben ez az út nem járható, a követ­kező határozatképes testületi ülésen javasolni fogja az MSZP-frakció tagjai számára, hogy az el nem végzett munkáért kifizetett javadalmu­kat ajánlják fel egyéb célokra. A polgármester ezt követően az ülést berekesztette.-bk­Megkérdeztük... ♦ ...dr. Derce Tamás polgármestert, mi­lyen ítéletet hozott a Fővárosi Munkaügyi Bíróság abban a per­ben, melyet felperes­ként indított az al­peres újpesti önkor­mányzattal szem­ben?-A Fővárosi Mun­kaügyi Bíróság január második hetében tár­gyalta és hozott ítéletet abban a kérdésben, jogszerű volt-e avagy sem a választást követően létrejövő új képviselő-testületnek az a 2002. évi november 4-i ünnepélyes alakuló ülésén hozott határozata, amely során 15 igen, 18 nem sza­vazati aránnyal - érvényes, de eredménytelen szavazást követően - nem szavaztak meg mun­kabért számomra.- Polgármesterként ön és az önt támogató politikai erők már akkor úgy vélekedtek, hogy törvénysértést követett el a testület.- Valóban, hiszen törvény mondja ki, hogy a választást követő első testületi ülésen a kép­viselő-testületnek - mint a polgármester mun­káltatójának - meg kell állapítania a polgár- mester fizetését. A törvény egyébként azt is meghatározza, hogy újraválasztott polgármester esetében a munkabér nem lehet kevesebb, mint a korábbi önkormányzati ciklusban volt. (Lásd Újpest lap 2002. november 14. száma. A szerk. megj.) Úgy vélem: az előterjesztésre nem-mel szavazó MSZP-frakció képviselő-testületi erőfö­lényét akarta demonstrálni ellenszavazatával, amely az ésszerűtlenségen túlmenően ezáltal a képviselő-testület egészét sodorta súlyos tör­vénysértésbe. Mivel úgy vélem, egy jogállamban nem járható út az, ha bárki akaratának ér­vényesítése érdekében, erőfölényének a tuda­tában szándékosan és következmények nélkül sértsen törvényt, a Fővárosi Munkaügyi Bí­rósághoz fordultam keresetemmel. A bíróság ja­nuárban tárgyalta a beadványt, ennek lezárása­ként megszületett az elsőfokú ítélet, amely január 24-én érkezett meg hozzám.- Mit állapított meg a Fővárosi Munkaügyi Bíróság?- A Fővárosi Munkaügyi Bíróság ítéletében megállapította, hogy a keresetem megalapo­zott, a képviselő-testület törvényt sértett, ami­kor az alakuló ülésen nem határozta meg az il­letményt. Az ítélet során a bíróság a képviselő- testület alakuló ülésén általunk is említett törvényekre hivatkozva indokolt.- A bíróság ítéletében foglaltakat ön kétszer kívánta a képviselő-testület elé tárni, sikerte­lenül...- Valóban. Már a januári testületi ülésen je­leztem, amennyiben kézhez veszem a bíróság ítéletét, rendkívüli testületi ülést hívok össze, eldöntendő, hogy az elsőfokú ítélettel szemben kíván-e fellebbezni a képviselő-testület, avagy jóváhagyólag tudomásul veszi azt. A képviselő- testület e tárgyban összehívott rendkívüli ülé­sét először január 29-én, szerdán (tizenhárom éve nem tartunk szerdán rendkívüli ülést) kívántam megtartani, méltányolva, hogy az MSZP-frakciónak másnap, csütörtökön érte­kezlete van. Ám hiába volt minden igyeke­zetem, sem a szerdai, sem a csütörtöki ülésen nem jelentek meg a frakció tagjai. A jelen lévő képviselők száma a határozathozatalhoz nem volt elegendő. így a magam részéről a témát lezártnak tekintem.- Milyen tanulságokkal járt az ön számára a bíróság ítélete? Kérte-e bíróságtól bármilyen kárpótlás megítélését?- Nem kárpótlásért, nem esetleges anyagi elő­nyökért indítottam a pert. A bíróságon is el­mondtam, időközben a december 2-i képviselő- testületi ülésen valamennyi frakció meg­szavazta az illetményemet. A bíróság ítélete számomra azt jelentette: törvénytisztelő és tör­vényt jól alkalmazó képviselők nem kerül­hetnek háttérbe az ezzel ellentétesen gondol­kodó és cselekvő képviselőkkel szemben. A bíróság döntése abban is megerősített, hogy a kicsinyesség és a választási eredmények tu­domásul nem vétele, a harag rossz tanácsadó. Még az országos politikában is! És még valami: sok helyütt beszéltem már arról, hogy a kép­viselőket a döntéshozatalok során semmilyen felelősség nem terheli. A polgármestert viszont igen. A képviselő-testület november 4-i döntése törvénysértő volt. És a kollektív felelőtlenség mindent befedő leple azoknak jelentett mene­déket, akik e törvénytelenségbe belehajszolták a testület egészét és személyemet. Hiszen a bíróságon nekem kellett megjelennem. A nem­mel szavazó többség nem mert törvény­telenségével szembenézni, hiszen még képvi­selőt sem jelölt a bírósági tárgyalásra. Sőt ezt megelőzően saját képviselő-testületemet kellett feljelentenem, akik között olyan képviselők vannak, akikkel 8-12 éve dolgozom együtt bizalommal.-bk-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents