Űjpest, 2003 (11. évfolyam, 1/256-18/280. szám)
2003-07-03 / 13. (268.) szám
2003. július 3. 13 Múltunk homályába vész Újpest legidősebb épülete, a Megyeri csárda története. Kétszáz évvel korábban már bizonyíthatóan több helyiségből álló vendégfogadóként üzemelt, közel ötven lovat lehetett istállójába bekötni. Fáradt kereskedők, parasztok és betyárok tértek be falai közé. Száz év múltán sem változott a helyzet: bűnözők és tisztes kisiparosok egyaránt poharaztak itt. Csárda jellegét és hangulatát napjainkban is őrzi. Falazott kerítés mögött megbúvó alacsony tetők rejtik el előlünk a Váci út mellett békésen fekvő Megyeri csárdát. Előtte a Tungsram vízi sporttelep kapuja invitál belépésre, az út másik oldalán a Messer Hungaro- gáz modernizált telepén zajlik az élet. A csárda belső tere téglázott boltívekkel, burkolt födémgerendákkal fogadja a betérőt - és évszázados hangulattal. Nem véletlen ez a benyomás! Újpest legidősebb épületében járunk, nem messze az évezredek óta használt megyeri gázlótól. Magának a csárda szónak az eredete is érdekes - elsőként Baráti Szabó Dávid 1792-es Kisded Szótárában tűnik fel, pusztában lévő vendégházat értenek alatta. Az urasági csárdákat az udvari kamara árverésein adták bérbe. A csárdák a néhai városi vendégfogadókhoz hasonló szerepet töltöttek be. Italmérési joguk volt, szállást, ételt és italt adtak a betérő utazóknak. A Megyeri csárdáról a „Hazai ’s Külföldi Tudósítások” elnevezésű újság 1816-ban már említést tett. Híradása szerint a „Káposztás Megyeri Vendégfogadó” két vendégszobával és egy borivóval rendelkezett, kocsmárosa külön szobában lakott. Istállójába 42 lovat lehetett bekötni. Egy fészer, „6 pos. mérő alá való szántóföld” és 10 hold rét tartozott még hozzá - mindez a Károlyi család fóti uradalmának része volt. Akkoriban Újpest mai területén csupán egy uradalmi majorság és a Megyeri csárda épülete állt. Néhány évtized kellett még ahhoz, hogy Kismegyer, Újmegyer, majd Újpest első házai megépüljenek. Az említettnél sokkal régebbi eredetűnek tartja a csárdát egyik felszolgálója, Szoták János. A csárda bejáratánál látható történeti visszatekintésre és prospektusukra utalva 1695-re teszi alapítását. Római erődítések nyomait tárták fel a környéken, a római limes egyik őrtornyának maradványai is előkerültek. A Pest felé igyekvők a csárda északi kapuján léphettek be, pihenés után a déli vagy pesti kapun mehettek tovább. Csárdánk ismertetője a betyárvilág színes hagyományaiból is merít: a pesti vásárokról visszatérő sokszor „nemcsak a pénzét és csinos feleségét, de még az életét is a becsali csárdában hagyta”. Hogy ebből mi igaz, azt nem tudni. Az viszont bizonyos, hogy a mai csárda főépületéhez kapcsolódó istállói?), beszálló fogadói?) maradványa, a Duna-parti töltés felé eső, falazott kerítés részeként, omladozó állapotban látható. A néhai ajtó- és ablakívek a ma használatos téglánál kétszer nagyobb, bélyeges téglákból készültek. Talán érdemes lenne megóvni városrészünk legrégibb falát. A 19. század eleji híradást 1915 környékén Babits Kártyavárának szándékoltan szürke leírása követi: Ah! Beszéljen a cseri csárdáról! Látja, soha ki nem vitt... - Majomka! Semmi sincs ott! Már akkor sem volt semmi. Sárga ház új tetővel... a ház ugyan régi, negyvennyolcban ott pihentek honvédeink, a vasspalétát még a harmincnyolcas árvíz nyomta be... Gémeskút az udvarban... De ma üveges veranda van, asztalok a nagy, fásított udvarban... Kikötött vízi malom van a folyón, tompa ezüst víz, túl a hegyek ezüstszürke ködben... Himbálnak a csárdaudvar napraforgói ügyetlen fejükkel... ócska kocsiszín volt, hat vedlett sároszlopon egy fatető, alatta vagy két rozzant szekér... Oszlopos tornác alatt kártyáztak a jasszok, üvegből töltötték a sört a nagy söröspoharakba... A csárdaudvart drótsövény kerítés vette körül. Tűi keréknyomok halad A Megyeri csárda bejárata az 1930-as években. A felvételt az Újpesti Helytörténeti Gyűjtemény bocsátotta rendelkezésünkre. tak a porban. Egy ökrösszekér. Egy keskeny iparvágány... Szegletes, üzleti deszkakocsi ment az úton F.M. felírással.” A csárda mai szintje már egy méterrel alacsonyabb a közvetlenül mellette futó országút aszfaltjánál. Három nagy- és két kisterme működik, kétszáz vendéget tudnak egyszerre leültetni. Az évszázados, vastag falakon belül két pince is rejlik, de a talajvíz miatt ezeket nem hasznosítják. Az Újpesti Helytörténeti Gyűjteményben lévő negyed- százados étlapján még helyi specialitások is voltak: Lángoló kard (bélszín- és sertésérmék gombával, füstölt szalonnával, lecsós raguval, rizs körettel), „Megyeri” bőségtál körítve, „Megyeri” aprópecsenye... Nyaranta a kerthelyiséggel bővül a csárda. Vendégcsalogató illatok szállnak a szabad tűzön égő bográcsból, kérésre a cigányzene is megszólal a csárdaudvar vén akácfái alatt. Gábriel Tibor A Nyugdíjasok Újpesti Érdekvédelmi Egyesülete értesíti tagjait, hogy 2003. július 1-jétől 2003. augusztus 26-ig a szerdai klubdélutánok szünetelnek. Találkozunk: 2003. augusztus 27- én. Minden tagunknak jó nyaralást, kellemes időtöltést kíván a vezetőség. A Király könyvtár nyári nyitva tartása Tisztelt Olvasóink! Könyvtárunk, a Király utcai Szabó Ervin Könyvtár (Király u. 5.) nyári nyitva tartása június 23-tól augusztus 30-ig tart: hétfőn, kedden, csütörtökön 13-től 19 óráig, pénteken 9-től 14 óráig, szerdán és szombaton zárva. Díjmentesen hívható Az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Unió ajánlásait figyelembe véve a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ az aktuális (pl. SARS-sel kapcsolatos) lakossági kérdések megválaszolására a járványügyi tájékoztatás feltételeit megteremtette. A lakosság részére a díjmentesen hívható tájékoztató szolgáltatás az ország egész területéről a 06-80-204-217 zöld számon vehető igénybe, hétfőtől csütörtökig 8.30-tól 15 óráig, pénteken 8.30-tól 13 óráig. A beszélgetéseket rögzítik. A lakosság részére e-mailen elérhető járványügyi tájékoztató szolgáltatás címe: jarvanyinfo@oek. antsz.hu. dr. Fellegi Béla tiszti főorvos Nyári szünet A betyároktól a megyeri bőségtálig Cseri ilsárda
