Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)

2001-03-08 / 5. (211.) szám

Hajszálon függő egyensúly II. rész L______: _______ujpEST — (folytatás az 5. oldalról) mányzatot, Kiss Sándor hangsúlyozta: az MSZP- frakció egyetértésével még nincs jóváhagyott for­rásmegosztási rendelet, ugyanakkor a frakció az igazságos forrásmegosztási rendeletet támogatta és továbbra is ez a szándéka. Ugyanakkor példátlan­nak nevezte, hogy a költségvetési rendeletben búj­tatottan lakbéremelés, helyiségbérleti díjemelés és adóemelést jelentő kitételek vannak. Eltérő vélemények Hock Zoltán alpolgármester eme észrevétel kap­csán arról szólt, évek óta nem született költségve­tési rendelet Újpesten az MSZP jóváhagyásával. És nem 2001-ben került sor először olyan forrásmeg­osztási rendelet előkészítésére és elfogadására, amely Újpest számára rendkívül előnytelen. 2000- ben a forrásmegosztás 500 millió forint elvonást eredményezett és ezt a javaslatot a fővárosi MSZP- frakció elfogadta. Nagy István alpolgármester a Fidesz-MPP frak­­cióvezetőjeként sajnálattal állapította meg, hogy a forrásmegosztási rendelet ellentéteket szít az egyes kerületek, illetve a városrészek és a fővárosi ön­­kormányzat között. Ebben az évben 23 kerület egységesen utasította vissza a forrásmegosztási rendelettervetetet, pedig vannak olyan kerületek, amelyek a forrásmegosztásnál jobb pozícióba ke­rültek, mint Újpest. Úgy vélte, hogy a fővárosi ön­­kormányzattal zajló viták elkerülhetőek lennének, ha a legkisebb jelét is tapasztalnák az együtt­működési szándéknak, és - sajnálattal utalt a fővárosi fejlesztési források öncélú felhaszná­lásáról. A népjóléti alpolgármester kitért arra is: ugyan az MSZP-frakció tiltakozik a lakosságra rótt terhek miatt, ám be kellene látni, hogy ezen, a lakosság számára hátrányos lépések megtételében elsődleges felelőssége a fővárosi MSZP-SZDSZ koa­líciónak van. Újpesten 1996 óta nem volt lakbér­­emelés, ez sajnos mára már elkerülhetetlen. A la­kásépítéssel kapcsolatban arra tért ki: az elmúlt év szeptemberében a testület által megtárgyalt la­káskoncepciót az MSZP-frakció nem támogatta. A koncepcióból kitűnik: az önkormányzat a lakásmo­bilizációban érdekelt, szándékában áll elősegíteni a jobb körülmények megfizetésére képes családok előrelépését, és az általuk elhagyott lakásokba a sz­erényebb lehetőségekkel rendelkezők beköltözé­sét. Ebben a koncepcióban szerepelt egyébként gar­zonlakás építését célzó elképzelés is. Az alpol­gármester úgy vélte: mivel az MSZP-frakció több mint egy éve nem vesz részt az önkormányzat munkájában, nincs jogalapja ahhoz, hogy ezen időszak sikerein - ebbe beleértve a lakásépítést is - osztozzon a többi frakcióval. Dr. Benkő László az MSZP-frakció nevében hatá­rozottan cáfolta, hogy intézménybezárásban, lét­számleépítésben gondolkodnának. A lakáskoncep­ciót azért nem szavazták meg, mert véleményük szerint kidolgozatlan, végiggondolatlan, és számtalan problémára nem ad választ, ugyanakkor a konkrét döntéseket, így a például a 120 költségalapú önkormányzati bérlakás építését támogatták, a má­sodik ütem lakásépítését azonban elvetették, mert az akkor szorgalmazott szociális bérlakás elem megjelenése nem kapott támogatást a többségtől. A költségvetési rendelettel kapcsolatos MSZP-s ál­láspont ismertetése során dr. Benkő László többek között elmondta: a központi költségvetés 15 mil­liárd forint elvonással csökkentette a főváros és a kerületi önkormányzatok mozgásterét. Újpesten a főösszeg 11 százalékos növekedése az MSZP-frak­ció véleménye szerint egy fegyelmezett, takarékos gazdálkodás keretei között biztosítani tudja a város zavartalan működését, és az önkormányzati felada­tok ellátását. Támogatják az intézményfelújítási, beruházási céltartalék 50 millió forintos bővülését, de nem támogatják a társasház-felűjítási támogatási alap egyharmadával tervezett csökkentését. Ugyan az alpolgármester elmondta, hogy biztosított a béremelés, a frakció azonban úgy ítéli meg, hogy a fedezet nem teljes mértékben áll rendelkezésre. Aggályosnak tartják, hogy az általános iskolák egészében mindössze 7,18 százalék a személyi jut­tatás növekedése, de a SZEl-nél 1,45 százalékos a csökkenés. Nehezményezte továbbá, hogy a segély­keret az előző évihez képest változatlan összegű, a lakbéremelés mértéke igen nagy léptékű és nem kellően megalapozott, ezért a rendelettervezet eme paragrafusát megvitatásra alkalmatlannak tartják, és úgy vélték, hogy a közhasznú foglalkoztatás keretlétszámának bővítése az önkormányzat elke­rülhetetlen feladata. Az elmondottak alátá­masztására ismertette az MSZP-frakció 6 pontos szövegszerű módosító indítványát. Hock Zoltán alpolgármester úgy vélte, a költség­­vetési rendelettervezethez szükséges annak meg­értése, hogy a tervezet milyen logika alapján for­málódik. Ehhez segítséget is lehet kérni. Úgy vélte, az MSZP-frakció véleményében megjelenő szán­dékok egyszerre irányulnak a bevételek csökken­tésére és a kiadások növelésére. A javaslatok között van az MSZP-frakciónak olyan észrevétele, amely önmagában mintegy 800 millió forintos forrás­­kivonást jelent, ugyanakkor, ezzel párhuzamosan javaslat hangzott el a dologi kiadások emelésére. Előterjesztőként és levezetőelnökként nem támo­gatta a módosító indítványt, ellenben javasolta, hogy az MSZP-frakció járjon el a bizottsági ülésekre. Simonfi Sándor képviselő (MDF) úgy vélte: az MSZP-frakció véleménye nyomán kirajzolódott a kétféle költségvetési szemlélet: a szocialisták oszto­gatni akarnak. Világméretű tapasztalat egyébként, hogy a baloldali kormányok alatt megy tönkre a gazdaság, a konzervatív költségvetési elképzelések ezzel ellentétben szigorúan veszik sorba a lehető­ségeket és a feltétlen szükségleteket. A törvénynek megfelelően Nagy István alpolgármester vitába szállt dr. Benkő László képviselővel, többek között úgy vélekedve: az MSZP képviselője szociális demagógiával él. A közhasznú foglalkoztatás során 2001. január el­sejével például újabb 200 fő foglalkoztatására szer­ződött az önkormányzat a Fővárosi Munkaügyi Központtal, de ez ideig összesen csak 65 álláshelyet töltöttek be. A segélykeretről szólva elmondta: via­­mennyi segély folyósítása a szociális törvény előírásai szerint történik. A lakbér mértéke a többi kerületben tapasztaltakkal szemben jóval alacsonyabb volt, ezért egyfajta lakbértámogatásnak volt tekinthető. Dr. Derce Tamás polgármester többek között dr. Benkő László ama megjegyzésére utalt, mely sze­rint a kormány okolható a fővárosi önkormányzat nehéz helyzetéért. A polgármester úgy vélte: a fővárosi önkormányzat 8 millió forinttal kapott töb­bet... majd ügyrendi javaslatként a vita lezárását javasolta, melyet a testület 21 igen, 4 nem, 1 tar­tózkodás szavazati aránnyal elfogadott. Ezt köve­tően három hozzászólását korábban jelző kép­viselőt hallgattak meg. Monori Józsefné képviselő (Fidesz-MPP) a nép­jóléti és lakásügyi bizottság elnökeként arról szólt: bizottsága megtárgyalta az előterjesztést, és változ­tatás nélkül javasolják annak elfogadását. A kép­viselő úgy vélte: az előterjesztés arra nézve is pél­daértékű, hogyan lehet a 10 milliárd feletti ösz­­szeget úgy szétosztani és legoptimálisabban felhasználni oly módon, hogy a már elért eredmé­nyeket is megtartsa az önkormányzat. A bizottság pedig - mint ahogyan eddig is tette - minden eset­ben keresi és feltárja a kompenzációs lehető­ségeket, és így fog eljárni a lakbéremelés során is. Dr. Chikány Gábor képviselő (MDF) a társadalmi kapcsolatok bizottsága elnökeként tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy egyhangúlag támogatják a rendelettervezetet. Sajóhelyi Gábor képviselő (Fidesz-MPP) a közművelődési, oktatási bizottság nevében támogatta az előterjesztést, és kritikával il­lette Egerszegi Krisztina, dr. Benkő László és Kiss Sándor hozzászólásait. Előterjesztői zárszavában Hock Zoltán alpolgár­mester kitartott ama véleménye mellett, hogy a ren­delkezésre álló lehetőségeket a legcélszerűbb és legjobb módon ki kell aknázni, mindezek mellett a 2001. március 8. rendelettervezet alkalmas arra, hogy a 2001. évben a várost működtetni lehessen. Elfogadták a költségvetést A testület tagjai ezt követően a módosító javas­latokat vették sorra. A MSZP-frakció a hatpontos javaslata során az 5. pontról, amely a képviselői alap visszaállítását célozta, külön szavazást kért. Az öt pontot 7 igen, 20 nem szavazati aránnyal nem fogadta el a testület. A már említett^, pontot 7 igen, 20 nem szavazati aránnyal vetették el. Ezt követően került sor a végszavazásra, mely során az eredeti előterjesztést 21 igen, 6 nem szavazattal fogadta el - ezzel megalkotva költségvetési rendeletét - a testület. Hock Zoltán alpolgármester ezt követően arról tájékoztatta a testület tagjait, hogy a polgár­­mesterek jogállásáról szóló törvény előírja, hogy a költségvetési rendelet elfogadása során, amikor is a testület megállapítja a köztisztviselő jogállású dol­gozók illetményalapját, a testületnek döntenie kell a polgármester illetményéről is. Mivel a testület a köztisztviselői illetményalapot 38 000 forintban határozta meg, ezen összeg 11-szeresében, vagyis 418 000 forintban javasolta a polgármester illet­ményét meghatározni. (A napirendi pont tár­gyalásán dr. Derce Tamás polgármester személyes érintettség miatt nem vett részt). Az MSZP-frakció nevében dr. Benkő László élt ki­fogással, jelezve, hogy a költségvetés szűkös feltételrendszere és az Újpesten élő számos család megélhetési gondjai ismeretében nem indokolt a polgármester illetményének maximális szor­zószámmal történő megállapítása. A frakció a 11- gyel szemben a 9,5 szorzó alkalmazását támogatja, mert ellenkező esetben a polgármester éves java­dalmazása megközelítené a 12 millió forintot. Hock Zoltán úgy vélte: dr. Benkő László valótlan megállapítást tett, a jobb érzékelés kedvéért ezért inkább a polgármester fizetését a képviselők tisz­teletdíjához viszonyítva mondott példát. Az alpol­gármester kifejtette: az MSZP-s képviselők, akik több mint egy éve nem vesznek részt a bizottságok munkájában, csak a testületi üléseken, számításai szerint „fejenként” 15 048 forintos órabérért teszik ezt. Kiss Sándor igazságtalannak tartotta Hock Zoltán érveit, mert nézete szerint az MSZP-frakció tagjai a testületi üléseken kívüli részvételük mellett más fe­ladatokat is elvégeznek. Simonfi Sándor azon véleményen volt, mielőtt másról ítélkeznének erkölcsi kérdésekben, maguk között nézzenek körül, van ugyanis olyan képviselőtársuk, aki hosszú ideje nem jár testületi ülésekre sem, vajon miért nem mondatták már le? Nagy István alpolgármester felháborítónak nevez­te az MSZP-frakció általi felvetéseket. Utalt a Kiss Sándor frakcióvezető által jegyzett írásra, amely az Újpest lap december végi számában jelent meg, s amelyben a frakció az értelmes szakmai munkára, az egyes politikai erők közötti megegyezésre való törekvés mellett szállt síkra. Az alpolgármester úgy vélte, az utóbbi időben sem a lakosság véle­ményének képviselete, sem az együttműködésre való törekvés nem kapott hangsúlyt a frakció munkájában. Hock Zoltán alpolgármester ezt követően a mó­dosító indítványról kérte a képviselők véleményét. Az MSZP-frakció módosító indítványát 6 igen, 19 nem szavazati aránnyal vetették el. Az alapjavasla­tot 20 igen, 6 nem szavazati aránnyal fogadta el a testület. Ezt követően dr. Derce Tamás polgármester előterjesztését követően a képviselők 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül hoztak határozatot arról, hogy az önkormányzat vállalja, hogy a Megyeri temetőben lévő, 1944-1945-ben elesett katonák sírját a családokkal folytatott egyeztetést követően folyamatosan gon­dozza, ápolja. Opavszky Szilárd képviselő lakossági megke­resést követően arról kért tájékoztatást, hogy a sok csatornán népszerűsített újpesti lakásprogram iránt érdeklődők kitől és milyen módon informálódhat­nak a lakáshoz jutás feltételeiről. Hock Zoltán alpolgármester válaszában elmond­ta: az önkormányzati bérlakásépítés március elején kezdődik. Ezzel párhozamosan készül előterjesztés a testület tagjai részére a lakáshoz jutás feltételeiről.-bk-

Next

/
Thumbnails
Contents