Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)

2001-03-08 / 5. (211.) szám

2001. március 8. 5 Hajszálon függő egyensúly II. rész Lapunk előző, február 22-i számában tudósítottunk arról, hogy Újpest Önkormányzatának képviselő-testülete február 15-én tárgyalta - rendkívüli ülés keretében - a városrész 2001. évi költség­­vetési rendeletének tervezetét. A lapzártánk után megtartott ülésen elhangzottak közül korábbi számunkban az előterjesztő, Hock Zoltán alpolgár­mester szóbeli előterjesztéséről írtunk és ígértük: mostani lapszámunkban a költségvetésről szóló vitát foglaljuk össze. Mint ahogyan Olvasóink emlékezhetnek rá, az ön­­kormányzat intézményeinek és a polgármesteri hiva­talnak együttes költségvetése során az előterjesztő - a véglegessé váló forrásmegosztásig - 10 milliárd 55 millió 392 ezer forint bevételi és kiadási főösszeggel számolt. (A képvisélő-testület üléséig még nem volt fővárosi forrásmegosztás, arról február 22-én született döntés.) Hock Zoltán alpolgármester kiemelte: Újpest immár második éve a forrás­­megosztás vesztese, a főváros általi forráscsökkenés ugyanis olyan mértékű, hogy „elviszi” az Újpestet érintő állami többletet, ezáltal a költségvetés növek­ménye mindössze 1,47 százalék. A bizottság támogatja A városrész költségvetéséről közel hat órán át vi­táztak a képviselők. Daróczi Lajos képviselő (Fidesz-MPP), a pénzügyi és költségvetési bizottság elnöke, arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a bi­zottság egyhangúlag elfogadta a tervezetet és azt jóváhagyólag terjeszti a testület elé. A bizottság el­nöke örömmel nyugtázta, hogy a fővárosi forrás­­megosztás hiánya ellenére az újpesti önkor­mányzat határidőn belül elkészítette költségvetési rendelettervezetét. Albrecht Péter képviselő (SZDP), a foglalkoztatáspolitikai bizottság elnöke­ként szólt a bizottsága általi támogatásról, egyben sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a fővárosi MSZP­­SZDSZ koalíció belső vitái a kerületekre igen hátrá­nyosan hatnak, ezáltal az újpesti önkormányzat is be­lekényszerült abba, hogy a költségvetési rendeletben emelje a lakbéreket, illetve a helyiségbérieteket. A képviselő az SZDP-frakció nevében is kinyilvánította a rendelettervezet támogatását. Mészáros Ferenc képviselő (MSZP) hozzászólásá­ban arra utalt, hogy a lakóházak közötti parkok ál­lapota igen elhanyagolt, ezért a költségvetésben a parképítésre szánt 24 millió forintot kevésnek ítélte, éppúgy mint az útépítésre tervezett 16 millió forintot. Észrevételezte, hogy az elmúlt évi költ­ségvetésben szerepelt a Baross utca felújítása, ahol a csatornaépítéstől eltekintve más előrelépés nem volt. A képviselő a minimálbér számításáról kér­dezett, megemlítve, hogy tudomása szerint a tör­vény minimálbért és nem jövedelmet fogalmazott meg, ennek ellenére egyes közalkalmazotti munkakört betöltők esetében a minimálbérben benne van például a délutáni pótlék is. Választ várt arra a kérdésre is, vajon a 13. havi munkabért pótlékkal vagy anélkül fogják-e kifizetni? Dr. Gergely Zoltán képviselő (MSZP) úgy vélte, ugyan az előterjesztő alpolgármester takarékossági okok­ra hivatkozva javasolta a képviselői alap meg­szüntetését, ám az olyan elenyésző, hogy csekély mértékben hat a bevételi és kiadási főösszeg egyen­súlyára. Kérdezte, mivel a SZEI költségvetésében a dologi és a személyi kiadások csökkenő mértéket mutatnak a korábbiakhoz képest, ez a jövőre nézve is tendenciát jelez-e? Egerszegi Krisztina képviselő (MSZP) arról kér­dezett, vajon a költségvetésben mennyire tükrö­ződik a költségvetési koncepció megalkotásakor is felvetett csoportfinanszírozási elképzelés. A sze­mélyi juttatásokról szólva úgy vélte, hogy a 7,18 százalékos emelkedés alacsony a bérfejlesztéshez szükséges források biztosításához. Szólt arról is, hogy a költségvetés tartalmazza az engedélyezett létszámot a jelenleg is tartó tanév idejére, és kér­dezte, mi tette szükségessé a pedagóguslétszám emelkedését 2 általános iskolában a május 30-i elő­terjesztéshez képest? Előterjesztőként Hock Zoltán alpolgármester adott választ - menet közben - a felmerült témákra. Mészáros Ferenc felvetéseire jelezve elmondta: parkfenntartásra az idén 20 százalékkal jut több pénz, bár ennél sokkal több sem lenne elegendő, a lehetőségekhez mérten a házak közötti területek rendbetételéről is gondoskodni fognak. A parkok tisztasága érdekében a közhasznú foglalkoztatot­tak is sokat tesznek, azonban lakossági összefogás is szükségeltetik e tárnában. Kérte az MSZP-frak­­ciót, hogy kiterjedt lakossági kapcsolataikat vessék latba, és segítsenek e téren eredményeket elérni. Az útépítésről szólva elmondta: a Pajtás utca és az Ugró Gyula sor az útépítés során új aszfaltsző­nyeget kap, az útépítést éppen a csatornaépítés után tervezték. A bérkérdésekre kitérve elmondta: a 13. havi fizetés minden pótlék nélküli besorolási bér, és az egységes értelmezés miatt a minimálbér bevezetésénél állásfoglalást kértek - az egységes értelmezés elősegítése érdekében - a BM önkor­mányzati főosztályától is. Dr. Gergely Zoltán képvi­selő felvetésére elmondta: kényszerűségből, de szükséges a képviselői alap elvonása, a SZEI költ­ségvetése pedig az igazgatóval közös egyeztetés nyomán alakult ki. Egerszegi Krisztina képviselő felvetésével kapcsolatosan többek között elmond­ta, hogy a csoportfinanszírozást bevezették, első lépésként a stabilizálást eredményező rendszert kívánják bevezetni, majd ennek nyomán 3-5 év leforgása alatt látszik a további eredmény. Buzna Ferenc képviselő (Újpestért Egyesület) a városfej­lesztési és környezetvédelmi bizottság nevében biztosította támogatásáról az előterjesztőt, és utalt arra is: ugyan jogos igény, hogy a parkok fenn­tartására több pénz jusson, ám a tervezett összeg növekedést jelent a költségvetésben. Megmaradó vívmányok Boruzs András képviselő (SZDSZ) többek között a budapesti kerületi önkormányzatok hátrányos helyzetéről, valamint a kormány és á fővárosi ön­­kormányzat közötti ellentétekről beszélt, amely ki­hat a városrészekre. Említésre érdemesnek ítélte, hogy a fővárosi önkormányzat döntése értelmében megtörténik az Árpád úti felüljáró mintegy félmil­­liárd forintos felújítása. Úgy vélte, az újpesti önkor­mányzat már nem tudja a forrásokat tovább bővíteni, ennek ellenére a költségvetési rendelet­­tervezetet igen jónak ítélte, és dicséretesnek tartot­ta, hogy továbbra is hitelfelvétel nélkül mű­ködtethető a város. Jelentős eredménynek tartotta a megmaradó és márciustól kifizetésre kerülő Újpest pótlékot, az ingyenes tankönyvtámogatás meg­tartását, valamint a városüzemeltetési források bővülését, az intézményi felújítási keret növeke­dését. A TRÖK elöljárójaként arra utalt: Káposz­­tásmegyer területén márciusban megkezdődik a bérlakásépítés, sor került az utcanévtáblák cse­réjére, és ebben az évben is rendelkezésre áll a részönkormányzat számára az a keretösszeg, amely a hagyományossá váló programok megvaló­sításához elegendő. Javasolta továbbá, hogy a vá­rosüzemeltetésre fordítható keret növekedése segít­se a parlagfűproblémák megoldását is. Dr. Betikő László képviselő (MSZP), aki frakció­helyettesként ezen az ülésen a Kiss Sándor által átruházott frakcióvezetői jogokkal élt, a költ­ségvetési tervezés metodikájáról kérdezett, utalva többek között arra, hogy az előterjesztésben az alpolgármester három utat jelölt meg, melyből kettőt nem tartott követhetőnek, s egy harmadik tí­pus jelenik meg a költségvetésben. Korábban el­hangzott, hogy a városrész a 2000. esztendő má­sodik felétől az úgynevezett nullbázisú költség­­vetési tervezés irányába kíván lépni, ez a törekvés vajon miként követhető nyomon? Választ várt arra is, mivel a költségvetési koncepció az intézmény­­rendszer felülvizsgálatát tartalmazza, ennek ered­ményeit sem az önkormányzati intézmények enge­délyezett létszámában, sem az intézményrendszer szerkezetében nem találja. További kérdései arra irányultak, a tervezett lakbéremelést, illetve a he­­lyiségbérletidíj-emelést előzetesen egyeztették-e az érintett érdekképviseleti szervekkel? Mivel az MSZP-frakció a korábbi testületi ülésen javasolta 60 garzonlakás, illetve 60 szociális bérlakás felépíté­sét, és ezt a javaslatot az alpolgármester a jövőt illetően nem utasította el - dr. Benkő László arra kérdezett rá: vajon ezt az elképzelést tartalmazza-e a tervezet? Választ várt arra is, hogy az önkor­mányzati igazgatási tevékenység során, külső sze­mélyi juttatásként „besorolt” 52 millió forintot mire kívánják felhasználni? Hock Zoltán alpolgármester többek között arra utalt: valóban szó esett a nullbázisú költség­­vetésről, ez előbb vagy utóbb meg is fog történni. Úgy vélte: nehezen dönthető el, hogy az MSZP- frakció az intézmények bezárását és a közalkal­mazottak elbocsátását szorgalmazza-e, mert ez a kérdés áttekintése után nincs már napirenden. Lé­nyegesnek tartotta, hogy az adóbevétel növelése érdekében át kell tekinteni a helyi adóról szóló ren­deletet. A garzonlakásokról szólva elmondta: az MSZP felvetését nem támogatta, korábban is úgy foglalt állást e kérdésben, hogy esetleg lesz mód arra, hogy 40 garzonlakást megépítsenek. Újpest a korábban elhatározott, majd nemrégiben megerő­sített lakásépítési programot kívánja megvalósítani, és ennek biztosítéka lehet a Gazdasági Mi­nisztériumhoz benyújtott újabb pályázat is. Az önkormányzat célja a bérlakásépítés, oly módon, hogy a nehezebb helyzetben lévő családoknak is lehetőséget fog teremteni a lakáshoz jutásra. Opavszky Szilárd (MIÉP) frakcióvezetőként és a közbiztonsági bizottság elnökeként támogatta az előterjesztőt, és mondta el véleményét, többek között arról, hogy reálisnak tartja azt a célt, hogy a pénzügyi egyensúly elnyerése érdekében az önkor­mányzat 10 százalékkal - inflációarányosán - kíván­ja megemelni a bevételi forrásokat. A dologi kiadá­sok „alulkalkulálva” 8 százalékkal nőnek, ugyan­akkor örömmel veszik a nem rendszeresen történő kifizetések előirányzatainak csökkenését. Az in­tézmények működését biztosítottnak vélte, és ör­vendetesnek ítélte, hogy működési hitel felvételére nem kötelezte el magát az önkormányzat. A kép­viselő jelezte: korábban már felvetette a telek- és in­gatlanforgalmazás döntéshozatali kompetenciáját, a MIÉP-frakció komoly szándéka a kérdés figyelem­mel kísérése, a kereskedelmi piaci viszonyok és a demokrácia érdekeinek egymáshoz való közelítése. Több jut környezetvédelemre Korondy Marica alpolgármester az FKGP-frakció nevében fejezte ki köszönetét az előterjesztőnek, hogy a fővárosi önkprmányzat mulasztásos tör­vénysértése ellenére Újpesten vitára alkalmas for­mában elkészült a költségvetési rendelet-tervezete. Eredménynek ítélte, hogy az önkormányzat hitel­­felvétel nélkül meg tudta tartani a lakosság hely­zetét javító vívmányokat, és mint a környezetvé­delemért felelős alpolgármester, örömmel nyugtáz­ta a környezetvédelmi alapra szánt összeg megemelését. Gyéressy Antalné képviselő (FKGP) kiegészítve frakcióvezetőjét, elmondta: ugyan a lakbéremelés nem népszerű dolog, de szükséges lépés (kivált­képpen akkor, amikor az önkormányzat közel 6 éve nem nyúlt a lakbérek összegéhez), és ez volt a véle­ménye a képviselői alap megszüntetésével kapcso­latban is. Kerekes Zoltán, a Munkáspárt képviselője elmond­ta, támogatja a költségvetési rendelettervezetet, ugyanakkor az annak részét alkotó 50 százalékos lakbéremelést a Munkáspárt nem tudja támogatni. Hock Zoltán alpolgármester választ adott dr. Benkő László képviselő frakcióvezetőként megfogalmazott kérdéseire is, többek között arra, hogy az 52 milüó forintos személyi juttatás a nyugdíjasok foglalkoz­tatását, a megbízási díjakat, a diákösztöndíjakat, a szakértői díjakat és a népszámlálás kormány által nem finanszírozott díját jelenti. Kiss Sándor képviselő (MSZP) úgy vélte, ugyan az előterjesztő egy évvel ezelőtt a költségvetés vitájánál kinyilatkoztatta, hogy az önkormányzat az év második felétől áttér a nullbázisú költség­­vetésre, de az erre való áttérés - véleménye szerint - semmilyen formában nem látszik. Mivel két frak­cióvezető is kritikával illette a fővárosi önkor­­(folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents