Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)
2001-03-08 / 5. (211.) szám
2001. március 8. 4 IJ PEST Az önkormányzati lakásépítés márciusi rajtja (folytatás a 3. oldalról) önkormányzat gazdasági bizottsága által delegáltakból alakult bírálóbizottság szakértői véleményét bizonyos részszempontok alapján összegezte: ebben lényeges szempont volt az ajánlattételi ár. a teljesítési határidő, a lakások és közművek befejezési határideje, a műszaki kidolgozottság, az együttműködési szabályok, bizonyos garanciális és szavatossági feltételek megléte, és a minőségbiztosítás követelményeinek alkalmazása. Az értékelés pontrendszer alapján történt, ennek során valamennyi pályázó közül a Mester-Nívó Kft. kapta a legmagasabb pontszámot, ezáltal a pályázat nyertese lett. A kft. és az önkormányzat közötti szerződés aláírására még az alapkőletétel előtti napokban sor kerül.- Hogyan értékeli a közbeszerzési eljárás végeredményét?- Örömmel tapasztaltam, hogy valamennyi pályázó komolyan vette a részvételt, és nagyon jó színvonalú pályázatok érkeztek. Az elbírálás szempontjainak részletes elemzése nyomán kitűnt, hogy a Mester-Nívó Kft. garanciákat vállalt, tartósan magas színvonalú munkát végez. Munkája előttünk sem ismeretlen, hiszen városrészünkben ez ideig már több mint ötszáz lakást épített fel. A munkájára garanciát nyújt az ISO 9002 minőségbiztosítási rendszer alkalmazása.- Március 9-én tehát ünnepélyes alapkőletétellel teszi emlékezetessé az önkormányzati bérlakásépítés megkezdését az önkormányzat...- Ezen a pénteki napon 10 órai kezdettel "helyezzük el a 120 lakás építésének helyén, a Külső Szilágyi út-Megyeri út találkozásában lévő területen az alapkövet. Az ünnepségre várjuk Matolcsy György gazdasági minisztert, és természetesen a városrészünkben lakó polgárokat. Ezáltal is szeretnénk sokak számára emlékezetessé tenni ezt az eseményt.- A bevezetőben szóltunk arról, az első 120 lakást az önkormányzat tervei szerint továbbiak követik. Milyen ütemben?- Önkormányzatunk szándéka szerint tovább folytatja a lakásépítést. A most meginduló építkezés folytatásaként újabb 118 önkormányzati bérlakást tervezünk felépíteni, záros határidőn belül. A képviselő-testület egyetértésével és döntésével januárban nyújtottuk be pályázatunkat a Gazdasági Minisztériumhoz vissza nem térítendő támogatásra. A Széchenyi Terv pályázatára készített pályázatunk elbírásánál lassan lejár a határidő. Amennyiben eredményesnek ítélik pályázatunkat, semmi akadálya nem lesz annak, hogy egy újabb közbeszerzési eljárás során válasszuk ki a második ütem lakásait felépítő céget, és folytassuk az építkezést. A lakásépítéshez szükséges anyagiakat a 2001. évi költségvetés már tartalmazza. Korábban tervbe vettük a Blaha Lujza utcában, a Magyar Pamutipar munkásszállójának helyén, annak átalakításával fiatal házasok számára garzonlakások építését is. Úgy vélem, a lakásépítés önkormányzatunk számára nagy kihívást jelent. Az első lépéseket, és nem is akármilyeneket már megtettük...- Pénzről, költségvetésről a lakásépítés során is szó esett már az interjúban. Folytassuk most a beszélgetést azzal, hogy a fővárosi önkormányzat néhány nappal ezelőtt pontot tett a forrásmegosztásra. Mint ismeretes, február 15-én, a korábbi számok ismeretében, Újpest már megalkotta 2001. évre szóló költségvetési rendeletét. A fővárosi végszavazást követően változott-e számottevően a városrész költségvetése?- A fővárosi forrásmegosztást az elmúlt időszakban nagyon sok kritika érte, Újpest Önkormányzata valamennyi kerületi önkormányzattal egyetértésben elutasította és tárgyalásra alkalmatlannak ítélte a fővárosi előterjesztést, amelynek tárgyalását később a fővárosi közgyűlés is levette napirendjéről. Amikor február 15-én megalkottuk saját költségvetési rendeletünket, a rendelkezésünkre álló számadatok alapján terveztünk. Ezt követően került sor a fővárosi közgyűlés végleges döntésére. A fővárosi közgyűlés által elfogadott forrásmegosztás érdemben sajnos nem hozott változást az Újpestet érintő bevételek tekintetében. Olyannyira nem, hogy Újpest immár második alkalommal a forrásmegosztás igazán nagy vesztese. A főváros általi forráscsökkentés ugyanis olyan nagy mértékű, hogy az Újpestet érintő állami többletet „elviszi”. A fővárosi önkormányzat ebben az esztendőben 160 milliárd forint szétosztásáról határozott. Nem mindegy tehát, milyen rendezőelvek mentén teszi ezt. Mivel tíz év alatt nem sikerült a forrásmegosztásban olyan elveket és megoldást találni, amelyek a kerületek számára irányadónak tekinthetők, úgy vélem, ez az állapot nem tartható sokáig. Ezért is szeretné Újpest Önkormányzata, hogy a forrásmegosztás törvényi garanciáit kieszközölje. Bízom abban, hogy ebben a törekvésünkben más önkormányzatok is partnerül szegődnek.- Ebben az esztendőben Újpest Önkormányzata több mint 10 milliárd forintból gazdálkodik. Először tárgyalt a testület ilyen nagyságrendű pénzösszegről, ám elhangzott: a bevételi és kiadási főösszeg egyensúlyának megteremtéséhez új típusú költségvetési rendelet megalkotására volt szükség.- Az önkormányzat intézményei és a polgármesteri hivatal 2001. évi költségvetését tartalmazó önkormányzati rendelet több olyan intézkedést tartalmaz, amelynek végrehajtásával érhető el a bevételi és a kiadási oldal egyensúlya. Mint ahogyan a testületi ülésről az Újpest előző lapszámában készült beszámoló során már napvilágra került: a városvezetés 2001-re nem tervezett létszámleépítést, intézményi karcsúsítást, a helyi igényeket tükröző, szabadon választott feladatok csökkentését. Jómagam is úgy fogalmaztam: talán még ebben az évben, egyébiránt lehet, hogy utoljára, de van annyi tartalék a korábbi eredményes gazdálkodás nyomán Újpesten, amelyből még pótolható az elvonás. Ennek érdekében szigorú intézkedéseket is foganatosított a rendeletnek ama fejezete, amely a költségvetés végrehajtásának szabályait rögzíti. Ennek értelmében többek között a költségvetési gazdálkodás során időarányos felhasználásra kell törekedni, az intézményeknél a bevételek esetleges elmaradása nem jelenti a költségvetési támogatás automatikus növekedését. A költségvetési szerv a költségvetésben meghatározott személyi juttatások összegét, a munkaadókat terhelő járulékokat, a dologi kiadásokat, a pénzeszközátadást, az egyéb támogatást, a felhalmozási és felújítási előirányzatokat nem lépheti túl. A rendelet átmeneti és záró rendelkezései sorába pedig több olyan, korábban megalkotott rendelet módosítása is bekerült, amelynek alkalmazása bevételi többletet eredményez.- Ennek nyomán a testület módosította a lakbérrendeletet, az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjának legkisebb mértékéről szóló rendeletet, a gazdasági bizottság határkörében március elsejei hatállyal módosította a piaci helyiségbérleti díjakat, a piacon fizetendő helypénz ösz-szegét, oly módon, hogy a Piacfelügyelőség bevételi terve teljesüljön. A testület elé pedig a március 31-i határnapig olyan előterjesztés kerül, amely a helyi adókkal kapcsolatos bevételek 2002 januárjától esedékes módosításait tartalmazza. Előterjesztőként mit emelne ki e döntések közül?- Kezdjük a lakbérrendelettel! Önkormányzatunk tulajdonában közel háromezer önkormányzati lakás van, amelyek lakbérét utoljára 1995-ben, vagyis öt évvel ezelőtt határozta meg utoljára a képviselő-testület. Az elmúlt esztendőben még nem kényszerültünk arra, hogy a lakbérek emelésével növeljük a költségvetés bevételét. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném: a mostani emelést követően is Újpesten a legalacsonyabbak a lakbérek! 2001. április 1-jétől számítva, ha a bérleti szerződést a bérbeadó a bérlővel 1996. január 1-je előtt kötötte meg, vagy ha a bérleti jogviszony létre: jötte 1996. január 1-je előtt kötött bérleti szerződés folytatásán alapul, a lakbér havi mértéke a lakás alapterülete és komfortfokozata alapján a következő: összkomfortos lakás esetében 80 Ft/nm, komfortos lakás esetében 64 Ft/nm, félkomfortos lakás esetében 26 Ft/nm, komfort nélküli lakás esetében 16 Ft/nm, szükséglakás esetében 9 Ft/nm. A helyiségbér-rendeletünk módosítására szintén öt esztendő elteltével kényszerültünk, ennek alapján a bérbe adott önkormányzati helyiség bérleti díja - a rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve- nem lehet alacsonyabb, mint a közterületek mentén elhelyezkedő helyiségek esetében 9000 Ft/nm/év +áfa, más helyiség esetében 4500 Ft/nm/év. Az új árak 2001. március 1-jétől alkalmazandóak. Szükségesnek tartjuk a helyi adókról szóló rendeietünk áttekintését, szükség szerinti módosítását is, a képviselőtestületnek március 31-ig teszünk javaslatot. A gazdasági bizottság hatáskörébe utalt döntéssel döntés született az 1994-ben hozott piacrendelet módosítására is.- A szigorú takarékosságot ösztönző, és bevételt emelő intézkedések ellenére mit tart a 2001-es költségvetés erényének?- Lényegesnek tartom, hogy az önkormányzat a városrész legnagyobb munkáltatójaként nem kényszerül létszámleépítésre, intézmények bezárására. A minimálbér január elsejétől történt kötelező emelése megtörtént, a közalkalmazottak és a köztisztviselők megkapták kötelezően előírt bérnövekményüket, és nincs akadálya annak sem, hogy a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak szeptemberben esedékes bérnövekményét biztosítsuk. Jelentős eredménynek könyvelem el, hogy korábbi vívmányainkat nem kellett feladnunk, biztosítjuk az önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazottaknak az Újpest pótlékot, ebben az évben is lesz ingyenes alaptankönyv, megmaradt a civil szervezetekre, a sport- és táboroztatási lehetőségekre, az UTE és a rendőrség támogatására fordítható keret. Úgy vélem, a szociális kiadásokra fordítható összeg valamennyi jogos igénylő számára biztosítja a támogatást. Az újpestiek közérzetét pedig minden bizonnyal javítja majd, hogy érezhetően többet - pontosan 20-20 százalékkal - fordítunk parkfenntartásra és intézményi felújításokra. Szűkös forrásaink miatt nehéz esztendő elé nézünk. De vannak, lesznek örömteli feladataink, közös sikereink és eredményeink. Ezek pedig erőt adhatnak mindazoknak, akik terveink megvalósításán fáradoznak. Bangha Katalin
