Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)
2001-09-27 / 19. (225.) szám
2001. szeptember 27. ÚJPEST 3 Rendkívüli testületi ülésen Az első félév gazdálkodásáról Az ellenzék is elismerte, az összkép pozitív (folytatás a 1. oldalról) akkor úgy fogalmazna: kiegyensúlyozott gazdálkodás folyt Újpesten, az önkormányzat az év első hat hónapját likviditási zavarok nélkül teljesítette. A részletes írásos anyagot röviden kiegészítve kiemelte: a bevételek és a kiadások fedik egymást, csupán a részteljesítésekben vannak elmaradások, illetve volt tapasztalható túlteljesítés. Általánosságban elmondható, hogy az önkormányzatnak most is a bevételek nem kiegyensúlyozott beérkezése jelent gondot. A bevételi oldal elmaradásai közé sorolta a helyi adóbevételek, azon belül is az iparűzési adó bevételeinek elmaradását, amelynek egyik oka éppen a fővárosi forrásmegosztás egyik régóta meglévő anomáliája. Ez Újpestre nézve annyit jelent, hogy a fővárosi önkormányzat a korrekciós alapból az Újpestet megillető összeget - nevezetesen 281 millió forintot - szeptember végéig utalja át, ezért jelenleg a korrekciós alap teljesítése 0 százalék. A korrekciós alappal csökkentett és a kerületeket megillető iparűzési adó részteljesítése szintén elmaradt a tervezettől, ennek oka, hogy a fővárosi önkormányzat - december végéig - három részletben utalja le az iparűzési adóból származó bevételt. „Ütemes” kiadások Az újpesti önkormányzat 2001. évi, több mint tíz milliárdos költségvetése a fővárosi forrásmegosztás korrekciója nyomán 2 milliárdos nagyságrendű, amely a költségvetés mintegy 20 százalékát érinti. Utalt az éves költségvetés tavaszi módosítására, az előző sikeres gazdálkodási év eredményeként képződött mintegy 900 millió forintos nyereség, az ez évi költségvetésbe történő „beemelésére”. Utalt, három önálló költségvetéssel rendelkező intézmény - az Ady Endre Művelődési Központ, az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Ház, valamint az Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Intézménye - esetében tapasztalt többletkiadásokra, amelyeket az intézmények a többletbevételeikkel ellensúlyozni tudtak, ezért nem szorultak többlettámogatásra. Az előterjesztő szólt arról is, a kiadások teljesülése ütemes, ezen belül a legnagyobb tételt - a közterhekkel együtt - a munkabérek kifizetése jelenti. Szólt arról is, hogy a Káposztásmegyeren épülő bérlakások építése és az ezzel kapcsolatos számlák kifizetése is folyamatosan történik. Hock Zoltán alpolgármester arra is kitért, hogy a nyári szünidő alatt az oktatási ágazatban megtörténtek a nyári karbantartások, és zavartalanul indult a tanév. A szóbeli kiegészítést Daróczi Lajos (Fidesz- MPP), az önkormányzat pénzügyi, költségvetési bizottsága elnökének hozzászólása követte, aki szintén az időarányos teljesítést és a likviditás megőrzését tartotta kiemelendőnek. Ennek nyomán a bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést, és elfogadásra javasolta a képviselő-testületnek is. Bonus András képviselő (SZDSZ) frakcióvezetőként szintén támogatta az előterjesztést, kiemelte, hogy a költségvetés bevételi és kiadási oldalának kiegyensúlyozottsága megfelelő működést biztosított. Azon a véleményen volt, bár voltak nehézségek a költségvetés tervezésekor - és erről szólva a fővárosi forrásmegosztási rendelet kései elfogadását és a költségvetési törvényből adódó bizonytalanságokat említette példaként, - a negatív körülmények ellenére dicséretesnek tartotta a költségvetés jelenlegi állását, mely alapján remélhető a költségvetés megfelelő éves teljesítése is. Hock Zoltán alpolgármester előterjesztőként pontosította az SZDSZ frakcióvezetője által elmondottakat oly módon, hogy nem a forrásmegosztási rendelet megalkotása volt késedelmes, hanem a korrekciós alapról szóló döntés meghozatala, s ezért nem szerepelhet mindez az első félévről szóló tájékoztatóban. Mészáros Ferenc képviselő (MSZP) arról szólt, jómaga ugyan nem közgazdász, de átnézve az intézmények első féléves számadatait, megelégedéssel nyugtázta valamennyiüknél a 40-50 százalék körüli teljesítést. Ezzel ellentétben viszont nem talált magyarázatot a különböző alapokkal (például a táborozási, a civil stb.) kapcsolatos pályázatok teljesítését vizsgálva, ahol a kifizetések alig haladják meg a tervezettnek az egyharmadát. Kérdezte, vajon takarékossági okok játszottak-e ebben szerepet, hiszen tud olyan pályázó egyesületről, amelynek tagjai például úgy kaptak támogatást, ha további pénzösszeget tudnak programjuk eléréséhez felmutatni. Úgy vélte, korábban ilyen feltétel nem szerepelt a pályázatok során, és választ kért arra is, a jövőben általános gyakorlat lesz-e ez a pályázatok elbírálásánál? Nem takarékossági okok miatt Hock Zoltán alpolgármester a kérdésre adott válaszában elmondta: nem takarékossági okok rejlenek a számadatok mögött, hiszen például a táborozási alapra szánt pénzösszeget az első félévben nagy részben elköltötték, ám annak könyvelése a későbbiekben történik meg, tehát nem lehetett e tájékoztatóban megjeleníteni. A képviselő által említett civil szerveződés esetére konkrét választ adott, amelyből kiderült: a káposztásmegyeri Grund Egyesület az önkormányzat civil alapjához benyújtott pályázatában 800 ezer forintos támogatást kért a Bőrfestő iskolában megvalósítható éjszakai drogprevenciós programja végrehajtására. Mivel a Káposztásmegyeri Közösségi Házban az önkormányzat jelentős anyagi támogatásával már évek óta folyik ilyen jellegű program, az éjszakai pingpongbajnokságot alkalmanként 60-70 fiatal részvételével rendezik, az önkormányzat ugyan egyetértett a civil szervezet törekvésével, de figyelembe véve, hogy eme pénzalapból kifizetett támogatások összege átlagosan 100-300 ezer forint között van, a bizottság 300 ezer forintos támogatást szavazott meg a Grund Egyesület számára. A bizottság azt is kikötötte, hogy a pénz átutalására akkor kerül sor, ha az egyesület hitelt érdemlően tanúsítja, hogy a fennmaradó 500 ezer forintot más pályázati forrásokból meg tudja szerezni. Mivel az egyesületnek a hiányzó összeget nem sikerült bemutatnia, az önkormányzati támogatás kifizetésére sem került még sor. Kialakították álláspontjukat Kiss Sándor az MSZP frakcióvezetőjeként ama véleményen volt, hogy a könyvvizsgáló által hitelesített jelentés hiányában érdemben nem lehet tárgyalni a napirendi pontról, az, hogy a könyvvizsgáló szóban auditáltnak vélte, nem egyenértékű egy könyvvizsgálói jelentéssel. A frakcióvezető tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy megtárgyalták az előterjesztést, és kialakították álláspontjukat. Ennek értelmében azt, hogy kvázi kiegyensúlyozott helyzet van, tudomásul veszik, továbbá azt is, hogy tudomásuk szerint sem volt likviditási probléma az elmúlt félévben. Ebből számukra az következik, hogy nem igazolódott be az a jóslat, melyet február 15-én (a költségvetési rendelet tárgyalásakor - a szerk. meg).) hallottak, hogy Újpest tönkremegy. Ennek persze örülnek, s ez nem azt jelenti, hogy a forrásmegosztáson ne lehetne javítani, de semmiképpen nem igazak azok a vélemények, amelyeket a polgármestertől és az alpolgármestertől hallottak a forrásmegosztás kapcsán. Az MSZP-frakció többfajta összehasonlítást és vizsgálatot végzett, melynek nyomán többféle megállapítást tettek. Többek között arra nézve, hogy a költségvetés módosítása nagyjából elfogadható indokok alapján történt, viszont a kiadási oldalon az eredeti tervhez - és a módosítotthoz képest is - többet költött az önkormányzat. Szerintük túlköltekezés folyik, valószínűleg a választás szele csapta meg a város vezetőit. Kiss Sándor frakcióvezető arra is kitért, az MSZP-frakció nem fogadta el a február 15-én előterjesztett költségvetési rendeletet, és tiltakozott az ellen is, hogy abban sor került a lakbérekről és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjáról szóló emelésre is, amellyel annak a két rétegnek a terheit növelték, amely a legkisebb ellenállást tudja tanúsítani, amely amúgy is nehéz helyzetben van. Az MSZP-frakció csodálkozik azon is, hogy sem az előterjesztő, sem a polgári oldal nem szólt arról a dologról, hogy a rendelet azt is tartalmazta: a polgármester március 31-ig tegyen javaslatot a helyi adókról szóló rendelet módosítására. A határidő elmúlt, a rendelet azonban nem került módosításra. Kiss Sándor úgy vélte, feltehetően velük értett egyet a polgármester, hogy a mai napig nem terjesztette elő ezt. Az MSZP frakcióvezetője többek között arról is szólt, hogy vannak olyan ellentmondások Újpesten, amelyeknek tükröződniük kellett volna a költségvetési rendelet tervezetének módosításában, például miközben szép és drága épületbe költö(folytatás a 4. oldalon)
