Újpest, 2001 (9. évfolyam, 1/207-25/231. szám)
2001-06-14 / 12. (218.) szám
2001. június 14. ÍJ PEST Testületi ülésen Kinevezések, lakástémák, egyebek Újpest Önkormányzatának képviselő-testülete május 29-én tartotta legutóbbi - rendes - ülését a városháza dísztermében. Dr. Derce Tamás polgármester, az ülés levezetőelnöke, a határozatképesség megállapítását követően az előre kiadott napirend megtárgyalására tett javaslatot, melyet a jelenlévők 26 igennel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül el is fogadtak. Intézményvezetői kinevezések A napirend első pontjaként Hock Zoltán alpolgármester tett javaslatot intézményvezetői kinevezésekre. Ennek során az előterjesztő elmondta, hat intézményvezetői álláshelyet hirdetett meg az önkormányzat, valamennyit a megbízás lejárta miatt. A felhívásra hét pályázat érkezett, majd egy személy visszavonta pályázatát. A pályázatokat és a pályázók személyét véleményezte a nevelőtestület, a diákönkormányzat, az iskolaszék, a szakszervezet, a szülők és az alkalmazottak köre. Az előterjesztő tájékoztatta a testület tagjait arról, hogy az önkormányzat közművelődési, oktatási bizottsága egyhangúlag támogatta a jelöltek kinevezését. Majd Boruzs András, a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat elöljárója szólt arról, hogy egyetlen - káposztásmegyeri - pályázó esetében voltak „érdekeltek” és egyhangúlag támogatták a pályázó kinevezését. Figyelembe véve a pályázók szakmai felkészültségét, eddigi pályaútját, valamint a személyükről és a pályázatukról kialakított véleményeket, az elkövetkezendő öt tanévre, 2001. augusztus elsejétől 2006. július 31-ig terjedő időszakra az alábbi intézményvezetők kinevezését javasolta a testület tagjainak Hock Zoltán alpolgármester, melyet a testület tagjai is elfogadtak: a Bajza József Általános Iskola igazgatójának Ágotái Ferencet (szavazat: 26 igen), a Bőrfestő Utcai Általános Iskola igazgatójának Borosné Kézy Zsuzsát (szavazat: 21 igen, 2 nem, 3 tartózkodás), a Megyeri Úti Általános Iskola igazgatójának Hamzáné Szita Ilonát (szavazat: 26 igen), az Összevont Napköziotthonos Óvodák (Fóti út-Liszt F. u.) vezetőjének Barna Pétemét (szavazat: 26 igen), a Királykerti Óvoda vezetőjének Mayer Sándomét (szavazat: 26 igen), valamint a Viola Óvoda vezetőjének Lami Mihálynét (szavazat: 26 igen). A napirend második pontjaként dr. Vitális Edit jegyző tett előterjesztést a Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevétele tárgyában, amely az állatok tartásának egyes feltételeiről szóló 23/1999. (XI. 1.) számú önkormányzati rendeletre, másrészt e többször módosított rendelet (újabb) módosítására vonatkozott. Az előterjesztő nem kívánt szóbeli kiegészítést tenni. Dr. Benkő László képviselő (MSZP) e napirendi pontnál jelezte, hogy Kiss Sándor távollétében - a frakció bizalmából - ő gyakorolja a frakcióvezetői jogokat. Tájékoztatta a jelenlévőket arról is, hogy az MSZP támogatja az előterjesztést. A szavazás során a testület 26 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött arról, hogy egyetértenek a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal vezetőjének az állatok tartásának egyes feltételeiről szóló 23/1999. (XI. 1.) számú önkormányzati rendelet egyes rendelkezéseivel kapcsolatban tett 02-6829/001. számú törvényességi észrevételével, valamint elfogadták a rendeleti javaslatot is. (Mint ahogyan az előterjesztésből kitűnt, a Közigazgatási Hivatal a rendelet 2 pontjához fűzött törvényességi észrevételt. Az első pontban azt kifogásáolták, hogy a rendelet hivatkozott rendelkezései a jegyzőnek állapítanak meg hatáskört. Álláspontjuk szerint különbséget kell tenni az államigazgatási és az önkormányzati hatósági ügyek között. Ez utóbbiak tekintetében a jegyzőt hatáskörrel nem lehet felruházni. A második pontban a Közigazgatási Hivatal vezetője a rendelet elfogadását követően hatályba lépett új szabálysértési törvényre hivatkozással azt kifogásolta, hogy a helyi rendelet megismétli a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott egyes szabálysértési tényállásokat. Álláspontja szerint csak azon tényállási elemeket kell szabályozni, amelyek magasabb szintű jogszabályok által nem kerültek szankcionálásra. Úgyszintén nem szabályozhat az önkormányzat olyan jogi eszközöket, amelyek a magasabb szintű szabálysértési jogszabályok által kellő alapossággal már szabályozva vannak. Mivel az állattartási rendelet elfogadása óta mintegy másfél év telt el, ezért tett az előterjesztő javaslatot annak néhány módosítására is. A szerk. megj.) A bérbeadás szabályairól A napirend harmadik pontjaként Nagy István alpolgármester tett előterjesztést a pályázati úton elnyert állami támogatás felhasználásával megvalósított költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások bérbeadásának szabályairól és a bérleti jogviszony feltételeiről szóló önkormányzati rendeletre. Az előterjesztő rövid szóbeli kiegészítőjében csupán arra utalt, jelentős állomáshoz ért a képviselő-testület, amikor e napirendről dönt, hiszen a testületi korábbi lakáskoncepciója alapján a Gazdasági Minisztérium állami támogatású bérlakásprogramhoz, illetve a Széchenyi Tervhez benyújtott pályázatok eredményeként az önkormányzat 238, költségalapon meghatározott lakbérű bérlakás építésébe fogott. Tájékoztatásul elmondta, hogy folyamatban van a jelenleg érvényes szociális bérlakásokról jzóló rendelet felülvizsgálata, és szándékuk egy egységes, valamennyi bérlakásra vonatkozó önkormányzati rendelettervezet kidolgozása és a testület elé terjesztése. Dr. Benkő László önkormányzati képviselőként gondolatokat és módosító javaslatokat fűzött a rendelettervezethez. Elmondta, csak megerősíteni tudja az előterjesztőt abban, hogy lényeges témát tárgyal a testület, frakciója örömmel fogadja az önkormányzati bérlakásépítés újpesti megindulását, az ehhez kapcsolódó három előterjesztést szavazatukkal is támogatták, még bizonyos fenntartásaik ellenére is. Az előterjesztés fő vonalaival egyetértenek, ugyanakkor néhány kérdésben - konkrétan a rendelet tervezet 3., 6., 10., 11., paragrafusai1 hoz -fűztek módosító indítványt. Véleményük ezáltal az volt (3. § (3)), hogy a képviselő-testület az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően dönthessen lakás pályázaton kívüli bérbeadásáról is. Határozott időtartamú, de legfeljebb 5 évre szóló bérbeadásról a polgármester dönthessen, melyről a képviselő-testületet utólag tájékoztatni kell. A pályázaton kívüli bérbeadás a költségalapon meghatározott bérű lakások mindenkori 5 százalékára terjedhet ki. A 6. § (4) bekezdéséhez módosító indítványként javasolták, hogy a pályázaton való részvétel feltétele legyen, hogy a pályázó és az együtt költöző 18 éven felüli hozzátartozó egy főre jutó havi jövedelme elérje a mindenkori kötelező legkisebb munkabérnek (minimálbérnek) megfelelő nettó jövedelmet. A 10. § (2)b pontban nem a pályázó és családja, hanem a pályázó és az együtt költöző 18 éven felüli hozzátartozó szövegbeli megfogalmazást tartották szükségesnek, míg a 11. § (1) pontjánál bizottsági hatáskör szerint testületi hatáskört tartottak lényegesnek megfogalmazni a pályázatok elbírálásánál. A 11. § (2) pontjánál pedig úgy vélték, hogy a pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni azokat, akik önkormányzati vagy az önkormányzat többségi tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság tulajdonában lévő, szanálandó bérlakást ajánlanak fel, illetve akik a kötelezően megoldandó lakásgazdálkodási feladatok megoldásához szükséges adottságokkal rendelkező lakást ajánlanak fel. A képviselő indokolásul az Újpest lapban ez ideig a lakásépítéssel kapcsolatosan megjelenő interjúkból szemlézett, majd végezetül felvetette a lakbértámogatás bevezetésének szükségességét is. Hock Zoltán alpolgármester elmondta, érdeklődéssel hallgatta az MSZP-frakció számos javaslatát. Úgy vélte - ellentétben dr. Benkő László általi indokolással -, a jelenleg beterjesztett rendelet nincs ellentmondásban a nyilvánosság előtt megjelent hírekkel, mivel a rendelet azt is tartalmazza, hogy a szanálásra ítélt házak bérlői közül - amennyiben a feltételeknek megfelelnek - részben vagy egészben, avagy valamilyen mértékben kerülnek ki a bérlők. Az elhangzott javaslatokról szólva említette az önkormányzat decentralizált jellegét, azt, hogy a képviselő-testület a törvény által kötelezően ráruházott és nem átadható feladatokat látja el, a így igen sok feladat a bizottságok, a polgármester hatáskörében van. Mivel az MSZP-frakció jó ideje nem vesz részt a bizottságok munkájában, ezért kíván minden döntést visszautalni a képviselő-testület hatáskörébe. Ebben a rendelettervezetben a képviselő-testület a kereteket határozza meg, a tartalmi részek kidolgozását a bizottságra bízza. Nem látja emiatt sem indokát a módosító indítvány elfogadásának, hiszen a testület működőképességét veszélyeztetné a döntési jogok átvállalása. Testületi, avagy bizottsági döntés legyen? Monori Józsefné képviselő (Fidesz-MPP) az önkormányzat népjóléti és lakásügyi bizottságának elnökeként arról szólt, hogy a lakáskoncepció alapján tárgyalták meg ezt a rendeleti javaslatot. Véleménye szerint a tervezet jelentősen hozzájárul a korrekt bérlőkijelöléshez. A bizottság nevében nem támogatta dr. Benkő László módosító indítványait, kiváltképpen a hatáskörökkel kapcsolatos javaslatait. Opavszky Szilárd képviselő (MIÉP) dr. Benkő László javaslatait vetette el, hasonló indokok alapján. Elmondta, korábban ő is célszerűnek tartotta volna, hogy a nagy anyagi vonzattal bíró (folytatás a 6. oldalon)
