Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-03-10 / 5. szám
a w 11 to! P Testületi ülésen Adófizetésről, interpellációkról, kérdésekről Újpest Önkormányzatának Képviselő-testűlete február 29.-én tartotta legutóbbi ülését. A városháza dísztermében megtartott ülés levezető elnöke dr. Derce Tamás polgármester volt, aki a szokásos névsorolvasást követően megállapította a testület határozatképességét, majd a napirendek sorrendjének eldöntésénél javaslatot tett arra, hogy az útépítési- és közművesítési hozzájárulás megfizetésére vonatkozó határozat ellen benyújtott fellebbezések ügyében tett előterjesztést - a személyiségi jogok védelme érdekében - zárt ülés során tárgyalják, az egyebek napirendet követően. A polgármester tájékoztatta a jelenlévőket arról is, hogy az egyebek napirend során veszik sorra azon interpellációkat, amelyeket Kiss Sándor, Mészáros Ferenc és Szabó Béla, az MSZP képviselői, illetve kérdéseket, amelyeket dr. Bodrogi Jenő és Szálkái István, szintén az MSZP képviselőcsoportjának tagjai nyújtottak be . Építmény és telekadó Az első napirend során dr. Derce Tamás polgár- mester előterjesztésében az építmény és telekadóról szóló fővárosi közgyűlési rendelet-tervezetet véleményezték a képviselők. Az előterjesztő utalt arra, a rendelet- tervezet számára nemcsak arról szól, hogy a fővárosi elképzelés szerint adóköteles lesz a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, és épületrész, hanem a tervezet életbelépése a kerületek gazdasági és politikai önállóságának megszüntetését jelenti. A polgármester kiemelte: 1994-ben az akkori új kormány helyezte hatályon kívül a fővárosi törvényt, ráadásul az önkormányzati törvény módosításával felszámolta a döntések meghozatalánál a kerületeket megillető egyetértési jogot. Ezzel egyidőben pedig - takarékossági okokra való hivatkozással a fővárosi közgyűlés tagjai sorából kizárták a fővárosi küldötteket, vagyis e döntéssel a kerületeket. Amennyiben elveszik az önálló adófizetés jogát, és az összeget besöprik a “nagykalapba”, akkor a gazdasági önállóság sérül. A kerületek önállóságának csorbítását szolgálta a fővárosi Általános Rendezési Terv elfogadása, amely alapján a kerületek csak a főváros hozzájárulásával készíthetnek részletes rendezési terveket. Az előterjesztő úgy vélte: a fővárosi önkormányzat egy második központi, gazdasági államigazgatási és politikai hatalmat hoz létre, és a hatalmon lévő kormányok mindegyike ezt nem akarja tudomásul venni. Mindezekre tekintettel úgy vélte dr. Derce Tamás polgármester, hogy a fővárosi önkormányzat a kerületeket már nem is elöljáróság szintjére, hanem “kirendeltség" szintjére süllyeszti le, emiatt az előterjesztőként megfogalmazott határozati javaslatában az alábbiakat fogalmazta meg: Az újpesti önkormányzat tiltakozik az egységes fővárosi ingatlanadó bevezetése ellen. A főváros ezen rendelettervezete elfogadása esetén a kerületi önkormányzatok gazdasági önállósága megszűnik, és a gazdasági önállósággal együtt az önkormányzatok elvesztik önkormányzati jellegüket. Az újpesti önkormányzat tényként kénytelen megállapítani, hogy a fővárosi önkormányzat 1994. óta folyamatosan és szisztematikusan törekszik részben a kerületi önkormányzatok önállóságának, és önkormányzati jellegének megszüntetésére, és ezzel párhuzamosan saját magára tekintettel egy második központi államigazgatási és gazdasági hatalmat kiépíteni. A fentiekre tekintettel az önkormányzat elfogadhatatlannak, és Újpest lakóinak érdekével ellentétesnek tartja az egységes fővárosi ingatlanadó bevezetését, ezért az ellen tiltakozik és azt nem támogatja. Vélemények- más oldalról Az előterjesztőt követően Kiss Sándor, az MSZP frakcióvezetője kitért arra: véleménye szerint a polgármester sok kérdésben eltért a napirend tárgyától. Frakciója nevében egy hármas szempontrendszer felállításával mondta el véleményét arról, miért nem támogatják az építmény és telekadóról szóló tervezetet. A frakcióvezető kiemelte: egyfelől a lakosság nagy csoportjait nem lehet újra adóemeléssel terhelni, másfelől a helyi adó reformjáról akkor eshet szó, ha a központi adó- reform megtörténik, harmadsorban a fővárosi forrásmegosztás reformja három évre tervezett csomagterv, amelynek 3. évében tervezik a helyi adók reformját megvalósítani. Ezért az MSZP frakció nem értette, az építmény és telekadó e csomagtervből való mostani kiemelését, amely ily módon nincs szinkronban a forrásmegosztás tervezett reformjával. A frakcióvezető - további konkrétumokra rátérve - utalt arra: a rendelet tervezetben kivetett 900 forintos négyzetméterenként összeg döntően a fiatal házasokat sújtja, az adót a fővárosi önkormányzat szedné be, nem ismert, hogy milyen százalékban adná vissza, minden kerület más és más összegben határozta meg az építmény és telekadó összegét, sőt vannak olyan kerületek amelyek kivetették, mások nem, van ahol a minimumot, van ahol a maximumot határozta meg, Újpest közepes nagyságrendben vetette ki ezt az adónemet. A fővárosi tervezet alapján a társasházak, alapítványok is nehéz helyzetbe kerülnek, az üdülőtelkek nem a nagypolgárok, hanem a kisemberek tulajdonai, ők is nehéz helyzetbe kerülnek. Mindezek alapján az MSZP újpesti képviselőcsoportja nem támogatja a fővárosi rendelet tervezetet. Kerekes Zoltán,a Munkáspárt frakcióvezetője sem támogatta a tervezetet, ezáltal támogatta az előterjesztést. Elmondta: pártja a növekedés, a bővülést üdvözli, de ha ez az adóterheket jelöli, akkor nem értenek vele egyet. Mivel több észrevétel nem hangzott el, a szavazás következett. Ennek nyomán a testület 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta a polgármester által tett határozati javaslatot. Közterület felügyeletről, közterület elnevezésről A második napirendi pont során dr. Vitáris Edit jegyző előterjesztésében a Fővárosi Közigazgatási Hivatal által a közterület- felügyelet létrehozásáról és működésének egyes szabályairól szóló 26/1999.( XII.21.) számú önkormányzati rendelettel kapcsolatban tett törvényességi észrevétel tárgyában döntöttek a képviselők . A határozati javaslatot- mely szerint a képviselő-testület- nem ért egyet a Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevételével- 21 igen szavazattal, 8 tartózkodással, ellenszavazat nélkül fogadták el a képviselők. A harmadik napirendi pont a gazdasági bizottságnak Simonfi Sándor által beadott interpellációjával kapcsolatos állásfoglalása volt.Az előterjesztő, dr. Derce Tamás polgármester elmondta: ez a kérdés több alkalommal került már a testület elé, az ügyben részítéletek születtek, valamint bírósági peres eljárás van folyamatban. Mivel a téma kapcsán az a kérdés, kíván-e az önkormányzat peres úton érvényt szerezni kérésének, befolyásolja, hogy a bíróság hogyan dönt a kártérítési ügyben. Ezért azt javasolta: a bírósági döntésig ne tárgyalják az ügyet. Az egyebek napirendek sorában elsőként Hock Zoltán alpolgármester tett javaslatot- állampolgári bejelentések figyelmbevételével is arra, hogy a Káposztásmegyeren lévő és Andrásti Gyuláról elnevezett sétány nevét változtassák át másra, az előterjesztő javaslata szerint: Kosa Pál sétányra. Az előterjesztő javaslatát azzal indokolta: Andrásfi Gyula 1956 és 1961 között Újpest tanácselnöke volt, majd az Akadémiai Kiadó által kiadott Életrajzi lexikon tanúbizonysága alapján felvázolta a munkásmozgalomban betöltött szerepét. Utalt arra, 1956-ban- többek között fegyveresen vett részt az újpesti pártház visszafoglalásában. A Kosa Pál emlékére elnevezett sétány pedig egybecseng az önkormányzat azon törekvéseivel, hogy az 1956- os forradalmárok nevét, emlékét őrizze Újpesten közterület. Boruzs András, ( SZDSZ) a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat elöljárója arról tájékoztatta a testületet, hogy a részönkormányzat megtárgyalta az előterjesztést, és egyetért a javaslattal. Kerekes Zoltán részletesen szólt Andrásfi Gyula személyéről, többek között arról, Újpest egyik első számú vezetőjeként, érdemei is voltak, a háború idején a függetlenségi mozgalomban vett részt, majd elítélték. 1957-1958 között a kerületi tanács 150 millió forintot költött kerületi beruházásokra, 1958-1960 között több mint 900 lakás épült, Mindezek alapján úgy vélte: ilyen mértékű szelektivitást városvezetők között nem kellene tenni, Andrásfi Gyula megérdemli, hogy legalább egy sétány legyen róla elnevezve. Mészáros Ferenc (MSZP) Andrásfi Gyula és Kosa Pál személye, tevékenysége között vont párhuzamot, többek között kiemelve : a két ember azonos helyzetből indult,- Kosa Pál asztalos, Andrásfi Gyula cipész volt - mégis egy idő után a barikád két, különböző oldalára kerültek . A képviselő személyes élményei alapján vázolta fel az 1956-os forradalom újpesti eseményeit és abban a két személy szerepét. Támogatta azt az elképzelést, hogy Kosa Pál nevét viselje, de egy népesebb közterület Újpesten, ne ez a sétány legyen az. (Folytatás a 4. oldalon) 3
