Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)

2000-02-11 / 3. szám

2000. február 11. sen jár-e el a bizottság, ha visszakéri a sok rászo­rulótól a pénzt. A polgármester úgy vélte: Kiss Sán­dor sajtónyilatkozatai alapján értelmetlennek tűnik a frakcióvezetővel megértetni mi a jogszerűség, törvényesség, tisztesség, erkölcs, minimális etikai normák és azok ellenkezői... . Kiss Sándor a választ nem fogadja el, a testület azonban 19 igen, 8 nem szavazati aránnyal- igen. Jogszerűtlenül használja Mészáros Ferenc képviselő (MSZP) az Újpest név jog­szerűtlen használata miatt nyújtott be interpellációt Újpest polgármesteréhez. A beadványt készítő kifo­gásolta, hogy a testület korábban nem engedélyezte az Újpest szó használatát az Újpesti Polgárok Érdek­védelmi Szervezete nevében, ugyanakkor szervezet rendszeresen ilyen névvel szerepel a helyi médiák­ban, és másutt. A képviselő ezért azt kérdezte a pol­gármestertől mit kíván tenni e jogsértő állapot meg­szűntetése érdekében? Dr. Derce Tamás polgármester elmondta: az Új­pesti Polgárok Érdekvédelmi Szövetsége elnökének, Légrádi Imrének, felhívhatja a figyelmét a nem sza­bályszerű névhasználatra, de lehetőségei végesek. Ugyanakkor megjegyezte: több tízmillió forintos ügyben tehetne feljelentést, de nem viszi rá a lelkiis­merete. Igaz, jogtalanul használja nevét, a UPÉSZ, de az ügyek között súlyozni kell. Mészáros Ferenc nem fogadta el a választ, a testü­let a szavazás során 19 igen, 8 nem szavazati arán­nyal elfogadta. Kettőt használ A következő interpellációt Albrecht Péter intézte dr. Derce Tamás polgármesterhez. Beadványában arról az önkormányzatban kialakult gyakorlatról szólt, melynek eredményeként a Parlamentben il­letve az önkormányzatban képviselettel rendelke­ző pártok működésének elősegítése érdekében -vállalva az ebből adódó bevétel kiesést - a vá­rosrész kedvezményes, 10 forint/négyzetméter/ éves bérleti díjú helyiséget biztosít. Újpesten 10 ilyen politikai szervezet működik, közülük 9 szer­vezet egy helyiséget használ, az MSZP azonban kettőt. Az SZDP frakcióvezetője azt kérdezte a polgármestertől, egyetért-e ezzel a helyzettel, illet­ve mit kíván tenni eme igazságtalan állapot meg­szüntetésére? Dr. Derce Tamás polgármester válaszában el­mondta, még az interpelláció kézhezvétele előtti napon levelet intézett Csizmár Gáborhoz, az MSZP újpesti elnökéhez, amelyben felhívta a figyelmet arra: amennyiben 15 napon belül nem kap választ melyik helyiséget kívánják a jövőben kedvezmé­nyesen igénybe venni, abban az esetben piaci áron vetik ki a helyiségbérletet számukra. Albrecht Péter elfogadta a választ. Bálint Andrea (MSZP) képviselő kérdést intézett a polgármesterhez: lakossági bejelentés alapján észrevételezte, hogy a járdák, közterületek tisztítá­sáról senki sem gondoskodik, így nagy a baleset- veszély - s kérdezte, ki ezért a felelős? A polgár- mester úgy vélte, attól, hogy az ember képviselő lesz, nem biztos, hogy jogi ismeretekkel is felruház­ták, válaszért a képviselő a hivatal jegyzőjéhez, il­letve a jegyzőn keresztül a városüzemeltetési iro­dához, illetve az illetékes alpolgármesterhez is for­dulhatott volna. Eme megjegyzés ellenére részlete­sen tájékoztatta a kérdést feltevő képviselőt arról: a takarítás, síkosságmentesítés kötelezettsége ingat­lanonként változik: a társasházaknál a tulajdonos kötelessége. Az önkormányzat a fővárost terhelő feladatból erején felül is részt vállalt, azon középü­letek, orvosi rendelők, gyermekintézmények körül, ahol kisgyermekesek és idősek is sűrűn megfordul­nak homokkal teli ládákat helyeznek el a baleset- veszély csökkentése érdekében. A polgármester kérte a képviselőket: ahol rendezetlen területet ta­pasztalnak, jelentsék be a jegyzőnél, és szabály­sértési eljárást kezdeményeznek a tulajdonos ellen. A kérdező a választ elfogadta. Daróczi Lajos, (Fidesz-MPP) azt kérdezte a pol­gármestertől: meddig terjed a bizottsági elnök ha­tásköre. Kérdését azzal indokolta: MSZP-s képvise­lő kereste meg levélben azzal, hogy részt kívánna venni a pénzügyi bizottság ülésén és kéri az előter­jesztések megküldését is. Rendelkezésére bocsáthat­ja a bizottság elé kerülő anyagot annak a képvise­lőnek, aki nem vesz részt a bizottság munkájában? A polgármester válaszában elmondta: a bizottsági ülésre szóló meghívót valamennyi bizottság tag kéz­hez kapja, az írásos anyaggal együtt. Azok a kép­viselők, akik nem tagjai a bizottságnak a szervezé­si és képviselő irodán nyerhetnek betekintést az Írá­sos anyagokba. A bizottsági ülésen pedig részt ve­het bármely önkormányzati képviselő. A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet szintén a szervezési és képviselő irodán lehet elolvasni, jegyzőkönyvi határozatot pedig minden képviselő kap. Daróczi Lajos a választ elfogadta. Dr. Hollósi Antal (Fidesz-MPP) képviselő kérdését az motiválta, hogy azokban a közösségekben, ame­lyekben bármilyen minőségében megfordul, aggo­dalommal figyelik az önkormányzati munkában kia­lakult helyzetet, értetlenséggel figyelik azt az egyol­dalú- egy személyhez kötődő - negatív megnyilvá­nulás sorozatot, amely az önkormányzatot, illetve tisztségviselőit rossz színben kívánja feltüntetni. Kér­désében dr. Hollósi Antal arra várt választ: lát-e le­hetőséget a polgármester arra, hogy az önkormány­zati munkát újra a városért való tenni -akarás, lokál- patrióta szellem jellemezze, amely az elmúlt tíz év­ben meghatározta a testület munkáját, és oly sok el­ismerést hozott ennek a városrésznek, s miben látja a megoldást ? A képviselő szóban is kiegészítette kérdését: utalva ilymódon arra: jómaga több párt tá­mogatásával lett képviselő, bár nem tagja egy párt­nak sem. Több civil szervezetnek azonban igen, és úgy érzi, hogy az emberek bizalommal fordulnak hozzá, a megnyilvánulásokat drámainak érzi és ezekre nem tud választ adni. Van amit nem lehet meg nem történtté tenni... Dr. Derce Tamás polgármester elmondta: amíg az előző interpelláció sorozatokban felvetett kérdések­ből kiérezte a játékot, amely a felvetések megmoso- lyogtatására késztette: dr. Hollósi Antal kérdése mélységes szomorúsággal töltötte el. A képviselő nem burkolt módon állt elő kérdésével, őszinte ten- niakarás motiválta, ebben nincs játék. A polgár- mester utalt arra: úgy érzi annál nagyobb megtisz- telés embert nem érhet, mint hogy ott legyen pol­gármester ahol született. Szólt arról, van aki oly módon lett újpesti, mert itt született, vagy idők so­rán azzá vált, azonosult a városrésszel. A napi saj­tóban megjelenő kódolt üzenetek arról szólnak: ameddig nem állítják vissza az eredeti állapotot, addig háború van. Az MSZP frakció tagjaihoz in­tézve szavait a polgármester arról beszélt: az eltelt 10 év tevékenységéről azt tudják felhánytorgatni, hogy 3 hónap jutalmat kapott? -kérdezte, majd le­szögezte: az elmúlt években történtek olyan dol­gok, amelyeket nem lehet meg nem történtté tenni, s mindaddig amíg ezekért nem kérnek elnézést, ad­dig nem kerülhet sor az eredeti állapot visszaállítá­sára. Amíg nem sikerül azokat a falakat amely az MSZP és az önkormányzat összes többi frakciója között épült, lerombolni, addig nem lehet tárgyaló- asztalhoz ülni. Kérdés, fel lehet-e áldozni egy kö­zösséget egy célért? - Kérdezte, s utalt arra: birto­kában van az MSZP frakció által írt és 1998. nya­rán keltezett levél, melynek nyomán feljelentést tett becsületsértésért. A feljelentés azóta a páncélszek­ÚJPEST ß rényben van, mert nem hiszi, hogy az a megoldás, hogy feljelentgessen. Hanem emberi módon, a kö­vetkeztetéseket levonva végig kell gondolni a tör­ténteket. Bejelentések Az interpellációk és kérdések után a bejelentéseket vették sorra. Elsőként dr. Vitáris Edit jegyző tájékoz­tatta a testületet arról, jogszabályi kötelezettség, hogy a közmeghallgatásra beadványt írók, ám azon jelen nem lévők számára írásban kell megkül­deni a választ. Öt kérdező kapta meg ily módon kérdésére a választ. Szintén dr. Vitáris Edit jegyző kérte a testület belegyezését adótartozás egyezség­gel történő megoldására, melynek során a jelenlé­vők 26 igen szavazattal elfogadták azt a határoza­ti javaslatot, melyek értelmében a testület hozzájá­rul ahhoz, hogy a jegyző mint adóhatóság egyez­ség alapján rendezze a FŐBER Rt.-vei szemben építményadó jogcímén fennálló tartozását, és en­nek ellenértékeként Újpest Önkormányzata tulajdo­nául megszerezze a Fővárosi Kerületek Földhivata­lánál IV. kerület 6 729. számú tulajdoni lapszámon felvett 71329/19 helyrajzi számú, a természetben a Budapest, IV. Hajnal utca 15 szám alatt található ingatlan l/15-öd tulajdoni részilletőségét. A forrásmegoszlás "hozadéka": leher-e önállóan ? Ezt követően dr. Derce Tamás ahhoz kérte a testü­let felhatalmazását, hogy két egymástól független szakértői csoportot bízzon meg annak a kérdés­nek az eldöntésére, hogy éri-e hátrány Újpestet abban az esetben, hogy Budapestről leválva, ön­álló megyei jogú városként élné életét? A téma in­doklásául a polgármester elmondta: mint ismere­tes 1949-ig Újpest önálló megyei jogú város volt., majd 5o évvel ezelőtt lett a főváros IV. kerülete. Azóta fel-felröppennek azok a találgatások, va­jon mi lenne, ha önálló város lenne. A polgár- mester úgy ítélte meg, a forrásmegosztási vita kapcsán ismét felvetődött ez a kérdés, úgy vélte ne csak beszéljenek róla, vizsgálják meg a kér­dést, ha az esetleges leválás pozitív előjellel ke­csegtet, akkor beszélni kell a továbbiakról, amennyiben pedig Újpest számára negatív követ­kezményeket ígér, akkor egyszer és mindenkorra le kell zárni a témát. Boruzs András, az SZDSZ frakció véleményét tol­mácsolta: ugyan nem támogatják Újpest kiválását a fővárosból, ám mivel ez az állítás semmivel sem hi­telesebb annál, amely a kiválást szorgalmazza, úgy vélték: bízzák meg a két független szakértői csoportot. Még a gondolatát is ellenzik Kiss Sándor arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az MSZP frakció tiltakozik a gondolat felvetése el­len, és felelőtlennek Ítélte meg a polgármester e té­májú nyilatkozatait. A frakcióvezető elmondta, ahogy kirekesztették az újpesti önkormányzati frakciójukat, most a polgármester Budapestet is ki- rekesztené. Mivel kirekeszteni nem lehet, a kisza­kadás gondolata vetődött fel. Újpest társadalmá­nak 2/3 része másutt dolgozik, kevés a beruházás, az egyéni és társas vállalkozók befolyt jövedelmei alapján a sorban az utolsó előtti helyen állnak, a kiválás után a lakhatás és az utazás költségei meg­nőnek, mindez rettegést váltott ki a lakosságból. A szakértői díjakra pedig felesleges plusz költséget forditani-vélte, és nyomatékosította: határozottam tiltakoznak a felvetés ellen. Nagy István alpolgármester vitába szállt Kiss Sán­dorral, többek között emlékeztetve őt arra: milyen so­kan költöztek el Budapestről az agglomerációba. Új­pest veszteségeit pedig minden lehetséges (Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents