Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-02-11 / 3. szám
Ö l --------------------------j í EST 2000. február 11. Vihart kavart a forrásmegosztás a díszteremben is (Folytatás a 7. oldalról) eszközzel csökkenteni kell, ezt a tanulmány is ezt célozza. Elmondta, hogy a vélemények közül az SZDSZ-ét tudja támogatni. A FIDESZ véleménye a kérdésben az: minden döntést döntés előkészítő folyamatnak kell megelőznie, és az utóbbi években elszenvedett veszteségeket többféle módon, minden eszközzel csökkenteni kell. Ennek törvényes eszköze az esetleges Alkotmánybírósági beadvány, valamint másik törvényes eszköze annak vizsgálata, hogy Újpest önállóvá válása milyen következményeket hordoz magában. Az alpolgármester úgy vélte: ha az újpestiek az agglomerációba kerülnének eme döntéssel, nem fenne sértő, hiszen jelenleg is erősödő tendencia, hogy a fővárosból kifelé áramlanak az emberek. Amennyiben a vizsgálat pozitív eredménnyel zárul, természetesen a népszavazás előtt közvéleményt kutatásnak kell készülnie, hogy az újpestieknek mi a véleményük? Mi indokolja a félelmüket ? Hock Zoltán alpolgármester úgy vélte: a felvetés és a határozati javaslat egyértelmű volt, nem értette mi indokolja Kiss Sándor félelmeit? Talán az, személyi változással is járna? -találgatott. Majd idézte Kiss Sándornak az Újpest lapban nyáron megjelent képviselői írását, amelyben a UPC-vel kötött szerződés bevétele eredményeként szakértők hadára bízná a városfejlesztés irányainak kimunkálását. Az alpolgármester megkérdőjelezte miért Újpestnek kell a főváros fejlesztéseit támogatni, amikor eme fejlesztések megállnak a Hungária kőrútnál? Hiszen érdemi fejlesztés nem történt a főváros részéről, Budapest pedig tudatos irányítással kezd kettészakadni. Raktár, szeméttelep épüí Újpesten, másutt pedig látványos a fejlesztés. Az alpolgármester nem rejtette véka alá ama megjegyzését sem: az MSZP retorikája számára az ötvenes éveket idéző hisztérikus kirohanásokat idézte. Vajda Pál főpolgármester helyettes pedig nyilatkozatát fontolja meg, hiszen az újpestiek olyan bölcsek voltak, hogy már két ízben nem őt választották polgár- mesterüknek, hanem Derce Tamást. Az MDF nevében támogatta a vizsgálat elvégzését. Opavszky Szilárd a MIÉP véleményét tolmácsolta: kiemelte:ésszerűnek tartják a vizsgálatot, és felelőtlenségnek, ha már annak eredménye előtt döntenek a kérdésben. Kiemelte az egészségügy rossz helyzetét, ama intézmények leromlott állapotát, amelyek karbantartása a főváros feladata lenne. Korondy Mórica alpolgármester úgy vélte: amikor Kiss Sándor a munkanélküliek kiemelkedő számáról szól, netalán tán akkor alakult ez ki, amikor Újpest másik országgyűlési képviselője, Kiss Péter volt a munkaügyi miniszter? Utalt arra is: az MSZP frakciót senki sem zárta ki az önkormányzat bizottságaiból, ők nem delegálnak képviselőket a bizottságokba. Emlékek, tények Buzna Ferenc, az Újpestért Egyesület elnöksége általi támogatásról biztosította az előterjesztőt, értetlenségét is kinyilvánítva, hogy egy normális emberi felvetés miért vált ki ilyen hisztériát egy képviselőcsoportból. Régi újpesti lakosként azon időkre emlékeztetett, amikor Újpest megyei jogú városi státuszban megfelelően gondoskodptt polgárairól. Dr. Benkő László /MSZP) óva intetté a képviselőket attól, hogy minden elmaradást a főváros számlájára írják és az elmúlt 5o évre vezessék vissza. Például az egészségügyi miniszter utasítására megkezdődött egy olyan folyamat, amely a budapesti egészségügyi szakmákat tanító intézmények összevonására vonatkozik. Azokat az érveket komolyan kell venni, amelyek a forrásmegosztás reformjával kapcsolatosak, de nem egyértelműen az a következtetés a megfogalmazandó, hogy az egyedüli megoldás az, na főváros jelenleg hátrányos helyzetben lévő kerületei leválnak Budapestről.Az MSZP frakciónak az a meglátása, hogy a főváros vezetése igyekszik a jelenlegi helyzetből elmozdulni. A 2000. esztendőt ne a fővárostól való leválással pecsételje meg a testület. A reformfolyamat kompromisszumkészséget jelez... Kiss Sándor, az MSZP frakció véleményét erősítette meg, amikor elmondta véleményét a javaslattal kapcsolatban. Úgy vélte, ha az ötlet komolytalan, akkor miért kell erről több újságnak nyilatkozni? Sőt szakértőket megbízni e kérdés eldöntéséhez, hiszen ez nagy kiadással jár. Az MSZP tudatában van annak, hogy ebben a kérdésben népszavazás dönthet, s tudják, hogy ebben a kérdésben a frakció milyen álláspontot fog képviselni. Véleményük, hogy az ön- kormányzati rendszer ebben a struktúrában is működésképes, és a jövőben is az lesz, és a fővárosi koalíció is mutatott kompromisszum készséget, amikor a forrásmegosztással kapcsolatban reformfolyamatot indított el. Egy szervesen összenőtt rendszert megbontani igen nehéz, nagyon sok kárt okozott már eddig is a gondolat felvetése. Albrecht Péter úgy vélte: nem tudható előre, hogy egy folyamat mit indukál évek múlva, úgy tűnik vannak, akik ezt már tudják. Újpest esetleges kiválása 13 éve téma, viszonylagosan objektív alapon lehet előnyeiről, vagy hátrányairól majd beszélni. Ez nem érzelmi kérdés, ezért jó lenne a vitát visszaterelni az eredeti határozati javaslatra,-vélte, melyet támogat. Elemezzék azt is, ma mibe kerül budapestinek lenni! Simonfi Sándor egyetértve Albrecht Péterrel, konkrét példákat említett annak cáfolatául, amelyekkel már most riogatják -például - a napi sajtóban az újpestieket. Azt javasofta: a vizsgálatnál arra is keressenek választ: vajon most mennyivel jelent az újpestieknek többlet kiadást, hogy budapestiek? Hiszen a Matáv tarifa, a víz csatorna díjaknál meglévő keresztfinanszírozás, a hegyvidéki kerületek autóbusz járatainak amortizációja mind-mind terheli az újpestieket is. Arról nem is beszélve: Székesdűlőre már most nem megy ki a kék busz, csak a távolsági járat, pedig az is Újpesthez tartozik... Kovács Sándor ( SZDSZ) úgy vélte ez lesz az ülés legrövidebb napirendi pontja, de tévedett. A hatástanulmány készítésének előnyei is lehetnek a főváros és Újpest szemszögéből is - vélte. Dr. Bodrogi Jenő ( MSZP) azzal érvelt, a polgár- mester javaslata első látásra szimpatikus, magánemberként is indiferens lenne számára a kérdés. Amennyiben a hatástanulmány eredménye azt mutatja, hogy az elszakadás után Újpest nagyobb összegből gazdálkodhat, ez még mindig csak a működéssel kapcsolatos kétségeket oszlatná el. Ugyanakkor felvetődne a kérdés: milyen pozitívumokat jelentene az elszakadás a lakosságnak? Ügy vélte, egy népszavazás során a lakosság nem az elszakadásra voksolna. A kérdés eldöntésére hivatott népszavazással pedig naponta lehet a kedélyeket tupírozni. A leválás nem reális felvetés, bármilyen eredményt is hoz majd a vizsg ólat, azért javasolta: ne foglalkozzanak vele. Tiltakozását fejezte ki a szakértői csoport díjazása ellen, ilyen jellegű kiadást nem lehet támogatni, épp a forrásmegosztás ismeretében. Buzna Ferenc arra utalt, nem volt törvényszerű, hogy Újpest Budapest része lett. A városházán minden bizonnyal megtalálhatók azok a dokumentumok, amelyek még a tanácsrendszer idején készültek, és arról "szólnak" igenis élő gondolat volt Újpest kiválása. Dr. Benkő László úgy vélte, gazdasági jellegű tanulmányok adott esetben lehetnek pozitív irányba mutatóak, de a testület számára nem lehet perdöntő, hiszen Újpest lakosai sokkal szervesebben kapcsolódnak a fővároshoz. Újpest lakói részéről - az MSZP frakció vélleménye szerint- nincs reális nyomás ezirányba, a leválás azóta téma, amióta a olgármester ezt a sajtó előtt elmondta. Amennyien ez mégis egy valós lakossági érdekként fogalmazódna meg, akkor sokkal szélesebb területre kiterjedő hatástanulmányt kellene készíteni, s ez már nem néhány millió forintba kerül. A leválás legalább öt éve nem volt téma, az ülésteremben sem beszéltek róla. A gondolat arra jó, hogy megossza a kerület lakosait, de lankadhat a beruházási kedv is. A képviselő úgy érvelt: elmondták véleményüket, érveiket, fontolják meg a jelenlévők, mert véleményük szerint a szekértői bizottság kiküldése hibás döntés lenne. Nem merné most kinyilvánítani hogyan fog dönteni a lakosság Simonfi Sándor úgy vélte: a vélemények alapján az MSZP már pontosan tudja mi lesz a vizsgálat eredménye. S bár a történelem folyamán volt olyan időszak, amikor biztosan lehetett tudni kik mit gondolnak, egy választásnak milyen - előre ismert - eredménye lehet, de az idők során szerencsére jöttek alternatív gondolkodók, a demokratizálódási folyamat ezt eredményezte. Nem merné már most kinyilvánítani, mi lesz majd a népszavazás eredménye, mi lesz a felmérés végeredménye, azt pláne nem, a lakosság hogyan fog dönteni. Dr. Derce Tamás polgármester zárszavában úgy foglalta össze e napirend körül kialakult vitát, sajnálná, ha a világ megállna e termen kívül, hiszen attól, hogy egy gondolatról nem volt szó a díszteremben, attól még gondolat lehet. És beigazolódni látja azt a gondolatát- amely ezen az estén is felvetődölt:- vannak újpestiek, és vannak akik azzá válnak. Két világban vagyunk-vélte a polgármester, vannak, akik úgy fogalmaznak, igen, meg kell nézni, van-e előnyösebb Konstrukció, s vannak, akik a csalhata- lanságot kiáltják ki. A szavazás során a határozati javaslatot 19 igen, 7 nem szavazati aránnyal fogadták el a képviselők, majd ezt követően zárt ülésen folytatták munkájukat. Bangha Katalin Elfogadták a forrásmegosztást A fővárosi közgyűlés február 3-i rendkívüli ülésért bet a tavalyinál: az I., a IV., az V., a VI., és a XII, 37-27 szavazati aránnyal elfogadta a forrás- ez év közben - korrekciót követően - módosulhat, megosztási rendeleief. A kerületek közül 11 támogatta, 12 ellenezte az A rendelet szerint a 23 kerület az összes forrásból előterjesztést. A koalíció végül azt az előter80, - a fővárosi önkormányzat 71,2 milliárddal jesztésf támogatta, amely meghagyta a szolidarészesül. 1999-hez képest öt krület kap keveseb- rifási és a közbiztonsági alapot.
