Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-10-12 / 20. szám
Negyvennégy éve történt Az 1956-os újpesti események és az Újpesti Forradalmi Bizottság története rendhagyó a budapesti forradalom történetében. A Forradalmi Bizottság nem csak azokat a feladatokat látta el, amit a hasonló szervezetek máshol. Ezekben a hetekben „Újpest állam volt az államban”. Saját politikával, közigazgatással, fegyveres erővel rendelkezett. Az Újpesti Forradalmi Bizottság úgy tartotta kezében a hatalmat és olyan célokra használta fel, hogy büszkék lehetünk rá. A kerületben nem voltak gyilkosságok, lincselések, egyéni leszámolások. Gondoskodtak a folyamatos gyógyszerellátásról, még külföldről is hozattak vöröskeresztes segélycsomagokat. Külön gépkocsicsoport gondoskodott a szállításokról, az üzemanyag-ellátásról. A kerület üzemeiben sorra alakultak a Munkástanácsok. Engedélyezték a régi koalíciós pártok újjáalakulását: megkezdte működését a Függetlenségi Párt és a Keresztény Demokrata Párt. Gondosan ügyeltek arra, hogy szélsőséges, esetleg fasiszta elemek ne jussanak szóhoz. Dr. Rajki Márton október 28-án lemondott elnöki tisztéről, a Forradalmi Bizottság elnöke Kása Pál lett. A lakosságot röplapok útján tájékoztatták az eseményekről, a Forradalmi Bizottság szándékairól. A környező országok tájékoztatására orosz, cseh, román, szerb, német nyelvű röplapokat is készítettek. Újpesten 1956. október 23-án. a budapesti események hatására az emberek az utcákra vonultak, és tárgyalták az eseményeket. Kása Pál az esti órákban beszédet mondott az újpesti Folyamőrlaktanya előtt. Október 24-én a diákok a kerületben röplapokat osztogattak. A rendőrség elé érve, bentről a diákokra lőttek, és Pokz Béla egyetemistát lelőtték. A felháborodott tömeg a rendőrséget elfoglalta. A Tanácsháza előtt eközben a fuvarosok lovaival lehúzatták a gyűlölt szovjet hősi emlékművet. A ledöntött szobor helyére felravatalozták a halott diákot. Nemzetiszínű zászlóval letakarták és virágokkal borították be a ravatalt. A tömeg a véres merénylet hatására cselekedni akart. A jelenlevő Kása Pál és Rajki Márton lecsillapította őket. Kása Pál javaslatára megalakult a Tanácsházán a Forradalmi Bizottság, amelynek elnöke dr. Rajki Márton lett, tagjai Kosa Pál, Gerényi Gyula, Kiss Imre és Koszterna Gyula. A Forradalmi Bizottság hamarosan új tagokkal bővült, hogy a megnövekedett feladatokat, a közigazgatási, közellátási, rendfenntartói munkákat zökkenő- mentesen végezzék. A későbbiekben Csehi Károly. Gémes József, Kollár Lajos, Kollár József, Kollár Mihály, Lészai Béla, Lichtenstein Sándor, Péterfi Miklós, Rácz Endre, So- honyai János, Szabó Lajos, Szikora Rudolf, Tóth Gábor, Valkó László kerültek a bizottságba. A tanács és a rendőrség minden osztályára egy-egy bizottsági tagot küldtek, mint politikai irányítókat. A munkába nem szóltak bele, csak arra ügyeltek, hogy a forradalom ügye zökkenőmentes legyen. Az újpesti nyomdát lefoglalták tájékoztatók, röplapok, sztrájkra szólító felhívások nyomtatására. Október 25-én a rendőrség előtt véres összecsapás volt, ezután helyre állt a rend. Október 27-én AVH-s különítmény elfoglalta a rendőrséget. A pártbizottság tagjai elhagyták a pártbizottság épületét. Fegyveres őrök vigyáztak ezután az épületre. Október 28-án, Nagy Imre forradalmat támogató beszéde után távoztak az AVH-sok. A kerület normális életfeltételeit úgy biztosították, hogy kifizették a dolgozók bérét a bank páncélszekrényéből. Az üzletek nyitva tartását és áruval való ellátását megszervezték. A rendet, a középületek védelmét a Nemzetőrség és a velük járőröző kerületi rendőrök biztosították. Novemberben kb. 800 nemzetőr volt Újpesten. A Corvin közben harcolóknak közadakozásból vásárolt élelmet szállítottak. A Folyamőrlaktanya vezetői kezdetben a régi hatalom és az új rend között kiegyenlítő szerepet játszottak, de az események előrehaladtával a teljes állomány fegyveresen a forradalom mellé állt. Október 30-án a Forradalmi Bizottság határozatot hozott, hogy felsőpetényi fogságából ki kell szabadítani Mindszenthy József hercegprímást, mivel a szovjet csapatok nem őrizni akarták, hanem ismeretlen helyre szállítani. A fegyveres csapat vezetői Gábor László, Lichtenstein Sándor, valamint Vanyek Antal nemzerőpa- rancsnok volt. Az időközben kiszabadított bíborost az újpestiek budai rezidenciájára kísérték. Rövid ideig az újpestiek adták a fegyveres őrséget a bíboros mellett. Mindszenthy bíboros a reá várakozó újpestieknek köszönőlevelet küldött. November l-jén Kása Pál utasítására Péteifi Miklós fegyveres kísérettel az Országos Börtön épülete elé ment. és a börtönből kiszabadította a rabokat, mert az a hír terjedt el, hogy ott még vannak politikai foglyok, akiket az AVH-sok ki akarnak végezni. Ezen a napon a Megyeri Temetőben a budapesti harcokban elesett újpestieket katonai pompával temették el. A szovjet csapatok újabb támadásának hírére a bizottság felkészült Újpest védelmére úgy, hogy nagy mennyiségű fegyvert, technikai felszerelést szerzett a Nemzetőrség számára. Kecskemétről, gyárakból, üzemekből is biztosították a kellő mennyiségű fegyvert. Az újpesti Chinoin gyógyszergyárban robbanóanyagot készíttettek. A harcok megkezdése előtt, november 4-én Kosa Pál küldöttséget meneszteti a szovjet csapatokhoz, hogy Újpestet kerüljék ki, itt rend van. A szovjet tankok azonban nem kímélték, nem kerülték el Újpestet. A fegyveres ellenállás két legnehezebb napja november 8-9-e volt. Fő- parancsnokuk: Somlyói Nagy Sándor alezredes, parancsnokuk: Csele István hadnagy és Gábor László voltak. Újpest négy pontján tankokkal várták a szovjet csapatokat. Komoly összecsapásokra került sor az északi összekötő vasúti hídnál, ahol a Vácról jövő tankokat várták. A legnagyobb erőket a Könyves Kálmán Gimnáziumban vonták össze, melyet főhadiszállásként használtak. Az aluljárót csirizzel öntötték fel, hogy a tankok visszacsússzanak. Sajnos, mindkét csomóponton fel kellett adni a forradalmároknak az állásaikat. A régi temetőben gyülekeztek a fegyveres nemzetőrök és itt döntötték el, hogy a további ellenállásnak már nincs értelme. A harcok november 10-én fejeződtek be. A forradalmi bizottság próbálta menteni eredményeit, együttműködést ajánlott fel az „illegalitásból” visszatért tanácsi vezetőknek. November I2-én az egyeztető tárgyalásra mindkét fél megjelent, megegyezésre nem került sor. A megbeszélés ideje alatt négy szovjet tank vette körül a Tanácsházát, miközben a környéket fegyveresek zárták le. A Forradalmi Bizottság jelen levő tagjait megkötözve, a hátsó kijáraton át, páncélkocsikban ismeretlen helyre szállították. A megtorlás nem maradt el. A „Kosa Pál és 33 társa” perében, 102 tárgyalási nap után, 1958. március 15- én, vasárnap, nemzeti ünnepünkön hirdettek ítéletet. Első fokon 10 halálos ítéletet szabtak ki. Az 1958. július 28-i másodfokú tárgyaláson hét forradalmárt ítéltek kötél általi halálra, életfogytiglani börtön 7 vádlottat, 19 vádlottat pedig 189 év börtönnel sújtottak, és mellékbüntetésként teljes vagyonelkobzás is szerepelt. Az ítéleteket 1959. július 30. és szeptember 23-a között hajtották végre. Akik a kegyetlen börtönévek után szabadultak, továbbra is megaláztatásban részesültek. A rendőrségen állandóan jelentkezniük kellett, végzettségüknek megfelelő munkához nem jutottak. A harcok során meghaltak 47-en, megsebesültek kb. 330-an. Az Újpesti Városháza homlokzatán a 7 kivégzett mártír nevét márványtábla őrzi, a Trombita tér felőli részen pedig, ahol az események nagy része zajlott, emléktábla idézi az összes áldozat emlékét. A Görgey Artúr utcai emlékparkban emlékezhetünk 1956 eseményeire, hőseire. Irta: Szendiné Kosa Katalin, az 56-os Szövetség újpesti elnöke Különleges születésnap Bensőséges ünnepség keretében, barátai, pályatársai és tisztelői köszöntötték szeptember 29-edikén - 70- edik születésnapján - Bertalan Tivadar látványter- vező-író-képzőművészt. Az újpesti Polgár Centrumban megrendezett esten dr. Sipos Lajos irodalomtörténész meleg szavakkal méltatta az újpesten élő mester pályafutását. A szervezők meglepetés-műsorral kedveskedtek a művésznek: az összeállításban az irodalmi idézetek mellett dallamrészletek csendültek fel azokból a filmzenékből, amely alkotások díszletilletve látványtervezője Bertalan Tivadar volt. Az ünnepségen az író-képzőművész kötetét gondozó Kossuth Kiadó is képviseltette magát. A születésnap alkalmából, a vendégek az ünnepelt munkáiból rendezett kamara-kiállítást tekinthettek meg. Szerkesztőségünk ezúton kíván jó egészséget és hosszú alkotó éveket a 70 esztendős Bertalan Tivadarnak. (Fotó: Horváth D.) Budapest Rádió - a Gondolatadó Október 2 -dikán megkezdte műsorának sugárzását a Budapest Rádió, amelyet a 88.1-es rövidhullámon foghatnak a fővárosban és az agglomerációs övezetben élők. A szerkesztőség munkatársai szeptember 28-án tartották bemutatkozó sajtótájékoztatójukat. Dr. Kármán István és Dr. Nagy Sándorné igazgatók valamint Stella Attila programigazgató meghatározása szerint a Budapest Rádió 88.1 „gondoiatadó-gondolat- befogadó" rádióként kíván működni. Fő célcsoportját a 18-49 éves korosztályban, mindenekelőtt az élet és a világ dolgaira nyitott, közéletre fogékony rétegekben látja. A 24 órás adás szerkezete az általános rádióhallgatói szokásokhoz igazodik. A szerkesztőség a kereskedelmi rádiózásban új színfoltot jelentő gondolati igényességgel kíván kitűnni versenytársai közül. Minderre a szerkesztő-műsorvezetők névsora jelenthet garanciát, akik között ott találjuk - többek között - Fiala Jánost, Petrányi Juditot, Palicska Irént, Péter Gyöngyit és Szepesi Györgyöt. Hírigazgató: Sztrapák Ferenc Péter, zenei igazgató: Szőke Cecília, a rádió fő- szerkesztője: Török Mária. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a rádió tulajdonosa a Rádió Infórum Kft., amely a Dunakanyar térségében öt esztendeje sikeresen működteti kereskedelmi adását: az Infórum Rádiót. A két csatorna a jövőben szorosan együttműködve szolgáltatja műsorait. A Budapest Rádió vételkörzete a fővárost övező 40 km-es hatósugár, amelyben mintegy 3 millió ember él. A műsorkészítők őket kívánják megnyerni a napi tájékozódáshoz szükséges, valamint a gazdasági, üzleti és kulturális életet érintő információk gyors és objektív eljuttatásával.
