Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-10-12 / 20. szám
■■MIMIIM Az újpesti városháza száz esztendeje 14. rész Költözik a hivatal “Az Állami Anyakönyvvezetői Hivatal eddigi József utcai helyiségéből az új községházába költözött át. A születések, halálozások s eljegyzések bejelentői tehát ne a József utcába, 11 hanem az István térre fáradjanak! Az új községházban a belső és külső munkálatok oly I) serényen folynak, hogy a járásbíróság folyó évi június hó 16-án már el is foglalhatja 11 helyiségeit a második emeleten s az elöljáróság is bevonulhat abba augusztus 1-jén”- jelentette a Közérdek című hetilap 1900. június 28-i száma. A sajtó egy része azonban továbbra is fanyalgott... Az Újpesti Hírlap vitriolos tollú szerzője augusztus 12-dikén máris közli a községháza irodáinak elrendezéséről szóló bírálatát: “Az állami anyakönyvi hivatal már átköltözött új otthonába. Alig néhány napja, hogy ott van, s máris kényelmetlenül érzi ott magát, nem ugyan azért, mert mintha helyisége szűk volna, hanem azért, mert olyan szomszédság közé ékelték, amelytől bizony több oknál fogva megóvhatták volna. Egyik közvetlen szomszédja a községi orvos hivatalos helyisége, ahová naponként seregestül vonulnak fel a betegek a legkülönbözőbb betegségekkel, tehát ragályos nyavalyákkal is. S ezek közt a betegek közt, tehát velők érintkezve, kell elmenni azoknak, akiknek az anyakönyvi hivatalban van dolguk, tehát a násznépnek is. Ily érintkezés következtében igen könnyen megtörténhetik, hogy valamely szépszemű menyasszony szemei az esküvő után egyszerre csak csipásodni, trachomásodni kezdenek nem nagy örömére sem magának, sem a férjének. A másik kellemetlen szomszédsága az anyakönyvi hivatalnak a polgári bíróság, amely előtt a perlekedő felek gyakran éppen nem épületes jeleneteket szoktak rögtönözni.” Ha vetünk egy pillantást a községháza korabeli tájékoztatójára (lásd illusztráció), igazat kell adnunk az egykori újdondásznak, mert a fent felsorolt három intézmény valóban igen szerencsétlen módon került egymás szomszédságába. A Társadalmi Lapok július 22-i kiadása ugyancsak tudósított a költözködésről. A cikk első felében Korabeli kulcsok a városházáról. A kisebbel folyosói kályhák ajtaját, a nagyobbal a városháza hivatali helyiségeit zárták. (Fotó: Zalka I.) tényszerű közlésként olvashatjuk, hogy az újpesti ügyfél mit hol talál, amikor az új községházában van dolga: “Az újpesti királyi járásbíróság már behur- colkodott új otthonába, az új községháza második emeletén. A feliárat az István-tér felőli nyugati kapun át történik, mely kapu felett a királyi járásbíróság címtáblája van alkalmazva. Mindjárt a kapubejárat mellett földszint balra vannak a telekkönyvi hivatalok és pedig a telekkönyvtár, a telekkönyvi iktató, a telekkönyvi irattár, továbbá Dr.Székács Aladár, telekkönyvi bíró és a melléje rendelt aljegyző, valamint a telekkönyvvezető és segéd-telekkönyvvezető hivatalos helyiségei. A kapubejárat melletti II. főlépcsőn a II. emeletre jutván ott találjuk Cserba Ferenc királyi ítélőtáblái bíró fogadó szobáját és tárgyalási termét, Dr.Berger Rezső, Dr.Lissauer Lajos és Dr.Szűcs Ödön királyi eljá- rásbírák tárgyaló szobáit, nemkülönben a I.II. és III. számú jegyzői irodákat, a járásbírósági kiadóhivatalt és irodát végül a kőnyomdát. Az összes helyiségek igen célszerűen vannak beosztva s ámbár kissé alacsonyak, mégis elég tágas, világos helyiségek, melyek azáltal válnak még kényelmesebbekké, hogy valamennyien a világos, széles, fedett, zárt folyosóra nyílnak s vízvezetékkel vannak ellátva.” Eddig soroltattak a tények, ám a szerző innen kezdve átlényegül kritikussá és nem rejti véka alá ,műbírálatát’. “Mindemellett meglehetősen bántó rossz benyomást tesz az a határozottan szegényesnek mondható, túlzottan puritán egyszerűség, melyet e tervező építészek s a községházépítő bizottság a járásbírósági helyiségek külső csínja tekintetében alkalmazni jónak látott. A falak sima szürkére vannak bemázolva, még a sarkok sincsenek más színre festve, a mennyezetek pedig sima fehérre vannak bemeszelve. Hogy azonban a tárgyalási termeket ne tartsák egyszerűen kimeszelteknek s hogy a szobafestészetnek némi látszata legyen, a mennyezetet a falaktól elválasztó határvonalon egy tenyérnyi szélességű patronírozott arabeszk-girland vonul végig egyszerű sötétszürke színben, mely úgynevezett dísznek természetesen semmi értelme sincs és minden jó ízlésnek ellent mond. Az építész urak erre azt mondják- amit minden értelem nélküli dologra mondani szokás- hogy ez a .szecesszió’; mi pedig kimondjuk magyar nevét, hogy ez vastag ízléstelenség. Mi sem vagyunk barátai annak, hogy bírósági tárgyalótermek és hivatalos helyiségek tarka festéssel vagy nagyon is cifra díszítésekkel legyenek felcicomázva, de a bírósági hivatalok s különösen a tárgyaló termek méltósága mégis megkövetelne egy kis külső csínt, mely minden esetre 2000, október 12. — Tájékoztató az ti) községházába!. Mintán f. évi november hó 1-én a község elöljáróságának már az összes ügyosztályai az nj községházában lesznek elhelyezve, a közönség tájékozására íme itt közöljük az elhelyezésre vonatkozó tájékoztatót, melynek segítségével minden ügyes-bajos ember könnyen megtudhatja, hol és milyen ajtószám alatt találhatja meg az elöljáróságnak azon tagját, a kinél -— s azon ügyosztályt, a melyben dolga van. Az ügyosztályok elhelyezése a kővetkező: Közigazgatási osztály. Községi bíró............................ ..... . I. em. 20. sz. K özségi főjegyző...........................I. „ 44. „ K özségi törvénybiró......................I. „ 35. „ Kö zségi közgyám...........................I. „ 39. „ K özségi orvos...............................I. „ 31. „ K özségi állatorvos.......................I , 87. „ Községi mérnök...........................I. „ 38. „ Katona- és illetőségi ügyosztály . I. „ 41. „ Közegészség-, építés- és ipar- . . ügyosztály...................................I. „ 40. „ G azdasági munkaközvetítő I. „ 40. „ Kisebb polgári peres ügyek . . . I. „ 35. „ Közigazgatást végrehajtó . . . . L „ 42. „ Hagyaték-, árva- és szegény- . . ügyosztály...................................1. „ 39. „ I ktató-kiadóhivatal......................L „ 22. „ M arhalevelek kiadása.................I. r 30. „ L aküresedések bejelentése ... I. „ 29. n Nyugdíjasok nyugtáinak láttamozása I. r 40. „ Tanácsterem...................................I. „ 21. „ K özgyűlési terem............................II. „ 46. „ A dóügyosztály. Adóflwi ietryvő .... I. cm. 20. M, Adóügyi másodjegyző.................I. „ 27. „ K özségi pénztár ............................I. , 25. , F ogyasztási adóhivatal.................I. „ 24. „ K özségi és megyei pótadóosztály . I. „ 29. „ Útadó- és közmunkaosztály . . . I. „ 30. „ Ebadóosztály...................................I. „ 25. „ A dóügyi végrehajtók......................I. n 23. „ Á llami anyakönyvi hivatal . . I. em. 33—34. sz. Kir. járásbiráság. Kir. járásbíróság..................II em. 48—59. sz. T elekkönyvi hivatal .... földsz. 13—17. „ Kiadóhivatal...........................II. em. 61. „ A z Újpesti Közlöny 1900. október 28-i számában megjelent tájékoztató megfelelőbb volna, mint az a ,szecesszió’-nak csúfolt ízléstelenséggel súlyosbított szegényes egyszerűség. Annak a néhány teremnek egyszerű, de ízléses és a hely komolyságának megfelelő kifestése aránylag elenyésző csekélységgel emelné a drága községháza építési költségeit s nem mondható extravagáns követelménynek ahhoz a - ha nem is túlzott - de tekintélyes összeghez képest, melyet a községi elöljáróság a királyi járásbíróság házbére címén a számításba felvett. Az épület belső elrendezését és díszítését ért bírálatok mellett, egyesek a kapubejárat fölötti feliratot is célba vették. “‘Községház’ - a sok szecessziós cifraságon kívül ez a csodálatos szó is ott ékeskedik az új községházán szépen kiforgatva - írja az Újpesti Hírlap. Nem tudjuk, ki határozta el, hogy így legyen, de bizonyos, hogy az illető nem tud magyarul, s egy csepp érzéke sincs a magyar nyelv iránt. Mit akarunk azzal az odavésett ,Községház’ szóval jelezni? Azt, hogy ez a cifra ház a községnek a háza, tehát röviden .községháza’. Azért mert a fővárosban is elkövették azt az ostobaságot, hogy a volt Károly-kaszámyát “Központi Városház"-nak nevezték el, nem kellett okvetlenül a rossz példát nálunk is követni. .Községház' nem egyéb a német “Gemeindehaus” szónak egyszerű fordításánál, tehát nem egyéb germanizmusnál. Úgy hisszük, nem kerülne sokba a hiba jóvátétele; azt az egy ,a’ betűt még mindig hozzá lehetne vésetni. (Folytatjuk) Rojkó A. ___ 9
