Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)

2000-08-18 / 15-16. szám

Testületi ülés Sok témában döntöttek ÚJPEST 2000, augusztus 18. Augusztus 1 -jén tartotta ülését az önkormányzat képvi- selő-testülete, amelyet dr. Derce Tamás polgármester nyi­tott meg a napirendek ismertetésével. Javasolta, hogy a tervezett napirendek sorrendjét változtassák meg. A 4. na­pirendi pont ugyanis az önkormányzati képviselők tiszte­letdíját és természetbeni juttatását tartalmazó rendelet módosításáról szólt, s mivel ebben a polgármester java­dalmazása is szerepelt. Derce úr azt javasolta, tárgyalják ezt az ülés végén, mert személyes érintettsége miatt nem kíván részt venni ezen napirend tárgyalásában. Kiss Sándor, az MSZP frakció vezetője ügyrendi fel­szólalásában két napirend címét akarta pontosíttatni, mert - szerinte - nem tükrözik az előterjesztések tartal­mát. A levezető elnök ezt a javaslatot nem fogadta el, mondván, ez nem ügyrendi probléma, ha kérdése van, azt a napirendek tárgyalásánál tegye fel. Javaslatok Újpestért-díjra Az első napirendi pontot, javaslatot az „Újpestért-díj” odaítélésére, Hock Zoltán alpolgármester terjesztette elő. Elmondta, idén 7 személyre érkezett javaslat, s eze­ket a Közművelődési, Oktatási Bizottság megtárgyalta. Ennek alapján 4 olyan személyre tett javaslatot, akik közismert személyiségek, felelősségteljes, nagyhatású munkakört töltöttek, illetve töltenek be, életük, pályájuk összefonódik Újpest közéletével. A díjra javasoltak: Nagy József nyugállományú tűzoltó parancsnok, dr. Pin­tér Erzsébet, nyugállományú radiológus főorvos, Präger Ferenc rendőrkapitány és Zsengellér József, nyugállo­mányú református lelkész. A képviselők közül előbb Kiss Sándor, az MSZP frak­cióvezetője kért szót, s arra tett módosító javaslatot, hogy a Honvéd Folyami Flottilla személyi állományát is része­sítsék Újpestért-díjban, az ismert körülmények, vagyis amiatt, hogy a Honvédelmi Minisztérium fel akatja szá­molni a Flottillát. A díj Kiss Sándor szerint azért is indo­kolt, mert a személyi állomány nagy része újpesti, sokat segítettek a kerület szépítésében. Az önkormányzat ezzel a gesztussal is jelezné, hogy kiáll a Flottilla mellett. Hock Zoltán alpolgármester sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Kiss Sándor ezt a javaslatát nem a felterjesztés ha­táridején belül tette meg, - bár erre egyébként kérte az MSZP frakciót - a javaslattétel időszakában. Hock úr 5 perc szünetet kért annak tisztázására, hogy megvizsgálják az idevágó rendeletet, vajon adható-e jogi személynek ez a díj? A szünet után az alpolgármester arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a rendelet szerint a díj csakis termé­szetes személynek adható, így helytelen a javaslat. Min­dezek mellett természetesen sajnálja, hogy a kormány a haderő-reform miatt ilyen lépésre készül. Kiss Sándor ekkor azt javasolta, hogy módosítsák a rendeletet, hiszen jelenleg pl. egy művészpárost, vagy triót sem lehet díjazni. Dr. Derce Tamás polgármester arra hívta fel a figyel­met, hogy jó lenne, ha az Ónkormányzat rendeletalkotá­sát nem a napi politika határozná meg, és a rendelet azon­nali módosítását a testületi SZMSZ sem teszi lehetővé. Benkő László képviselő (MSZP) ezzel szemben azzal érvelt, az ülésen lesz egy másik témában helyszíni kiosz­tású rendeletmódosítás. Simonfi Sándor képviselő (MDF) annak a véleményé­nek adott hangot, hogy nem lenne igazságos másokkal szemben, ha a rendeletet most módosítanák, amikor a felterjesztési határidő már lejárt. Nagy István alpolgármester, a Fidesz-MPP frakcióve­zetője hozzászólásában elmondta, sajnálják, hogy a hade­rő-reform miatt meg akarják szüntetni a Flottillát, mellyel az Önkormányzatnak is régóta jó a kapcsolata. Ezt vi­szont nem az Üjpestért-díj tárgyalása kapcsán, hanem ön­álló határozati javaslatban kellene kifejezésre juttatni. A testület végül a felteijesztett 4 személy díjazásáról egyöntetűen, 26 igen szavazattal határozott. Lakáspályázat A második napirendi pontot, előterjesztést lakáspályázatra, ismét Hock Zoltán alpolgármester ter­jesztette elő. Mint az alpolgármester elmondta, a kor­mány elfogadta azt a rendeletet, amellyel az önkormány­zati bérlakások építését támogatnák. Az erre a célra szánt 2 milliárd forint összegből pályázat útján nyerhetnek tá­mogatást az önkormányzatok. Az újpesti önkormányzat már az ezévi költségvetés elfogadásával döntött arról, hogy bérlakásokat épít, mégpedig úgy, hogy kötvénye­ket bocsát ki 700 millió forint értékben. A testületnek most arról kellett döntenie, hogy részt vegyenek-e a Gazdasági Minisztérium által kiírt pályázaton, hogy az esetleg ott nyert 400 millió forintos, vissza nem téríten­dő összeggel kiegészíthessék a lakásépítési költségeket. Az előterjesztő elmondta, a Gazdasági Bizottság az ülést megelőző napon tárgyalta, s 10 igennel egyhangúan támo­gatta az előteijesztést. Dr. Bodrogi Jenő, az MSZP képvise­lője azzal kapcsolatban intézett kérdést az előteijesztőhöz, hogy van-e az önkormányzatnak érvényes lakáskoncepció­ja, ami a pályázat feltétele, kik juthatnak a bérlakásokhoz, van-e fizetőképes kereslet az építendő bérlakásokra? Simonfi Sándor, a Gazdasági Bizottság elnökeként be­jelentette, tárgyalták, s egyhangúlag elfogadásra javasol­ták az előterjesztést. Az önkormányzat minden törvényi feltételnek megfelel, készen vannak az építési tervek is, mégpedig több variációban. Opavszky Szilárd, a MIÉP képviselője arról érdeklő­dött, milyen önrésszel kell rendelkeznie az Önkormány­zatnak, s ha elnyerik a pályázatot, milyen garanciákat kell vállalniuk. Nagy István alpolgármester elmondta, hogy a lakáskon­cepciót már akkor elkezdték kidolgozni, amikor a kötvény- kibocsátásról, a lakásépítésekről döntöttek, s később, a pá­lyázat megjelenésekor a koncepciót a pályázati feltételek­kel is egybevetették. Azon vannak, hogy elnyeljék a pályá­zatot, hiszen ezzel a városrész helyzetén könnyítenének. Kiss Sándor frakcióvezető elmondta, szerintük sem lenne szabad kihagyni egy ilyen lehetőséget, de jó lenne, ha a lakáskoncepció konkrét formát öltene. Azt viszont jó lenne tudni, hogy mennyi lesz a lakbér, mi alapján számították azt ki? Monori Józsefné, (Fidesz-MPP) a Népjóléti és Laká­sügyi Bizottság elnöke elmondta, a koncepciót soron kí­vül tárgyalták, s elfogadták. Jó lenne, ha a pártok kon­szenzusra jutnának a kérdésben, s mielőbb beadnák a pá­lyázatot, hiszen a lakásépítést már a pályázat előtt eldön­tötték, ez csak segítené az előrelépést. Dr. Benkő László képviselő (MSZP) azt szorgalmazta, hogy a koncepciót tárgyalja meg a testület, a polgármes­ter viszont felhívta a figyelmet, hogy az előterjesztés tár­gya nem a lakáskoncepció, hanem a pályázat. Hock Zoltán alpolgármester azon véleményének adott hangot, hogy az MSZP csak látszólag támogatja a lakásé­pítést, hiszen a felvetett kérdések, problémák csak az ügy hátráltatására jók. Ha viszont ez a szándékuk, akkor azt fel kellene vállalni. Opavszky Szilárd kérdésére pedig az a válasza, hogy a kötvénykibocsátásból befolyt összeg el van különítve, s ez önmagában is elég a lakásépítésekhez, ha nyernek a pályázaton, az csak plusz segítséget jelent. A vitát követően a testület egyhangúlag szavazott a pá­lyázaton való részvétel mellett. Majd e témához szorosan kapcsolódva megalkotta 21 igen, 1 nem, 4 tar­tózkodás szavazattal rendeletét az önkormányzat tulaj­donában álló lakások lakbérének mérsékléséről szóló - többször módosított - rendelete módosításáról. A 3. napirendi pont javaslat volt a szeszes italok köz­területen történő fogyasztásának korlátozásáról szóló önkormányzati rendeletre. Az előterjesztő, Hock Zoltán alpolgármester elmondta, magasabb rendű jogszabály jelenleg nincs érvényben er­ről a kérdésről, a törvény lehetőséget ad viszont a kérdés helyi szabályozására. Nagyon sok panasz érkezett az ön- kormányzathoz azzal kapcsolatban, hogy főleg a késői órákban is nyitva tartó kis ABC-k környékén rendszeres a közterületen történő alkoholfogyasztás, s ez az ott élők nyugalmát zavarja, rontja a közbiztonságot. A rendelet tervezésekor a rendőrséggel is egyeztettek, s kiderült, sok szabálysértés, sőt bűncselekmény melegágya a köz­területen történő korlátlan alkoholfogyasztás. Opavszky Szilárd, a Közbiztonsági Bizottság elnöke el­mondta, megtárgyalták, s elfogadásra javasolják a tervezetet. Kiss Sándor, az MSZP frakcióvezetője azon véleményé­nek adott hangot, hogy bármilyen jószándékú is a kezdemé­nyezés, azt el lehet rontani egy át nem gondolt rendelettel. Hiszen ha ezt a rendeletet elfogadják, akkor ugyanúgy szankcionálható az üzletek előtt korlátlanul italozó egyén, mint például az egyébként nem alkoholizáló Duna-parti hor­gász, aki a hidegben meghúzza a „lapos üveget”, vagy az a szülő, aki a játszótéren gyermekét sétáltatva kulturáltan megiszik egy doboz sört. Ez a rendelet így sem a rendőrség­gel, sem a közterület - felügyelettel nem végrehajtható, ezért jobb lenne, ha az előteijesztő visszavonná, és átdolgozná. Szálkái István, az MSZP képviselője hozzászólásában arról értekezett, hogy ma már tudható, az alkoholizmus szenvedélybetegség, s ezzel a rendelettel megint csak a „beteg kisembert” sújtják, a közértest viszont, aki ezen meggazdagszik, nem büntetik. Ezen hozzászólásokat a polgári oldal képviselői egy­öntetűen elfogadhatatlannak tartották. Többek között Sa- jóhelyi Gábor (Fidesz-MPP), Gáspár Károly és Gyé- ressy Antalné (FKGP-s képviselők) is azon véleményen voltak, hogy igenis erkölcstelen dolog közterületen - fő­leg olyan helyen, ahol gyermekek is tartózkodnak - al­koholt fogyasztani. Vajon ki védi azok érdekeit, akik tisztességes állampolgárok, nem élnek alkohollal, vi­szont kénytelenek elszenvedni az italozók randalírozá- sát? Az ő nyugalmukért ki áll ki? Simonfi Sándor többek közt azzal érvelt: a kulturált italozáshoz a pohár használata is hozzátartozik. Egerszegi Krisztina, az MSZP képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a polgári oldal képviselői félreér­tették a szocialisták kifogásait, hiszen ők azt akarták je­lezni, hogy ez a rendelet ugyanúgy behajthatatlan lenne, mint például az ebrendelet. Szálkái István ismételten szót kért, s azt javasolta, hogy az így befolyt szabálysértési bírságokat fordítsák az alkoholizmus, mint betegség leküzdésére. Boruzs András, az SZDSZ frakcióvezetője elmondta, hogy sze­rinte az MSZP azt sugallja, mintha nem lenne szükség jogalkotásra, jogrendszerre. Bár ő liberális gondolkodá­sú, szerinte elvárható az, hogy a normálisan, alkohol nél­kül élők jogai is maximálisan érvényesüljenek. Opavszky Szilárd azon véleményének adott hangot, hogy itt is beigazolódott, hogy az MSZP képviselőcsoportja nem jár bizottsági ülésekre, s ezért tájékozatlan. Ezeken az ülé­seken ugyanis rengeteg kérdésre választ kaphattak volna. Rossz példa volt felhozni az ebrendeletet is, mert tudhat­nák, hogy azzal kapcsolatban 50-50%-os a lakosság me­gosztottsága, ezáltal nem lehet viszonyítási alap, az alko­holizmust viszont a társadalom nagy része elítéli. Dr. Derce Tamás polgármester arra hívta fel a figyel­met, hogy az Európai Unióban már nem csak a köztéri alkoholfogyasztás, de a dohányzás sem számít kulturált­nak, megengedettnek. Magyarországon ez a kérdés 40 évig tabu volt. Ideje rendeletet hozni. A rendeletalka­lmazás a szabálysértést, mint tényt rögzíti, a garanciális elemek pedig más „lapra” tartoznak. Kiss Sándor úgy vélte, többen félreértelmezik állás­pontjukat, szerintük ilyen jellegű szabályozás igen nagy körültekintést igényel, és továbbra is az előterjesztés vis­szavonását szorgalmazta. Hock Zoltán alpolgármester mint előterjesztő, bejelen­tette, nem hajlandó visszavonni az előterjesztést. Ebben a kérdésben nem lehetnek kompromisszumok. Nem hoz­hatnak olyan rendeletet, hogy a játszótéren, vagy a Du- na-parton megengedett az alkoholfogyasztás, máshol meg elítélendő. Az MSZP csoport felvetése nem jogos, hanem egyszerűen komikus. A két tábor egymáshoz nem közelítő véleményét tükrözte, hogy 19 igen, 6 nem és 1 tartózkodó szavazat­tal fogadták el a beterjesztett rendelet-tervezetet, amely lapunk 5. oldalán olvasható. Közoktatási intézkedési terv A 4. napirendi pont javaslat volt az Újpesti Önkormány­zat közoktatási intézkedési tervére. Az előterjesztő, Hock Zoltán alpolgármester elmondta, törvényi kötelezettségük, hogy ezen rendeletet megalkossák. Újpest azon kivételes helyzetben lévő önkormányzatok közé tartozik, amely ide­jekorán, több éves előkészítő munka eredményeként már 1997-ben hozott döntést az iskolák, 1999-ben pedig az óvodák működtetéséről. Nyugodtan állíthatják, hogy az ál­lami normatívákat jelentős mértékben kiegészítve, meg­nyugtató módon tudják finanszírozni az újpesti közoktatá­si rendszert. így ő elfogadásra javasolja az előteijesztést. Egerszegi Krisztina képviselő hozzászólásában elmond­ta, ha már napirendre tűzték a kérdést, célszerű lett volna néhány vizsgálatot kibővíteni, például néhány alacsonyabb hatékonyságú intézmény hatékonyabbá tételéről. Hock Zoltán válaszában elmondta, a képviselőnő hozzá­szólása is azt tanúsítja, hogy az MSZP képviselőcsoportja nem vesz részt a bizottsági munkában. Olyan kérdésekben ítélkezik, amelyekről nincs információja. Abba a hibába esik, hogy amiről ő nem tud, az nem is létezik. így hiába­való minden intézményben pl. futópálya, vagy nyelvi la­bor kialakításának tervezése, hiszen arra pénzt nem kap a fenntartó intézmény, ezért kötelezettséget is csak lehetősé­geihez mérten vállalhat. Egerszegi Krisztina, az MSZP

Next

/
Thumbnails
Contents