Újpest, 2000 (8. évfolyam, 1-25. szám)
2000-07-14 / 14. szám
2000. július 14. ...című rovatunkban megjelenő írásokat képviselők írják. Az írásokat szerkesztőségünk változtatás nélkül adja közre... Minőségbiztosítás az iskolában 2. rész Sorozatunk első részében Hock Zoltán alpolgármester és Krug Ferenc pedagógiai tanácsadó teltette ki véleményét. Az alábbi Írást az önkormányzat képviselője, sporttanácsnoka juttatta el szerkesztőségünkhöz. Az iskolai testkultúra szerepe az életminőség fejlesztésében “...rút dolog tudatlanságunk miatt úgy megöregedni, mielőtt saját magunkon megláthattuk volna, milyen lehet az ember testi szépségének és erejének teljességében” (Szókratész) Mozgásszegény diákélet Az emberiséggel egyidős a testkultúra, az emberi játék. A különböző történelmi korokban a fiatalok életre felkészítésében a testi nevelés színvonala mindig hű tükre volt a társadalmi gazdasági viszonyoknak és a politikai törekvéseknek. A mai magyar iskolákban újabb fogalmak jelentek meg az oktatás és a nevelés minőségfejlesztésének kifejezésére. Az iskolai testkultúra nem kellő társadalmi elismertsége sajnos a felnövekvő nemzedék életkilátásait megnehezíti, mert az nem igazodik a gyerekek mozgásszükségletének megfelelő mértékű kielégítéséhez. A helyesen adagolt testmozgás segítségével megelőzhető lenne egy sor későbbi betegség, illetőleg a rászorulók rehabilitálásában is előnyös a mozgással történő gyógyítás. A tizenévesek drog- megelőzésének is az egyik legjobb eszköze lehetne a rendszeresen végzett sporttevékenység. Ugyanakkor a mai iskolák emelkedő óraszámban egyre több tudást szeretnének a gyerekek fejébe tömni és mindezt egyre kevesebb testmozgással. Sajnálatos, hogy mozgásszegény életmódra szoktatja a gyerekeket az utóbbi évtizedben megjelenő számítógép is. Ha fele annyit költöttünk volna a gyerekek testi nevelésére, mint az iskolák számítógépekre, akkor már jelentősen javíthattunk volna a lehangoló adatokon, melyek a fiatalok egészségtelen életmódjáról adnak képet. Az utóbbi évtizedekben egyre kevesebb fizikai erőfeszítés szükséges létfönntartásunkhoz, így sajnos a mozgásszegény életmód miatti egészségromlás egyre több áldozattal jár, az ebből fakadó, GDP veszteségünk kb. 30%-ra tehető, míg ez a fejlettebb testkultúrával rendelkező országokban csak 10-14%. Az öngyilkosságok, a dohányzás, az alkoholizmus, a középkorúak elhalálozása, a szívkeringési betegségek, és a daganatos megbetegedések terén a világviszonylatban az “elsők között vagyunk”. A versenysportban a legjobbak között, a tizenéves fiatalok edzettsége terén pedig a leggyengébbek vagyunk. Eközben a fiataloknak heti két test- nevelési órán kellene megfelelő edzettséget szerezni, ami lehetetlen, mert ennyi idő nem elegendő az egészséget is szolgáló testmozgás eléréséhez. Az iskolás tanulók fele veszélyetetett helyzetben van, mert gyenge és egészségtelen fizikummal nem képesek károsodás nélkül az iskola és az élet által támasztott nehézségek leküzdésére. így a mai magyar iskola, ahol a jövő nemzedék intézményes nevelése folyik, jelentős számban bocsát ki az életbe beteg és gyenge gyerekeket, pedig éppen az iskolának kellene olyan életmódmintát adni, melynek segítségével a jelenlegi negatív folyamat megállítható lenne. A testkultúra a személyiség része Az oktatás minőségfejlesztése tehát éppen ezért csak úgy képzelhető el, ha az iskolák által elkészítendő minőségfejlesztési tervek megvalósításához jelentőségének megfelelő erőforrásokat mozgósít a kormányzat és a fenntartó egyaránt, és ehhez az iskolák tantestületének sportosabb pedagógiai szemlélete is társul. A szülők és a pedagógusok szemléletváltására egyaránt szükség van, hiszen majd ők fogják elkészíteni a minőségfejlesztési programot. Amennyiben az iskolai testkultúrát nem támogatják megfelelően, akkor elmondhatjuk, hogy a jövő nemzedéke ugyanazt az egészségtelen életmódot fogja élni, mint a mostani, tehát a fenti statisztikai adatok fennállásával még tovább fogy a magyar lakosság. Ez évente több százmilli- árd forint GDP veszteA rendszeres sportolás nemcsak az állóképességet, hanem a teljes személyiséget is fejleszti. Felvételünk Káposztásmegyeren, a Millenniumi Futóversenyen készült. (Fotó: Zalka I.) séget jelent az országnak. Megéri ez nekünk, és akarunk-e ezen változtatni? Remélem, hogy igen. Ehhez az anyagi és emberi erőforrások mozgósításához szükséges a döntési helyzetben lévő személyek szemléletváltása, hogy a testi nevelést ne a maradék elve alapján támogassák, mert így egyre több “selejtet gyártunk”, ahelyett, hogy a manapság oly divatos minőségbiztosítási elvek érvényesülhetnének. Reményeim szerint az olyan iskola megteremtése kívánatos, melyben a heti öt óra testnevelés mellett a délutáni, a hétvégi nyitott iskolai sportolás, a természetjárás, és a felnőttkori rekreációra nevelés együttesen valósulhat meg az egészséges életmódra nevelő programmal és személyes példamutatással. A fenti célok megvalósítása nélkül elképzelhetetlen az iskolák minőségfejlesztése. Az önkormányzat költségvetésében ez éves viszonylatban kb. 40-50 millió forint többletkiadást jelentene, ami kb. 0,4-0,5%-át jelentené a költségvetésnek. Ez kb. egy átlagos nagyságú iskola féléves költség- igénye. Megérné ez a kiadás a jövő nemzedék egészségéért? A válasz megjelenik majd az iskolák által elkészítendő minőségfejlesztési programokban és az önkormányzat költségvetésében. A sportjáték nemcsak az izmot építi Felmérések igazolják, hogy a fiatalok az iskolai tantárgyak között a leginkább a testnevelést szeretik, a tanárok pedig az utolsók közé sorolják, mint a nevelés kevésbé fontos eszközét. Ha valamilyen ok miatt át kell alakítani a napi, heti órarendet, akkor általában a testnevelés rovására történik. A sportjátékok elemzésekor a mozgás (időbeli, térbeli, és dinamikai) jegyein túl észre kell venni a küzdő személy cselekvésbe ágyazott üzenetét is. Az embert kell meglátni benne a maga jellemével, személyiségével, törekvéseivel, akaratmegfeszítéseivel és önfeláldozási képességeivel. így fölfedezhetjük a küzdő személy intuíciójának, problémamegoldó gondolkodásának mozgásos történéseit, az értelmes és szellemes variációkat. A fiatalok testi nevelése éppen ezért nemcsak izomépítést szolgál, hanem olyan eszköz, melynek segítségével a benne résztvevő személyt saját pszichoszomatikus alkotásához segíti hozzá. Ez pedig a legnemesebb pedagógiai értékkel rendelkező tevékenység, amit végre a minőség- fejlesztési törekvéseket megfogalmazó kormányzatnak is jobban támogatni kell, mert ellenkező esetben a nemzet elhalása egyre inkább megállíthatatlan méreteket ölthet. Nagy örömömre szolgál, hogy az újpesti önkormányzat felismerte és támogatja a futóversenyeket, mert ez a fiatalok rekreációra neveléséhez nagy segítséget nyújt. Éjek a futóversenyek hozzájárulnak a sport társadalmi elismertetéséhez is, hiszen a sport, mint társadalmi, kulturális kincsképző eszköz csak a helyi társadalom pozitív szerepvállalásával érheti el a kedvező hatását.' Csak a fiatalok érdeklődésének felkeltésével a helyes példamutatással, a lehetőségek megteremtésével, a belső indítékok kialakításával érhetünk el kedvező eredményeket, hogy a későbbiekben a fent idézett negatív statisztikai adatok ne ismétlődjenek meg. Ez remélem valamennyi pedagógus és szülő közösen felvállalható célja is. Kérem, hogy a következő futóversenyekre is minél több fiatalt mozgósítsanak. Köszönet illeti a szervezésben segítő pedagógusokat, hogy a hétvégi szabadidejükben segítik a tanulók rekreációra nevelését, mert ezzel hozzájárulnak egy egészségesebb nemzedék felneveléséhez. Katona Sándor sporttanácsnok
