Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-03-25 / 6. szám
1999. március 25. újpest ÉLNI vagy FÉLNI Megkérdeztük... ...dr. Derce Tamást, Újpest polgármesterét, mi az oka annak, hogy Káposztás- megyer II. területén nem halad a honvédségi lakások privatizációja?- Ezt a kérdést az ott lakók az elmúlt hetekben nekem is feltették. A kérdésre egyetlen válaszom van: nem az újpesti önkormányzat akadályozza a szám szerint 347, jelenleg még önkormányzati tulajdonban lévő lakás bérlőjét abban, hogy megvásárolják lakásukat. Számomra is nyitott kérdés, hogy a Honvédelmi Minisztérium miért nem gyorsítja fel ezt az eljárást, hiszen az eladónak és a vevőnek egyaránt ez az érdeke. Azonban néhány nappal ezelőtt tudomásomra jutott, hogy a Honvédelmi Minisztérium tulajdoni-lakásügyi pert kezdeményez az újpesti önkormányzattal szemben, és vélhetően ez sem gyorsítja meg a lakások privatizációját.- Ismerkedjünk meg a tényekkel. Több mint öt éve nyílt lehetőség az önkormányzati lakásban élők előtt arra, hogy megvásárolják lakásukat. Ennek során mintegy 15 ezer lakás került Újpesten magántulajdonba. Káposztásmegyer II.-n miért csak most „érett meg" erre a helyzet?- A közvélemény előtt ismert, hogy Káposztás- megyeren hat évvel ezelőtt történt meg a fővárosi és az újpesti önkormányzat között a tulajdonviszonyok rögzítése, melyet időben sajnos csak jóval később követett a telekkönyvi rendezés. Káposztás- megyert ugyanis a Fővárosi Önkormányzat és jogelődje, a Fővárosi Tanács, jogellenesen, elfelejtette telekönyvezni. A fővárosi és az újpesti önkormányzat közötti tulajdonviszony-rendezés során egyértelművé vált, hogy vannak közösen birtokolt területeink, s vannak olyanok is, amelyek csupán az egyik, s olyanok, amelyek a másik önkormányzat tulajdonában vannak. A Káposztásmegyer II. területén lévő azon lakások, melyeknél a bérlőkijelölés jogát a Honvédelmi Minisztérium gyakorolja, a két önkormányzat szerződése és már az ingatlan-nyilvántartás szerint is a miénk, vagyis az újpesti ön- kormányzat tulajdonát képezik. Jogosan vetődött fel az itt lakó honvédségi dolgozókban, hogy éppúgy, mint a városrész több pontján lakók esetében már megtörtént: megvásárolják az önkormányzati lakásukat.- Ezek szerint ebben a két önkormányzat is egyetért. Vajon a Honvédelmi Minisztérium miért nem?- A lakások eladhatóságát a HM sem vitatja. Ám a lakások építéséről szóló szerződés még a tanácsi időben köttetett. A HM azzal érvel: annak idején a honvédség pénzén és megbízásából építtette a lakásokat a Fővárosi Tanács, még 1990- ben, a rendszerváltást megelőzően. Az én véleményem szerint azonban a HM pusztán a bérlőkijelölési jogával élhetett, élhet ma is. Tulajdonjogot nem szerzett, nem is szerezhetett. Már csak azért sem, mert a Fővárosi Tanács beruházó vállalata, a fő- ber, telekrendezés nélkül látott neki a kivitelezésnek, elmaradt az övezeti besorolás, a lakótelep - a beköltöző több ezer ember ellenére is - külterületi szántónak minősült. Még a térképen sem volt jelölve. Mindezek következtében sem az állam tulajdonjoga, sem a minisztérium kezelői joga nem került, nem is kerülhetett be az ingatlan-nyilvántartásba. A minisztérium nem is lehet ez esetben vagyonkezelő sem. Mint már említettem, 1993-ban, amikor Újpestet képviselve polgármesterként többéves tárgyalássorozat lezárásaként megállapodást kötöttem a fővárossal az egyes ingatlanok tulajdonjogáról, eme 13 házban lévő 347 lakás tulajdonosa az újpesti önkormányzat lett.- Ezek szerint a HM a tulajdonjogot vitatja?- Igen. Mi biztosak vagyunk a dolgunkban, és azt szeretnénk, ha az állam és az önkormányzatok - hiszen a fővárosi önkormányzattal is perben áll a minisztérium - vitája időben sem akadályozza a lakások eladását, illetve megvételét. Az újpesti ön- kormányzat tulajdonosi bizottsága olyan határozatot hozott, hogy az újpesti önkormányzat nem mond le tulajdonjogáról, ugyanakkor egyetért a lakások elidegenítésével, azaz nem állít akadályt az elé, hogy a minisztérium a bérlőknek, vagyis saját dolgozóiknak időközben eladhassa a lakásokat. A befolyt vételárat pedig a vita lezárásáig, vagyis a bírósági végzésig helyezzék letétbe. Mi is csodálkozva állunk az előtt, hogy a privatizáció megtorpant, s mint tapasztaltuk: nem a bérlők hibájából. Hiszen számukra szinte lényegtelen, kitől vásárolják meg a lakásokat. Ennyi év után viszont korántsem mindegy, hogy mikortól tehetik.- Miiyen feltételekkel vásárolhatók meg a lakások?- A feltételeket a HM állapította meg s ezek lényegében megegyeznek az újpesti önkormányzat által megalkotott lakásrendelettel, így a HM- lakások bérlői tulajdonképpen a kerület valamennyi pontján érvényes vásárlási lehetőséggel élhetnek.-bkKáposztásmegyeren Lapunk nyomdai előállításával egy időben, március 24-én tartotta ülését a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat. A testület az előzetes tervek szerint Hock Zoltán alpolgármester előterjesztésében tárgyalta a káposztásmegyeri lakótelep területén lévő parkolóban őrzött és elkerített férőhelyek kialakításáról készült előterjesztést, Horváth László, a részönkormányzat tagja volt az előterjesztője a közlekedésbiztonság javítása érdekében készült anyagnak, Korondy Marica alpolgármester a REX Kutyaotthon Alapítvány Állatvédelmi és Oktató Központ létesítési szándékát tartalmazó előterjesztést tárta a jelenlévők elé. Akik már több éve élnek Újpesten, bizonyára emlékeznek arra, hogy volt idő, mikor a bérlő halálával vagy elköltözésével megüresedett lakásokba előbb költöztek be az önkényes lakás- foglalók, mint ahogy a kiutalásról intézkedni lehetett. Olyan eset is előfordult, hogy a pályázaton elnyert lakásba fenti ok miatt valaki csak évek múltán tudott beköltözni, mert a végrehajtási eljárás hosszadalmas Közös érdeknek gondolta akkor az ilyen ügyek megelőzését polgár, képviselő és tisztviselő egyaránt, ezért született megállapodás egy őrző-védő feladatok ellátására szakosodott szervezettel, mely keretében a még bérbe nem adott lakásokat rendszeresen ellenőrzik. Ennek a módszernek köszönhetően 1993 óta az önkényes lakásfoglalások gyakorlatilag megszűntek. Sajnos a gazdasági körülmények romlásával egyidejűleg, amikor a hivatal valamely ügyben kénytelen volt a kérésre nemet mondani, előfordult, az ügyintézőt vagy a vezetőt életveszélyesen megfenyegették, á hivatalban vagy a hivatalon kívül tettleges támadás érte. Ezért az előbb említett őrző-védő szervezet megbízása kiegészült azzal, hogy a területi munka támogatására az ügyintézők biztonsága érdekében személyes védelmet is nyújtsanak. A munka jellegéből adódóan sötét (fekete) ruhát viselnek szolgálat közben ezek a férfiak. Gyakran hajukat rövidre nyírva viselik, kisportolt testalkatúak. Ezeket a körülményeket egyesek úgy értelmezik, hogy „kommandósokat” küldünk a lakókra. Ezúton is, ismételten hangsúlyozom, hogy az önkormányzat vagyonának védelme mellett a munkatársak munkavégzés közbeni személyes védelmének a biztosítása a feladat, soha nem volt, s ma sincs olyan megbízásuk, amely „kommandós” feladatok ellátására irányulna. Tevékenységük változatlanul a közösség érdekeit szolgálja, kérdéseikkel az egyedi ügyek intézését segítik elő. Ezekkel a kérdésekkel nem először foglalkozunk nyilvánosan, s feltehetően van ezen kívül is olyan mozzanata az önkormányzati munkának, melyet önök nem értenek. írjanak nekünk, s a többek érdeklődésére számot tartó kérdéseket e hasábokon megválaszoljuk. Nagy István alpolgármester 3 ■ni Felhívás Immáron tíz esztendeje működik az Újpesthez kötődő értelmiséget összefogó Közművelődési Kör. Ez idő alatt a rendszeres összejövetelek alkalmat adtak arra, hogy létrejöhessen égy olyan közösség, mely felelősséget érez Újpest jelenéért és jövőjéért. A tagság jórészt a hatvanas, hetvenes évek tiltott időszakában szárnyaikat bonto- gatókat tömöríti. Ezért mi, újpesti fiatalok szükségét éreztük, hogy fiatalos lendületünket a klub tradícióival és tagjainak tapasztalataival párosítsuk, mely egyben biztosítja, hogy a különböző generációk közös programok által nagyobb figyelmet szenteljenek egymásnak. Hiánypótló ez a kezdeményezés azért is, mert jelenleg nincs olyan kör, ahol a tizen-huszon- éves helyi ifjúságnak lehetősége nyílna szabadideje aktív eltöltésére, szellemi kikapcsolódásra. Szeretnénk, ha a Közművelődési Kör keretében létrejönne egy olyan klub, mely a későbbiekben önálló rendezvényeket és összejöveteleket is tarthatna. Nagyon fontosnak tartjuk ugyanis, hogy a kerületi fiatalság is részt vállaljon Újpest szellemiségének gondozásában. A Közművelődési Kör legközelebbi klubestjére minden ifjú érdeklődőt sok szeretettel várunk, abban a reményben, hogy ez alkalommal lehetőség nyílik a fiatalok klubjának megalakítására! A klubest időpontja 1999. március 26., 19 óra, helyszíne: Újpesti Polgárcentrum (Budapest, IV., Árpád út 6ó.). Nagy Judith Katalin Rónai László 1
