Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-03-25 / 6. szám
Kisebbségi önkormányzatok Újpesten IV. rész: Németek Sokan úgy tartják, a magyarországi nemzetiségek között a németek a „legszerencsésebbek”. Nyelvüket Európa-szerte több millióan beszélik, hagyományaik, gazdasági és kulturális tradícióik évszázadok óta meghatározó erőt és színt jelentenek a kontinensen. A hazai német kisebbség ezen belül különleges közösséget képvisel: része a nagy egésznek; történelmi múltja, jelene és jövőképe mégis a többségi magyarok között alakult évszázadokon át. A közösség összetartó erejéről Balázsné Gr äff Magdolnával, az Újpesti Német Kisebbségi Önkormányzat elnök asszonyával beszélgettünk. ÚJPEST 1999. március 25. _____HBBHBHMMBBBMMMBflHMHMHHMi 9 Mióta élnek németek a történelmi Magyarország területén?- Az első németajkú lakosok Szent István feleségének, bajor Gizellának kíséreteként jöttek Magyarországra. Később a középkori Magyarország területén, elsősorban a Felvidék szabad királyi városaiban, az Erdélyi Fejedelemségben illetve Nyugat-Magyarorszá- gon éltek németek. Hazánkban a legnagyobb német betelepítés a törökök kiűzése után következett. A letelepedni vágyóknak a földesurak hosszú időre mentességet adtak az úrbéri terhek alól, és a szabad költözködés mellett rendkívüli kiváltságokat biztosítottak. A királyi udvar a töröktől visszafoglalt déli országrészekben: a Bánságban és Bácska vidékén tervszerű településpolitikával kívánta újra lakottá tenni az elnéptelenedett területeket. A bevándorlók többsége a Svábföldről és Rajna-vidékéről érkező földműves volt. 9 Tisztaságukról, gondozott utcáiról, kertjeiről messziről felismerni a németek lakta településeket. A többségi magyarok szemében mindez elismerést vált ki. Vajon a németek büszkék szokásaikra? Milyen arányban vallják magukat nemzetiséginek a hazai németek?- A németek évszázadokon át zárt közösségben éltek, egymás között házasodtak, megőrizték nyelvüket, kultúrájukat. Napjainkban már gyakoriak a vegyes házasságok, nyitottabbá váltak a falvak is. Századunk történelmi eseményei miatt az emberek egy része ma még nem szívesen tárja nyilvánosság elé nemzetiségi hovatartozását. Az ezredfordulót követően talán eljuthatunk oda, hogy mindenki belátja és felvállalja, egy nemzet annál színesebb, minél több kisebbséget olvaszt magába. A nemzetiségek létszámára vonatkozóan különböző felmérések készültek, a becslések szerint Magyarországon mintegy félmillió német származású ember él. 9 Hogyan emlékszik vissza a kisebbségi önkormányzat megalakulására?- Kisebbségi önkormányzatunk ötödik éve működik Újpesten. Az első év emberpróbáló volt számunkra, hiszen akkor derültek ki a kisebbségi törvény hibái, hiányosságai. A rögzített elveket nem minden területen lehetett átültetni a gyakorlatba, fel kellett mérni a valós helyünket és szerepünket a városrészben. A közös tervek kidolgozására a horvát és a roma kisebbségi önkormányzattal közösen megalakítottuk a Kisebbségi kerékasztalt, amely négy éven át látta el feladatát. A Német Kisebbségi Önkormányzat nagyon jó kapcsolatot alakított ki a Roma Kisebbségi Önkormányzattal. Már a kezdet kezdetén megfogalmaztuk, a gyermekekre koncentrálunk, az oktatás és a kultúra fejlesztését, ápolását tekintjük elsődleges feladatunknak. Újpest önkormányzata minden segítséget megadott terveink megvalósításához. 9 Közel öt éve vezeti a német közösséget. Annak idején miért indult a kisebbségi képviselő-választáson?- Akkoriban már nem voltam ismeretlen a városrészben. hiszen gyakran és sokfelé tolmácsoltam, talán ezért lett a nevem az első a listán. Édesanyám, édesapám német származásúak, én már Budapesten születtem. Amikor férjhez mentem, már nem furcsállta senki, hogy a férjem nem német nemzetiségű. Korábban a IV. és XV. kerületi ingatlankezelőnél, majd épületgondnokságnál dolgoztam, s mióta nyugdíjba mentem, teljesen a kisebbségi német önkormányzatnak élek. Büszke vagyok rá, hogy unokáim is beszélnek németül. Önkormányzatunkban különböző szakterületek képviselői tevékenykednek. Pedagógus, nyugdíjas, technikai munkatárs és sportoló kollégámmal kitűnő az együttműködés. • Milyen feltételekkel és lehetőségekkel kezdték meg a munkát?- Költségvetésünknek csupán töredékét kívántuk működési költségekre fordítani, igyekeztünk minden forintot az iskolai munka támogatására költeni. Ezt a célt tartottuk szem előtt, amikor iroda- és klubhelyiségünk valamennyi technikai berendezését - a telefont, a faxot, a tévét és videót - különböző alapítványok pályázatain nyert pénzekből vásároltuk. A pályázatokon való részvétel nagyon fontos, hiszen a gyerekek nyelvi képzése, táboroztatása, utaztatása ugyancsak kiegészítő támogatásokkal lehetséges. A kultúra és a nyelv terjesztésének sokféle módja lehet. Évek óta sikeresen működik nyári táborunk, amely kitűnő terepe a nyelvgyakorlásnak. Az idén Moricz- burgból, várunk német vendéggyerekeket. Az újpesti kisdiákoknak nagy kihívást jelent majd, hogy az iskolában tanultakat a gyakorlatban kamatoztathatják. Jó kapcsolatban állunk Dunabogdány településsel, ahol ma is ápolják a sváb hagyományokat. A település iskolaigazgatójának segítségével időről időre kirándulásokat, látogatásokat szervezünk a faluba. A városi gyerekek számára különleges élmény, hogy megismerhetik a régi népi mesterségeket. Rendszeresen meghirdetjük a kerületi német szavalóversenyt a Pozsonyi utcai Német Tagozatos Általános Iskola áldozatos segítségével, amelyen ma már élvezettel figyelem, hogy a gyerekek nemcsak mondják, értik is a verseket. 1997-ben kerületünk két tanulója nyerte a Művelődési Minisztérium különdíját, amely egy baden-württembergi utazás, valamint erdélyi kézműves táborban való részvétel volt. Programjainkat minden esetben az iskolákkal közösen szervezzük. Kisebbségi önkormányzatunk képviselője tagja a Budapest er Ungarndeutsch Schulfereinnek - a német nemzetiségi tanárok szervezetének -, amely képzési programokkal, információkkal látja el szakembereinket. A Pozsonyi úti Német Tagozatos Általános Iskola mellett valamennyi újpesti iskola számára előfizettük a Neue Zeitung című nemzetiségi hetilapot, és a Barátság című interetnikus folyóiratot. • Milyen tervekkel kezdték el a munkát az új ön- kormányzati ciklusban?- Elképzeléseink között szerepel egy önálló óvodai nagycsoport a Pozsonyi utcai óvodában. Jelenleg ugyanitt 22 gyerek tanul külön foglalkozáson németül. Felméréseink szerint a szülők egy része támogatja a német nyelvű csoport megalakítását, sőt felmerült egy német nyelvű bölcsőde terve is. Tapasztalataink szerint, a szülők kezdeményezésére a kicsik szívesen tanulnak nyelvet az óvodában. Tavaly Nyár utcai helyiségünkben a gyerekek nyílt napon mutatták be tudásukat. A német nemzetiségi oktatási hálózat teljessé válhat az óvodai csoport megalakításával, hiszen az általános és középiskolai, valamint a felsőoktatási fokozat már kiépült a fővárosban. Nagy örömömre szolgál, hogy az idén felEgy nemzet annál színesebb, minél több kisebbséget olvaszt magába - vallja Balázsné Gráff Magdolna, az Újpesti Német Kisebbségi Önkormányzat elnök asszonya (Fotó: Zalka I.) vesszük a kapcsolatot a Pedagógiai Szolgáltató Központtal, és Újpest valamennyi iskolaigazgatójával, illetve német nyelvet oktató tanárával konzultálhatunk. A közelmúltban részt vettünk a Nemzetiségi Tankönyv- kiadó 3 napos konferenciáján. Évek óta valamennyi újpesti iskola számára megvesszük a szükséges tankönyveket, illetve videoanyagot. 9 Érezhetően nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a gyerekeket bevonják a közösségbe. Milyen programokat kínálnak a felnőtteknek?- A helyi közösség igen sokszínű: szudétanémetek, osztrákok, dunabogdányi, csolnoki és „tősgyökeres” újpesti svábok tartoznak a kisebbségi önkormányzathoz. Jó kapcsolatban állunk az Országos Német Kisebbségi Önkormányzattal, amelynek regionális iroda- hálózatán keresztül oda-vissza áramlik az információ. Programjaink közül tavaly a svábbál aratta a legnagyobb sikert. A hagyományápolás jegyében szerettünk volna német nemzetiségi táncegyüttest és énekkart szervezni, felhívásunkra azonban nem sokan jelentkeztek. Meglepetést okozott azonban, hogy az idén alakuló junior és senior klub váratlanul nagy visszhangot keltett. A senior klub esetében nem beszélhetünk a szó hagyományos értelmében „nyugdíjasklubról”, mert ez a kifejezés mást takar. Német mintára alakul az idősek klubja, amelynek keretén belül a tánc és az ének ugyanúgy jelen lesz, mint a kirándulás, a klubestek és a közösségi programok egyéb formái. A németek többsége római katolikus, gasztronómiájuk, szokásaik azonban csak nyomokban van jelen a hétköznapok során. Újpest sajnos nem tartozik az élő hagyományú nemzetiségi települések sorába. Csepelen, Soroksáron, Budafokon ma is ápolják a tradíciókat, városrészünkben azonban mindez már a múlté, ezért gyakran hívunk vendég együtteseket. A közeljövőben a pilisvörösvári nemzetiségi táncegyüttest látjuk vendégül. A Kisebbségek Házába sokan, sokféle ügyben térnek be. Ezek közé tartoznak az örökösödési, kárpótlási ügyek jogi eljárási problémái, az iratok fordítása és Németországba való eljuttatása. Iskolán kívüli oktatási programjainkba szeretnénk bevonni a nyelvet kevésbé beszélő középgenerációt. Gyerekeik nyelv- tanulása vagy elhelyezkedési lehetőségeik megkönnyítése miatt közülük is egyre többen keresnek fel bennünket. Programtól függően általában 30-40 fő a létszám, de előfordul, hogy 60-an is eljönnek. Tavaly karácsonykor nagyon sokan voltunk, amikor egy Frankfurtból meghívott atya, presbiter Manfred Späck tartott istentiszteletet. Hasonló sikerre számítunk majd a májusban megrendezendő hangversenyen, ahol a lengyel kisebbséggel közösen ünnepeljük Frederich Chopin és Johann Strauss születési évfordulóját. Rojkó A*
