Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1999-03-25 / 6. szám

üiPEsr I * 1999. március 25. ...című rovatunkban megjelenő írásokat képviselők írják. Az írásokat szerkesztőségünk változtatás nélkül adja közre... Amikor az elmúlt esztendőben elkezdődtek az MO-ás körgyűrű építésével kapcsolatos előkészítő munkála­tok, szinte azonnal megmozdult a káposztásmegyeri környezetvédők csoportja. Tiltakoztak tíz építőknél, tüntetéseket szerveztek, petíciókat terjesztettek be. Kérésükre rendkívüli napirendként tárgyalta az ügyet a Településrészi Önkormányzat, majd az újpesti kép­viselő-testület. Érvek és ellenérvek hangoztak el, de végleges dön­tés - talán politikai okok miatt - nem született az ön- kormányzati választások előtt. Az új ciklusban megho­zott határozat azonban csalódást okozott az MO-ás körgyűrű és lehajtósávjának építését ellenzők számára. A döntéshozók azzal érveltek, hogy a jelen időszakban már nem lehet leállítani az építkezést, mert az milliár­dos károkat okozna az államnak és az önkormányzat­nak is. A fő érvek között szerepelt még az is, hogy a szerződések megkötése előtt a Káposztásmegyeri Részletes Rendezési Tervek heteken keresztül voltak kiállítva a lakótelepen, az ellenzőknek pedig lehetősé­gük nyílott ellenérvük hangoztatására, valamint egy esetleges új nyomvonal kijelölését szorgalmazni. A gyér számú látogató egyáltalán nem emelt kifogást a kiállított tervek ellen, s így az önkormányzat meghoz­hatta a jelenleg is érvényben lévő döntését. A késői tiltakozás azonban megtette hatását. Az év elején újból kiállításra került az RRT, az évek alatt történő beruházások megjelölésével együtt. Immár két helyszínen - a Közösségi Házban és a Homoktö­vis Utcai Általános Iskolában - lehetett megtekinteni a terveket, s hetente két alkalommal a Polgármesteri Hivatal szakértői konzultáltak az érdeklődőkkel. Jöttek is tájékozódni a lakóhelyük jövőjéért kíván­csi káposztásmegyeriek, véleményt is nyilvánítottak, s ezt néhányan a vendégkönyvben is rögzítették. A legtöbb kifogás még mindig az MO-ás körgyűrű építé­sét érte, de szép számmal érkezett pozitív előjelű ész­revétel is. Különösen a káposztásmegyeri piac terve nyerte el a többség tetszését, amiben természetesen az is közrejátszhatott, hogy az úgynevezett MDF-piac megszűnésével megszűnt a helybeli „piacolás” is. Ellenvetés nélkül vették tudomásul a helyszínt, a leendő piacról készített részletes tervrajzokat pedig kiváló munkának tartották. Mégis megütközést kel­Tisztújítás után A Magyar Szocialista Párt Újpesti Szervezete leg­utóbbi tisztújító küldöttgyűlésének határozata értel­mében az MSZP Újpesti Elnöksége a következő: Elnök: Csizmár Gábor. Tagok: dr. Benkő László, Egerszegi Krisztina, dr. Ger­gely Zoltán, dr. J. Tóth Dezső, Kosa Viktória, Nagy András, dr. Tóth Krisztina, Vajda Pál. Csizmár Gábor az MSZP Újpesti Szervezetének elnöke Az országgyűlési képviselők fogadóórái: Csizmár Gábor: 1999. március 31. 17.30 óra Újpest - Városháza Riss Péter: 1999. március 31. 18.30 óra Polgármesteri Hivatal tett a káposztásmegyeriek körében amikor a március 2-ai képviselő-testületi ülésen a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat jelenlegi elöljárója a bejelentések között „berepülő” anyagként beteijesz- tett egy több bekezdésből álló határozati javaslatot, amelynek lényege: az Önkormányzat felszólítja az ÉPÍT Rt.-t, hogy soron kívül készítsen jelentést arról, vajon a hatályos RRT-ben előírt helyszín megfelel-e a kereslet-kínálat igényeinek. Történt mindez akkor, amikor a lakosság gyakorlatilag - a kiállított tervek alapján - tudomásul vette a piac helyszínére és építé­sére vonatkozó terveket. Ez a lépés többekben meg­ütközést keltett, mert azt a káposztásmegyeri szóbe­szédet látszik alátámasztani, miszerint a piac jelenle­gi helyszíne azóta szúr szemet néhány vezető újpesti tisztségviselőnek, amióta a jelenlegi helyszín közelé­ben felépült lakóparkba költöztek, s nem tudják elvi­selni a piac működésével kapcsolatos zajokat és egyéb történéseket. Ennek természetesen nincs való­ságalapja, de mégis furcsa, hogy ez a téma a hat nap­pal korábban megtartott Településrészi Önkormány­zat testületi ülésén nem került megtárgyalásra. Az ügyet régóta ismerő káposztásmegyeri képviselők ezért sem szavazták meg az előterjesztést. Mielőtt bárki is megkérdezné, hogy miért nem szó­laltunk fel ellene a képviselő-testületi ülésen, az a vá­laszom, azért, mert nem tudhattuk, hogy esetleg tele­fonon nem kérték-e ki a TRÖK tagjainak véleményét a határozati javaslatról, amiről mi véletlenül lemarad­tunk. Ugyanis ezen a testületi ülésen - más fontos előterjesztés kapcsán - ez a módszer már „bevezetés­re” került, jóllehet a demokráciában ez sem szokás. Mészáros Ferenc önkormányzati képviselő (MSZP) Nyílt levél Albrecht Péter (SZDP) és Szabó Béla (MSZP) képviselőkhöz Elfogadva, hogy a képviselői állás-, illetve üléspon­tok kifejtésére jó lehetőséget biztosít az Újpest Újság „Képviselők írják” rovata, mégis azzal a kéréssel for­dulok tisztelt képviselőtársaimhoz, hogy a már-már az írói munkásságuk részeként értelmezhető iro­mányfolyamot szelídítsék meg. A felmerült vitás kérdések tisztázására inkább pártközi tárgyalásokat, illetve „folyosói” beszélgeté­seket javaslok, mivel egy külső szemlélőnek az Önök által megjelentetett írásokat olvasva olyan képzete tá­madhat, hogy az önkormányzatunk képviselői (az el­térő üléspontjukból adódóan) nincsenek még beszélő viszonyban sem. A politikai vélemények kinyilvání­tására. ütköztetésére a képviselő-testületi, illetve a bi­zottsági üléseket javaslom, hiszen az írómédiumok megnyilvánulása nem e lap hasábjaira tartozik. Amennyiben jelen vitájukat mégis folytatni kívánják, kérem írásaik mellé saját fényképüket is mellékeljék, hogy az olvasóközönség élménye teljesebb lehessen. Kovács Sándor képviselő, SZDSZ Tisztelt Olvasók! Az Újpest 5. száma .Jelentős döntések” címmel számolt be a képviselő-testület legutóbbi üléséről. Az útépítési és közművesítési hozzájárulásról szóló rendelettervezet vi­táját felidézve a cikk így fogalmaz: „Dr. Benkő László a rendelettervezet 1. paragrafusával kapcsolatban kérde­zett, majd egy dátum helyességére kérdezett rá...” Joggal teszi fel magában a tisztelt olvasó a kérdést, vajon milyen dátumra is kérdezett rá a képviselő a testü­let 1999. március 2-i ülésén. Fenti kérdésére azonban a cikk további részei sem adnak semmiféle felvilágosítást. Az önkormányzati rendeletalkotást érintő sarkalatos kér­désről lévén szó, ne habozzunk a választ megadni! A képviselő az érintett rendelettervezet 13. paragrafu­sában szereplő dátumra kérdezett rá, kételkedve annak helyességében. Tette azért, mert a tervezet szövege sze­rint: ,Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ren­delkezéseit az 1998. január első napját követően megva­lósult beruházások vonatkozásában is alkalmazni kell.” A képviselő azért tartotta indokoltnak megosztani az 1998. január 1-jei dátummal kapcsolatos kételyeit a képviselő-testület nyilvánosságával, mert a jogalkotás­ról szóló 1987! évi XI. törvény 12. paragrafus (2) bekez­dése egyértelműen fogalmaz:, A jogszabály a kihirdeté­sét megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.” A napirend vitáját lezáró előterjesztői válasz a kép­viselő kétségeit nem oszlatta el, ezért az útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetési kötelezettséget visszamenőleges dátummal megállapító jogszabály- tervezet végszavazásában tartózkodásra kényszerült. dr. Benkő László 8. vk. önkormányzati képviselő (MSZP) Tisztelt Képviselő Úr! A magyar sajtó napján keltezett levele után álljon itt teljes terjedelmében az Ön által kifogásolt bekezdés, valamint a képviselő-testület hiteles jegyzőkönyve: Idézet az Újpest lap március 11. számának, 3. ol­dalának, 1. hasáb, utolsó bekezdéséből: „Dr. Benkő László a rendelettervezet 1. paragrafu­sával kapcsolatosan kérdezett, majd egy dátum he­lyességére kérdezett rá, valamint tudakolta: a rendelet alkalmazását követően milyen nagyságrendű bevételt vár az önkormányzat? Választ várt arra is, van-e lehe­tőség a szociális szempontok mérlegelésére?” Idézet a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéből: „Dr. Benkő László: a rendelettervezet 1. §-ával kap­csolatban a rendelet hatályáról kérdez, a 13. §-ban a megjelölt dátum helyességéről kérdez, ha a dátum he­lyes, akkor 1998. év vonatkozásában a rendelet alkal­mazásától milyen nagyságrendű bevételt lehet remél­ni, továbbá a rendelettel kapcsolatban milyen kompen­zációs mechanizmust lehet alkalmazni a mellékletben felsorolt tételekhez.” Tisztelt Képviselő Úr! A két idézet összevetése után három megjegyzést engedjen meg: 1. Kérdése kérdés volt. Nem módosító indítvány. A rendelettervezet tartalmát nem érintette. 2. Ha a jegyzőkönyvet közölné le a lap, akkor sem lett volna bővebb a tudósítás. 3. Ha csak a testületi ülés napirendi pontjait, akkor azonban rövidebb lett volna az írás. Mindezek alapján úgy vélem: a levelében foglalta­kat a testületi ülésen kellett volna megvitatni, nem a lap hasábjain. Bangha Katalin szerkesztő A demokrácia hétköznapjai

Next

/
Thumbnails
Contents