Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-12-03 / 24. szám
1999. december 3. Az újpesti orvos-menedzser korszerű kórházról álmodik Beszélgetés dr. Kiittel Péter főigazgatóval 1 1999. augusztus 1-je óta új, kinevezett főigazgató áll a Fővárosi Önkormányzat által működtetett újpesti Károlyi Sándor Kórház élén: dr. Kiittel Péter három évtizedes sebészi praxisát cserélte fel a főigazgatói munkakörrel. A korábban sebész főorvosként működő vezető, orvos-menedzseri másoddiplomával a zsebében vállalkozott arra, hogy a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére megpróbálja megnyerni a városrész lakóit az ódon falak között működő, ám korszerű szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi intézménykomplexum számára. • Az utóbbi évtized eldöntetlen dilemmája, hogy ki tudja jobban irányítani a hazai kórházak gazdálkodását: az orvos vagy a közgazdász? Ön most egy közgazdász helyét vette át a főigazgatói székben. Egy sebész számára miért jelentett kihívást ez az állás?- Hivatásom gyakorlása mellett mindig szívesen vállaltam szakmai, közösségi munkát. Egy időben a Vöröskereszt helyi titkára, majd az Orvosi Kamara újpesti elnöke voltam. A kórházi ökonómia gyakorlatát osztályvezető-helyettesként ismertem meg, mert munkakörömhöz, anyag-, illetve gyógyszer-gazdálkodási feladatok is tartoztak. Amikor ezelőtt három évvel - mint kamarai vezetőnek -, feltették a kérdést: nincs-e kedvem orvos-menedzseri diplomát szerezni, váratlanul ért a lehetőség. Belevágtam, és e speciális szakág nagyon megtetszett, hisz a hivatásomat egészen új relációból ismertem meg. A közgazdasági egyetemen tanultak, úgy vélem, nem nélkülözhetők sem osztály, sem kórházi szinten. Két év után elkészítettem a szak- dolgozatomat, és megszereztem a másoddiplomát. Amikor dr. Nagy Péter Pál, a korábbi főigazgató megpályázta és elnyerte a János Kórház megüresedett főigazgatói állását, én éppen a diplomamunkámat védtem. E két tény időben való egybeesése véletlen volt. Nem lehetett azonban véletlen, hogy egyszerre többen is megkerestek a kollégák, valamint az újpesti önkormányzat vezetői közül: nem gondolkodom-e azon, hogy megpályázom az újpesti kórház vezetését. Bevallom, nagyon megtisztelő volt az ajánlat, mert 1968 óta - amióta a kórházban dolgozom -, szakterületemen kívül megismertem az intézmény belső és külső környezetét és sajátosságait. Az orvosi egyetem után segédorvosként kerültem ide, végigjártam a ranglétrát, számtalan szakmai öröm ért és sosem kívánkoztam el innen, hiszen pályám során mindig támogattak. A felkérések nyomán úgy éreztem, van annyi ismeret- anyagom, hogy beadhassam a pályázatot. A különböző bizottsági meghallgatások végül ezt igazolták, hiszen egyöntetű támogatással kaptam meg a kinevezésemet ez év augusztusában. Négy hónap eltelte után változatlanul érzem, élvezem a támogatást, ez megnyugtató számomra. A sebészeti osztály munkájában ma másként veszek részt, hiszen a korábbi beosztásom nem fér össze főigazgatói státusommal, de a sebészeti hivatásomat nem adom fel teljesen és a hozzám forduló korábbi betegeimet továbbra is ellátom. 9 A médiában gyakran hallott hírek a kórházak adósságairól, nehéz anyagi körülményeiről szólnak. Milyen gazdasági helyzetet örökölt, amikor átvette a kórház vezetését? — Gazdasági szempontból előnyös helyzetben vagyunk. Az elmúlt években a kórház nem halmozott fel adósságot, sőt egy kis tartalékkal is rendelkezik. Vezetésem alatt a korábbi szabályozók fenntartására törekszünk, ez szigorú megszorításokat jelent, ami azonban nem mehet a betegellátás kárára. Továbbra is terveznünk kell a beszerzéseket, az anyag- és gyógyszerkeretet, mert a likviditás csak így tartható. Váratlan kiadások természetesen még így is felmerülhetnek, hiszen öt telephelyünkön - a Károlyi Sándor-, az Árpád-, a Városi Kórházakban, valamint a szülészet-nőgyógyászaton, a szakorvosi rendelőben - bármikor adódhatnak műszaki problémák. Nem ritkán százéves épületekben dolgozunk, amelyek állapota kiszámíthatatlan meglepetéseket tartogat. 9 Orvos-menedzserként milyen irányban kívánja fejleszteni az Újpesti Kórház közönségkapcsolatait, az úgynevezett marketinget?- Számunkra elsődleges, hogy a helyi lakosság a mi intézeteinkhez forduljon és elégedett legyen az ellátással, mert az egészségügyi intézmények fontos bevételi forrása az ellátott betegek utáni finanszírozás. Szorosabbra kívánjuk fűzni kapcsolatainkat a háziorvosokkal, hiszen a betegeket ők ismerik a legjobban, és számukra is elengedhetetlen, hogy figyelemmel kísérjék a helyi intézetek szolgáltatásait. Emiatt évente négyszer megrendezzük az Észak-pesti Orvosnapok című szakmai találkozót, és szeretnénk konkrét esetek kapcsán is találkozni velük. A járóbeteg-ellátás minőségi javítása érdekében szeretnénk olyan szolgáltatásokat kínálni, amelyek helyben egészen újnak számítanak, illetve a már meglévő szakrendeléseket magasabb színvonalon ellátni. A közeljövőben ennek látványos eleme lesz a szakorvosi rendelő földszintjének teljes átépítése. Megújul az aula, a beteg- felvételi pult, a kartonozó és mindez egy számítógépes rendszerhez kapcsolódik majd. Jövőre korszerűsítik a lifteket is. 9 Többször szóba került már, hogy a szakorvosi rendelőintézet fenntartását a Fővárosi Önkormányzattól a jövőben esetleg Újpest veszi át...- Időről időre felvetődik ez a hú, jelenleg azonban nincs napirenden a kérdés. A szaktárca a háziorvosok után a szakorvosi praxisok privatizációját is tervezi, így ma még bizonytalan, hogy a jövőben a Fővárosi Önkormányzat, Újpest vagy a szakorvosok működte- tik-e a rendelőintézetet. Az ellátás mindenképpen korszerűsítésre szorul, ezért ezzel nem várhatjuk meg a döntést. 9 Az utóbbi időben számos kórházi osztály létesített szakambulanciát Újpesten. Miért vállalják fel, hogy a hagyományos fekvőbeteg-ellátás mellett más típusú eseteket is gyógyítanak?- Nyitottabbá kívánunk válni, mert járóbeteg-ellátás nem csupán a szakorvosi rendelőben folyik. Számos új szakambulanciáról adhatok hírt, ezeket a kórházi osztályok működtetik. A Károlyi Kórház nőgyógyászatán napokon belül megkezdi működését az os- teoporozis (csontritkulás) ambulancia, amely korábban sem Újpesten, sem Palotán nem működött, emiatt a vizsgálatok elvégzéséhez több hónapos előjegyzés után, hosszabb utazásra kényszerültek a betegek. Ugyancsak ezen az osztályon indul a menopauza ÚJPEST Dr. Küttel Péter sebészi praxisát cserélte fel a főigazgatói munkakörrel. (Fotó: Zalka I.) ambulancia, ahol a változó korban lévő nők panaszait orvosolják. A szakmai háttér megteremtésével az I. Belgyógyászaton kezdi meg tevékenységét a cukorbeteg ambulancia. Az Árpád kórházban hozzuk létre a műtétre váró betegek anaeszteziológiai ambulanciáját, ahol fekvőbeteg-ellátás nélkül lehetőség nyílik az előzetes vizsgálatok elvégzésére. A Károlyiban működő kardiológiai ambulanciát bővíteni, fejleszteni szeretnénk, Újpesten ugyanis nagyon sok szívbeteg él. A felújításra azonban az anyagi feltételek megteremtéséig még várni kell. 9 Terveznek-e változtatásokat a fekvőbetegosztályokon, hiszen ahogy ön is említette, a kórházépületek némelyike több mint egy évszázados? Ahhoz, hogy a városrész lakói az Újpesti Kórházat válasszák, a felkészült szakemberek és a korszerű műszerek mellett, a betegeknek némi komfortérzetre is szükségük van...- Közeli terveink és hosszú távú „álmaink” egyaránt léteznek. Tény, hogy ma már az emberek többsége bizonyos elvárásokkal vonul be a kórházba. A korszerűsítés elől nem hátrálhatunk meg azzal az érvvel, hogy igaz, hogy kórtermeinkhez közvetlenül nem tartozik fürdőszoba, de a mi épületeinket Ybl Miklós tervezte... Természetesen a következő esztendőkben ez már nem maradhat így. Az aktuális tervek között elsősorban az orvosi szakterületek koncentrálását említem, mert a szakmai szempontok mellett ezt gazdasági érvek is indokolják. E koncepció részeként december 1-jétől az Árpád Kórházból a Károlyiba költözik a gasztro-enterológiai részleg, hiszen az ott használt speciális műszerek és eszközök a Károlyi Kórház sebészeti osztályán is nélkülözhetetlenek. Ugyanakkor a Károlyiból az Árpádba kerül át a haematológiai ambulancia, amely a jövőben az onkológia mellett működik. Bár szívbeteget a Károlyi Kórház mindhárom belgyógyászati osztályán továbbra is ellátunk, kardiológiai központot hozunk létre a II. számú belgyógyászaton, ahol a szövődményes, különlegesen súlyos betegeket kezeljük. Sürgős feladataink közé tartozik ugyanitt a szubin- tenzív részleg felújítása, amely jelentős költségekkel jár, de megvalósítására reális esélyt látok. Középtávon gondolkodva a Károlyi Kórház egyfajta manuális központ szerepét töltheti be, ahol elsősorban aktív betegellátást, műtéti beavatkozásokat végeznénk. Az Árpád Kórházban - amely Budapest regionális ellátásában is részt vesz -, elsősorban a sürgősségi ellátást kívánjuk fejleszteni, ezt segíti a baleseti sebészet és központi intenzív részleg magas színvonalú szakmai munkája is. Hosszú távon, az „álmok” között szerepel az Árpád Kórház területének rendezése. Napjainkban ha az ember belép a kapun, a kórházi pavilonok között műszaki épületeket, bódékat kerülget, miközben a zöld terület teljes hiányával találkozik. Az újpesti városháza főépítészeti irodáján - a kórház szakmai vezetésének, a főváros és a városrész illetékeseinek bevonásával - immár elkészült a területrendezési terv, amely - meghagyva a régi értékeket - korszerű és esztétikus kórházi egységgé alakítja a területet. Rojkó Annamária
