Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-12-03 / 24. szám
1999. december 3. fimrcT U|PE5>I Jön a Mikulás! V asárnapról hétfőre virradó éjszakán bizonyára többezren próbálnak virrasztóm a gyerekszobák sötétjében. Persze ma már a legkisebbek is megismerik a szomszéd bácsit, aki ilyenkor vattaszakállt ragaszt, vagy a takaró alól lesik meg, amikor anya lábujjhegyen az ablakhoz oson. Lehet, hogy ma már a Mikulás sem a régi? Volt idő - pontosan az 1560 és 1611 közötti fél évszázad amikor Oláh Miklós püspök-prímás Magyarországon elrendelte Szent Miklós napjának kötelező megünneplését. Az emléknap névadója: a kisázsiai Miklós püspök, Myra városában tevékenykedett a IV. században. A december 6-i ajándékozási szokás több forrásból táplálkozik. Mindenekelőtt abból a legendából, hogy Miklós annak idején sajátos módon segített egy család három leányán. A lányok szegénységük miatt erkölcstelen életet akartak kezdeni, amikor egy éjjel a püspök annyi pénzt dobott be az ablakukon, amennyivel mindhárman tisztességes házasságot köthettek. Egyes néprajzkutatók szerint az álöltözetes alak német területről került hozzánk, ahol a germán mítosz fő istenét, a jutalmazó és büntető Wotant váltotta fel. Maga a Mikulás cseh eredetű szó, a múlt században terjedt el. A téli ünnepek ajándékozó lényeinek egyébként más országokban is nagy hagyományai vannak. A német Frau Holle, a francia Pére Noel, de az orosz Gyedmaróz - azaz Fagy Apó - is részint szerencsét hozó, részint ijesztő, démonikus lények. Vallásos legendák, pogány mítoszok és üzleti szellem egyesülnek ma már a téli Mikulás-szokásokban, amelyek „közös nevezője" a világ különböző részein az a joviális öregúr, aki ajándékot hoz, de néha morcosán büntet, s akit négy ország: Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország is a maga polgárának vall. A „mai magyar" Mikulás - akit az utóbbi évtizedekben - Télapónak is neveztek - ezen a napon az áruházak előtt ugyanúgy megtalálható, mint az óvodákban, az iskolákban, vagy a rendezvényeken. Megrendelésre házhoz jön, megszemléli a gondosan kitisztított lábbeliket..., s egész évben ez az egyetlen nap, amiért őt okolhatjuk, ha reggelre tele lesz a hócipőnk... rojKiállítás a nyugdíjasházban Az idősek nemzetközi éve alkalmából november Babits-nap ’99 Mindenki készült rá... „Kis és nagy gimnazisták” az aulában Négynapos ünnepségsorozattal emlékezett a Babits Mihály Gimnázium diáksága és tantestülete névadójuk születésnapjára. A november 24-29. között lezajlott - immár hagyományossá vált - ünnepségsorozat kezdetét Babits Mihály sírjánál megtartott megemlékezés jelentette. Másnap, november 25-én került sor a IV. és XV. kerületi gimnazisták vers- és prózamondó versenyére. Éder Zoltán irodalomtörténész „Miénk a színpad” produkció: Chikány Dániel I. helyezett: Reiber Gabriella (Babits Mihály Gimnázium) II. helyezett: Mészáros András (Dózsa György Gimnázium) II. helyezett: Tanka Balázs (Újpesti Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium) III. helyezett: Adsch Gergely (Bródy Imre Gimnázium) A közönségdíjat Mészáros András (Dózsa György Gimnázium) vehette át. November 26-a - igazi diáknap volt, a gimnázium kis gimnazistái közül többen a „kedvenc költőm” témakörben meghirdetett versmondó versenyen remekeltek, ezzel egyidőben Don Quijote irodalmi kávéházban várták az érdeklődőket, élménybeszámolók, diákelőadások hangzottak el. Az ünnepség keretében megkoszorúzták az aulában Babits Mihály emléktábláját, majd „Babits Mihály a katedrán” címmel Éder Zoltán irodalomtörténész és Jordán Tamás színművész elevenítette fel a költő, műfordító másik arcát, az oktatóét. Délután „Miénk a színpad” címmel a diákok léptek produkciójukkal a világot (is) jelentő deszkákra. A hét végét követően november 29-én László Károllyal, Svájcban élő irodalompártolóval tölthettek el egy rendhagyó irodalomórát a diákok. Színpadon az Ages Együttes; középütt az együttes két Babits-os diákja: Hibsch Sándor és Szórádi Viktor. és Molnár Sándor 12-én az Újpesti SzEI Szociális Gondozó Szolgálata hangulatos kiállítást rendezett a Pécsi Sándor utcai nyugdíjas házban. Az épület társalgójában dr. Kiss Attila állította ki festményeit, a megnyitón Szabó Csilla magánénekes közreműködött. A rendezvényre meghívták valamennyi újpesti nyugdíjasház és idősek otthonának lakóit. Hollai Zsigmondné, a ház vezetője, valamint Radvánszki Edit, a III. számú gondozási központ vezetője - az ötlet kitalálója - folytatni kívánja e hagyományteremtő kezdeményezést, így a jövő esztendőben több alkotónak is lehetőséget kínálnak műveik bemutatására. (Fotó: Zalka I.) Jótékonysági árverés a hajléktalanokért Az immár öt éve bejegyzett, s ma már közalapítvánnyá nyilvánított Szalmaszál a Hajléktalanokért Alapítvány kuratóriuma és névtelen önkéntes munkatársai idén ismét - már negyedszer - megrendezik hagyományos árverésüket az otthont nélkülözők javára. E nemes szándék sikeréhez adományaikkal a hazai kortárs képzőművészek, műgyűjtők, galériák járultak hozzá. Valamint a lakosságból mindazok, akik évről évre apróbb-nagyobb tárgyi adományaikkal a megszokott és megszeretett bazárárverés sikerét segítik elő. S persze azok, akik eljönnek a műtárgy vagy a bazár árverésére, s vásárlásaikkal betetőzik mindnyájunk közös igyekezetét. Az adományok gyűjtése december 10-ig között a Budapest V., Kálmán Imre utca 27-ben, az Irodagép-műszerészek Iparkamarája helyiségében folyik munkanapokon 10-18 óra között. A kalapács alá kerülő műtárgyakat kiállításon tekintheti meg a közönség. A megnyitó 1999. december 15-én, 17 órakor lesz a Centrális Galéria (Bp. V, Nádor utca 11.) helyiségében. Megnyitja: Kepes András. A hagyományos mötárgyárverés idén a Centrális Galériában lesz december 18-án 17 órakor. Árverező: Marsó Diána. Bazár-árverésünk december 19-én 17 órai kezdettel várja a nagyközönséget a MUOSZ Andrássy út 101. alatti székházában. Az árverést Fábry Sándor vezeti. SZALMASZÁL A HAJLÉKTALANOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY
