Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1999-04-23 / 8. szám

A természet válasza Feltárulnak a Börzsöny titkai III. rész bárki betérhetett, a „Kalapos ház” mindenkié volt. Attól kezdve, hogy a zárhoz kulcs is kellett, már irritálta azokat, akik nem jutottak be. Az ajtót időről időre feltörték, a takarókat, hálózsákokat elvitték, az esőgyűjtő hordókat legurították a hegyről. Megkezdődött a ház rendszeres rongá­lásának időszaka. Előbb csak a berendezési tár­gyak tűntek el, majd a ház deszkáit kezdték lefe­szíteni és eltüzelni. A természet válasza nem késett sokat. A vandá­lok jelenléte megzavarta a hegy nyugalmát is, ta­lán ezért történt, hogy az Újpest forrás vize nem­sokára elapadt. Az eredetileg több ágból össze­gyűjtött víz az évek során alámosta a mállékony, laza talajt. A sóderrel kibélelt, lépcsővel és vas­ráccsal védett forrás helyét ma már csupán né­hány terméskő, no és a Börzsöny turistatérképe jelzi. A két objektum egyébként 1983 óta változat­lanul ott szerepel a „Börzsöny turistája” jelvény- szerző mozgalom arany fokozatú útvonalán... A ’80-as évek végére a nagy múltú újpesti ter­mészetjáró szakosztályok mögött megszűnt a termelő bázis. Elfogytak, megöregedtek a lelkes turisták, a HPS, a Magyar Pamutipar, az Iskola­bútor és Sportszergyár, a „Duna Cipő” neve egy letűnt korszakot jelent. A társadalmi munka el­vesztette egykori értékét, és a rendszerváltással véget ért a természetjárás hőskora is. Néhány turista azért ma is járja az erdőt. Az Újpesti Cér­nagyár „Kócos” egyesülete épp a közelmúltban barangolta be a kunyhó és a forrás környékét. Nem csak ők mesélik, hogy ma már mindenna­pos az erdei randalírozás. A rongálások, fakivá­gások, illegális szemét-lerakóhelyek és a privati­zált területek miatti csatározások egyaránt feldúl­ják a természet nyugalmát. Történetünk végére érve a krónikásnak el kell ismernie, hogy az Újpest forrás és kunyhó hely­reállítása - a meglévő szándék ellenére - ez idő szerint értelmetlen vállalkozás. A forrás vize ela­padt, míg az újjáépítendő kunyhó állapotának vé­delme óriási összegbe kerülne. 34-en voltak az egykori építők, akik 1969-ben munkájukkal elér­ték, hogy Újpest neve rákerüljön a Börzsöny tér­Az 1970-es évek elején még tartott a lendület: az új­pesti üzemekben sikeresen működtek a természetjá­ró szakosztályok, a Börzsöny változatlanul népszerű kirándulóhely maradt. Az Újpesti Természetbarát és Turista Egyesület (UTTE) vezetését akkoriban Rábai László vette át. A kunyhóban egymást váltották a tu­ristacsoportok, ezért merülhetett fel 1972-ben a házi­kó bővítésének gondolata. A tervrajz alapján az épü­let önálló női és férfiszállással, valamint fűthető tár­salgóhelyiséggel bővült volna. Az építkezés anyagi alapjának megteremté­sére ezüst, illetve arany színű alumínium plakettet készíttettek, amelynek megvásárlói - 5, illetve 10 forinttal - támogathatták a kuny­hó komfortosítását. Lassan megindult az anyagbeszerzés, ám a szükséges építőipari elemek: a hullámleme­zek, deszkák, hónapo­kig porosodtak a király­réti erdészet telepén, mire kiderült, sem a te­hergépkocsit, sem a traktort nem tudják kölcsönadni... Indult azonban még néhány munkatúra, amelyen az újpesti Sparta­cus és az UTTE tagjai gyalogosan felszállították a sódert, a cementet, és az esővíz felfogására alkal­mas hatalmas hordókat, ám a lelkesedés egyre fo­gyott. Az új takarókat, edényeket, szerszámokat a kunyhóban helyezték el, emiatt kezdték kulcsra zárni az ajtót. Egyesek szerint ez volt minden baj forrása. Amíg Napjainkban Vassy Csaba vezeti az Újpesti Természetbarát Egye­sületet (Fotó: Zalka I.) Az Újpest kunyhó bővíté­séhez alumínium plaket­tek értékesítésével gyűj­töttek pénzt (Fotó: Zalka I.) Az Újpest kunyhó 1998-ban... (Fotó: dr. Fabók Julianna) képére. A harmincadik évforduló ürügyén, az ez­redfordulóhoz közeledve mégis elgondolkodtató a felvetés: tennünk kellene valamit, hogy mindennek emléket állítsunk... * Krónikánk Egry Péter, dr. Fabók Julianna, Polonyi Istvánné, Rábai László, Szenkő István, Vass Zol­tán és Vassy Csaba beszámolója alapján készült. Lejegyezte: Rojkó Annamária (Vége) Budapesti tavaszi pedagógiai napok - Újpesten is Április 19-23. között immár második alkalommal rendezte meg - Érték és minőség az oktatásban témakörben a Budapesti tavaszi pedagógiai napok rendezvénysorozatát az OKKER Pedagógiai Szol­gáltató Intézet. A rendezvénysorozat támogatója az Oktatási Minisztérium volt. A programokat, elő­adásokat pedagógusoknak és az oktatás ügye iránt elkötelezett érdeklődőknek szánták. A prog­ramfüzet fővárosi helyszíneket és az előadások té­maköreit tartalmazta, szó volt többek között az In­ternet iskolai, oktatási felhasználásáról, a fővárosi gyermekvédelmi nap keretén belül a főváros aktu­ális tennivalóiról, az alkotmányos jogok érvényesü­léséről a gyermekotthonokban, az óvodai értékfej­lesztésről, az életúttervezésről, pályakezdésről, szülői fórumon pedig a fiatalok pályaválasztásáról, és a pályakezdők elhelyezkedési esélyeiről. A fő­városi programokkal párhuzamosan több kerület­ben - ily módon Újpesten is - zajlottak az újpesti napok eseményei. Április 19-én, az Újpesti Polgárcentrumban az ezredforduló oktatáspolitikai kérdéseiről Szemkeő Judit, az Oktatási Minisztérium államtitkára szólt, majd a közoktatási intézmények helyzete és a fej­lesztés lehetőségei Újpesten témakörben Hock Zoltán alpolgármester tartott előadást. Ezen a na­pon A pedagógiai program, mint az iskolai értéke­lés alapja címmel Hoffman Rózsa, a Pázmány Pé­ter Katolikus Egyetem neveléstudományi tanszé­kének vezetője tartott előadást az Ady Endre Mű­velődési Központban. A Bőrfestő Utcai Általános Iskola volt a helyszíne a húsvéti ünnepkör szoká­sait felelevenítő és bemutató előadásnak, melyet Vékony Attiláné tanító tartott a kezdő szakaszt (1-6. évfolyam) egységes pedagógiai szakaszként kezelő tartalmi és szervezeti megoldások témakö­rében. A Babits Mihály Gimnáziumban Danitz Bé- láné, a Fővárosi Pedagógiai Intézet szaktanácsa­dója szólt az Osztályozás, értékelés problémái az informatika tanításában témakörben. Április 21-én a Nevelési Tanácsadó lehetősége­iről Csák Annamária pszichológus, a Hiperaktivitás és agresszivitás a családban és az iskolában té­makörben Ranschburg Jenő pszichológus volt az előadó. Az óvodai nap alkalmával a Nyár utcai JMK óvodában a Játék - mozgás - kommunikáció óvodai program működésének bemutatását dr. Pintér Attiláné óvodavezető és Pintér Éva vezető szaktanácsadó vállalta. Porkolábné Balogh Katalin egyetemi docens, pedagógiai szakpszichológus A fejlesztő pedagógia szerepe az óvodai nevelésben címmel tartott előadást. 1999. április 23. ÚJPEST

Next

/
Thumbnails
Contents