Újpest, 1999 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1999-04-23 / 8. szám
ÚJPEST 1999. április 23. Iskola a divat nyomában Ötven éve bőrbe kötve A bőrgyárairól egykor híres Újpesten található az ország egyetlen olyan iskolája, ahol a bőrfeldolgozó-ipar valamennyi szakmáját korszerű technikai feltételek között oktatják. A Bőrfeldolgozó-ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző április 23-án ünnepli alapításának fél évszázados évfordulóját. Kovács András, az iskola vezetője 20 évvel ezelőtt mérnök-tanárként lépett a tantestületbe, 1990-ben kollégái támogatását érezve lett az intézmény igazgatója. A kerek évforduló kapcsán az iskola múltjáról és napjainkban betöltött szerepéről beszélgettünk...- Időben és térben kissé messziről kell kezdenem a történetet, hiszen iskolánk ezelőtt 50 esztendővel Zuglóban, a Bőr és Cipőipari Egyesülés területén létrehozott tanüzemben kezdte meg működését. Az 1952/53-as tanév kezdetén költöztünk Újpestre; a gyakorlati oktatás az Ősz utcában, míg az elméleti képzés a Rózsa utcában kapott helyet. Hamarosan birtokba vehettük a Baross utcában álló kastélyszerű épületet is, ennek helyén áll mai iskolánk. Az Állami Bőripari Iskola 1959- ben vette fel az 1944-ben mártírhalált halt szak- szervezeti aktivista, Simon Ferenc nevét, aki szakmáját tekintve cipészként dolgozott. A fenntartói jogok 1973-ban kerültek a Könnyűipari Minisztériumtól a fővároshoz. A Simon Ferenc Bőripari Tanintézet évtizedeken át a bőrfeldolgozó ipar szakmunkásképző iskolája volt, az elmúlt évtizedek során számos későbbi vezető bőripari szakember végzett annak idején a „Simonban". • A bőrös szakmákat korábban műhelyekben, mesterek keze alatt tanulták az inasok. Az iskolán belül hogyan szakosodnak a diákok?- A '70-es években a szakmunkásképző mellett megkezdtük a szakközépiskolai oktatást js, amely természetesen jelentős tanulói létszám- növekedéssel járt. Abban az időben két műszakban, több mint 1000 diákot tanítottunk. A szakközépben egy-egy osztály indult cipőipar, illetve bőrkonfekció-ipar szakon, míg a szakmunkás- képzőben önálló osztályokban képeztük a bőrdíszműves, cipőfelsőrész-készítő, cipőgyártó, cipész, tímár, szőrmekikészítő, szűcs és kesztyűs szakosokat. 1990/91-tői 3+2-es rendszerben bevezettük a technikusképzést is. Gyakorlatilag mindez ma is így működik, ám ‘93-ban, alkalmazkodva a munkaerőpiac igényekhez, visszatérünk az egy műszakos oktatáshoz. Tanintézetünkben és tanműhelyünkben napjainkban 500 diák tanul. • Mennyire tudnak naprakész ismereteket átadni diákjaiknak?-Szakközépiskolánk az 1980-as, ‘90-es évek fordulóján országos szerepre vállalkozott. Az elmúlt 12 évben kiadott szakmai tantervek, tankönyvek, jegyzetek 85-90 százalékát az itt tanító pedagógusok írták. Az ország 15 városában, vállalati, alapítványi és egyéb típusú iskolákban oktatnak valamilyen bőrfeldolgozó szakmát, de komplex képzés egyedül nálunk működik. Tanulóink évek óta kiválóan szerepelnek az országos tanulmányi versenyeken, a legjobbak felvételi nélkül jutnak be a Könnyűipari Műszaki Főiskolára. Technikusképző 5-öd évünk igen népszerű, évente többen jönnek át hozzánk az ország más iskoláiból, például Bonyhádról és Marfűről is. Tantestületünk évek óta részt vesz a reformok kidolgozásában. A közismereti tárgyak többségét fiatal tanárok tanítják, míg a tanműhelyben több évtizedes szakmai múlttal rendelkező szakoktatók foglalkoznak a diákokkal. • A divat, mint e szakmák alapvető meghatározója mennyire követhető az oktatásban?- Az elmúlt fél évszázad hazai divattörténete az iskolákban tanított tárgyak mindegyikét befolyásolta. A cipők, a kesztyűk, a szőrmék, a táskák, övék - a bőrfeldolgozó-ipar termékei - az öltözék tartozékai, ezért a divat állandóan befolyásolja az iskola mindennapjait. Az új anyagok gyártásához korszerű technológiákra van szükség. Az ’50-es évek anyaghiányos időszakára az olcsó sertésbőrök feldolgozása volt jellemző, akkoriban készültek a panofix szőrme termékek is . A ’60-as évek a bőrhelyettesítő anyagok, a plasztik és a habosított műbőrök tömegdivatját hozta. A ’70-es évek végétől nálunk is megjelent a nyugati bérmunka, amely korszerű anyagok és új technológiák meghonosítását jelentette. • Kapcsolatban állnak külföldi szakmai szervezetekkel?- Nemzetközi kapcsolatrendszerünket 1992- től, iskolalátogatásokkal kezdtük kiépíteni. Az ENSZ szakképzést támogató szervezetének, az UNIDO-nak segítségével részt vettünk számos rendezvényen, indiai, Dél-amerikai, afrikai szakemberek jutottak el hozzánk. Megjelenhettünk a kölni és a frankfurti szakvásáron is. • Milyen változásokat okozott a rendszerváltás a szakoktatásban? 50 év elteltével hogyan értékeli a Bőrfeldolgozó-ipari Szakközépiskola mai szerepét?- A rendszerváltást követően megszűntek, vagy átalakultak az újpesti nagyvállalatok, amelyek korábban együttműködtek iskolánkkal. A Pannónia Szőrme, a Táncsics Bőrgyár és a Duna Cipőgyár helyén sok apró vállalkozás létesült. Az elméleti képzésben mindez nem jelentett változást, a gyakorlati képzésben azonban felmerült a konvertálhatóbb szaktudás igénye. A fent említett okok miatt a szakközépiskolákban széles alapozást kívántunk nyújtani. Önálló tárgyként oktatjuk a számítástechnikát, az idegen nyelveket valamint a vállalkozási ismereteket. Az 50-edik évforduló kapcsán avatjuk fel az iskola 12 ezer kötetes könyvtárát. A Fővárosi Önkormányzat 1,5 millió forinttal támogatta pedagógiai programunkat, amelynek részeként az új olvasóteremben számítógépes projektoros internetrendszer működik, és lehetőség nyílik klubfoglalkozások, konferenciák megtartására is. Tanműhelyünkben az egyes cipőmodellekből - a korábbi több százas széria helyett - naponta most csupán 10, 20, 50 modell készül. A szaktanároknak nehezebb a dolguk, de a diákok számára ma már mozgalmasabb a gyakorlat, hiszen Kovács András igazgató 20 évvel ezelőtt mérnök-tanárként került a testületbe (Fotó: Zalka I.) sokkal többféle anyaggal, módszerrel dolgozhatnak. A bőrfeldolgozó iparban nem beszélhetünk túlképzésről, valamennyi diákunk el tud helyezkedni a szakmájában. Az újpesti iskolai mezőnyben nem könnyű a helyzetünk, hiszen a környéken rossz a közlekedés, épületünk kívülről kopott, a közelben egy közgazdasági, egy egészségügyi és egy faipari szakközépiskola valamint két gimnázium is működik, mégis azt kell mondanom, népszerűek vagyunk és álljuk a versenyt. Rojkó A. Újpest Önkormányzat Szociális és Egészség- ügyi Intézménye (1042 Deák F. u. 93) inkurens eszközökből értékesítést rendez IV. 26-án. Érdeklődni lehet Petrán Ágnes gondnoknál a 370-5514-es telefonszámon. Késik a műszaki átadás A Magyar Autóklub tájékoztatása szerint - az előzetes tervektől eltérően - az Újpesti Közlekedésbiztonsági és Oktatási Park területén (IV, Dugonics u. 32.) megnyíló műszaki állomás április 15. helyett május 10-én kezdi meg működését. Az Autóklub ezúton kér elnézést mindazoktól, akik a korábbi - Újpest újságban megjelent - nyilatkozat nyomán diagnosztikai vizsgálatra kívántak jelentkezni. A klubtagok számára május hónapban biztosítják majd a kedvezményeket. Az Újpesti Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium keres angoltanárokat, villamosmérnököket angolnyelvtudással, számítástechnikai ismeretekkel elsősorban a két tanítási nyelvű osztályaiba, az 1999/2000. tanévtől kezdődően. Az alkalmazás időpontja: 1999. augusztus 16. Bérezés a közalkalmazotti bértábla alapján. Jelentkezni lehet: az iskola titkárságán vagy Kasza Gyu- láné igazgatóhelyettesnél személyesen vagy telefonon. Cím: 1041 Budapest, Görgey Artúr u. 26. Tel.: 369-0118.