Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1998-12-19 / 24. szám
ÚJPEST 1998. december 19. Decemberben: két alkalommal (Folytatás a 3. oldalról.) gatási Hivatal a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterheinek enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló 20/1998 (Vin. 31.) számú rendelettel kapcsolatban tett törvényességi észrevétele tárgyában készült. E napirend keretén belül és e téma kapcsán tárgyalták a képviselők Nagy István népjóléti alpolgármester előterjesztését is, amely a rendelettel összefüggő ad hoc bizottság létrehozására irányult. A testület ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a jegyző asszony előterjesztését, majd Nagy István elmondta: a testületnek az adósságkezelést segítő rendelet során nagyon sok pályázat érkezik, a pályázat elbírálása nehézkes és hosszadalmas. Ezért egy ad hoc bizottság felállítását javasolta a december 1-től december 31-ig terjedő időszakra. Albrecht Péter képviselő (SZDP) úgy vélte: mivel az ad hoc bizottságnak két dologban kell megfelelnie (a pályázatok elbírálásának, valamint az adósságkezelői program ellátására) és a lakosság érdeklődése igen nagy e témában - javasolta, ugyan a bizottság alkalmas a pályázatok elbírálására, de az önkormányzatnak foglalkoznia kell azzal is: milyen lehetőség kínálkozik a további segítségmegújítása. A képviselők 32 igen szavazattal megszavazták az előterjesztést, melynek során Vincze István tanácsnok (Újpestért Egyesület), dr. Benkő László bizottsági elnök (MSZP) és Kolba Éva, az NLB tagja, lettek az ad hoc bizottság tagjai. A költségvetési koncepcióról Ötödik napirendi pontként Hock Zoltán alpolgármester tárta a testület elé az önkormányzat intézményei és a polgármesteri hivatal 1999. évi költségvetési koncepcióját. Az előterjesztő többek között arra utalt, a koncepció azon gondolatokat gyűjti csokorba, amelyek fontosak, illetve szabályrendszert tartalmaznak, keretet adnak a jövő évi gazdálkodáshoz. Mivel Magyarországon ebben az évben 2 választás is volt, az állami költségvetés vitáját a tervezettnél egy hónappal későbbre tette a parlament. Ezért csak november végére vált világossá az önkormányzatok költség- vetési lehetősége, többek között a céltámogatás és a forrás- megosztás mikéntje. Elhangzott az is, szűkebb költségvetési forrással tud az újpesti önkormányzat számolni, ugyanakkor követelmény továbbra is, hogy hitelfelvétel nélkül, a kiadási és bevételi oldalak összhangjának megteremtésével folyhat csak a gazdálkodás. Az egyensúlyra való törekvés lényeges lesz 1999-ben is. Újpesten szükséges az intézményhálózat áttekintése, ott, ahol a népességszám csökkenő tendenciát mutat, felül kell vizsgálni a kihasználtságot. A városrész több mint 2700 alkalmazottat foglalkoztat, s ez óriási szám és nagy felelősség is. 1999-ben a munkáltatóknak lesz lehetősük arra, hogy a közalkalmazottak körében a minőségi munkát végzőknek differenciáltan több bért adjanak. Más területre térve utalt az előterjesztő arra is, korábban alacsony összegeket költött a városrész az épületek felújítására, apró lépésekkel lehet ezen is változtatni. Prioritásként szerepel a költségvetési koncepcióban is az, hogy az intézmények működtetése első helyen áll, továbbá a bérek, számlák kifizetése továbbra is elsődleges szempont. Az önkormányzat bevételei 1999-ben is növelhetők szigorú takarékossági intézkedésekkel, hiszen amit nem költ el a városrész, az megmarad, valamint a következő napirendi téma kapcsán a nem lakás céljára szolgáló építmény- és telekadó átlagosan 20 százalékkal történő megemlése következtében. Mivel a tényleges számok csak január második felében állnak majd a testület rendelkezésére, - kissé destruktív költségvetési koncepció elfogadását javasolta Hock Zoltán alpolgármester a testületnek. (E témában lásd külön interjúnkat a lap 5. oldalán.- A szerk. megj.) Daróci Lajos (Fidesz) a pénzügyi, költségvetési bizottság elnökeként a bizottság támogatásáról biztosította az előterjesztőt és a testület tagjait. Dr. Derce Tamás napi politikai tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Nehezményezte például a köztisztviselők bértáblázatának befagyasztását, valamint hogy 1990 óta nem rendel forrást a kormány a feladatokhoz. Boruzs András (SZDSZ) úgy vélte: nehéz 4 helyzetben van az előterjesztő, hiszen a várható állami költségvetés ismeretében az önkormányzatok messze állnak a sorban. A koncepció ennek megfelelően feszes, s jó dolog, hogy a hitelfelvétel lehetőségét elveti. Az SZDSZ úgy véli, az önkormányzatok, s köztük az újpesti is, kényszerpályára került, de támogatják az előteijesztést. Kerekes Zoltán (Munkáspárt) szikárnak és reális körülményeket felvázolónak értékelte az előterjesztést. Örömtelinek nevezte, hogy a szociális juttatások emelkednek és a prioritások közé is kerültek. Indítványozta, hogy a városrész fejlesztésével foglalkozó részbe kerüljön bele, hogy az önkormányzat lakásépítést is kezdeményez... Kiss Sándor arra utalt: növekvő gazdasági növekedés volt országosan tavaly és jelen helyzetben is, ugyanakkor az állami költségvetés ismeretében készülhet a helyi koncepció. Ezért az MSZP-frakció egy levél megfogalmazásával és a pénzügyminiszterhez való elküldésével értene egyet. Dr. Derce Tamás úgy vélte, a napirendnek nem tárgya a levél, de nincs akadálya annak, hogy a bejelentések között essen szó majd róla... Simonfi Sándor a saját vagyonhasznosítás lényeges voltát emelte ki. Majd Korondy Marica alpolgármester (FKGP) arról tájékoztatta a testületet, hogy frakciója megtárgyalta az előterjesztést, és szeretné, ha az önkormányzat minél több forrást tudna feltárni. Albrecht Péter az összhangzattan fontosságára hívta fel a figyelmet, utalva arra: a számszerűségről úgyis vitázni fognak a jövő év elején... Sajnálatosnak tartotta, hogy a városüzemeltetés nem került a kiemelt kategóriába de a pedagógusbérezés és a saját közszféra differenciált bérezése is megtörténik - s ez örömteli. Kiss Sándor frakcióvezetőként leszögezte: nem politikai vitát akarnak nyitni, de reagálni kell ana: az előterjesztő utalt bizonyos kötöttségre, de ennek ellenére az a véleményük: túl sok prioritást takar a koncepció, s bár egyetértenek a hitelfelvétel elutasításával, csak remélni tudják, hogy a koncepcióból alkalmasint egy ragyogó költségvetés is születhet. Opavszky Szilárd úgy vélte: lehetőség és valóság között, kényszerpálya szülte a költségvetési koncepciót. Számára külön öröm, hogy lehetőséget teremt a közalkalmazottak minőségi munkavégzésének elismerésére. Méltányolta az előterjesztő ezirányú erőfesztéseit. Ezt követően Kerekes Zoltán módosító javaslatát, amely lakásépítésre vonatkozott - előterjesztőként nem támogatta Hock Zoltán alpolgármester, mert - mint mondotta jómaga nem kíván a felelőtlenül ígérgetők táborába lépni. Ellentétben Kiss Sándorral, úgy vélte, ez a koncepció nem nyitott, hanem zárt, szigorú elképzelés. Ezt követően a jelenlévők 13 igen 15 nem szavazati aránnyal elvetették Kerekes Zoltán módosító indítványát, majd 22 igen, 8 nem, 2 tartózkodás szavazati aránnyal elfogadták az eredeti előterjesztést. Bevételt jelent A hatodik napirendi pont során Hock Zoltán alpolgármester előteijesztésében azt a javaslatot vették számba a képviselők, amely a nem lakás céljára szolgáló építmény és telekadó bevezetéséről szóló - többször módosított - 5/1992. (IV. 1.) számú önkormányzati rendelet módosítására készült. Hock Zoltán alpolgármester kiegészítés során utalt arra: az önkormányzatnak növelni kell bevételeit. Ennek egyik lehetséges módja ez a tervezet. Hangsúlyozta: az önkormányzat 1996-ban élt az adóemelés eszközével, ugyankkor az infláció azóta is terhelte az önkormányzatot. A rendelet most is alkalmazza és ismeri a méltányosság fogalmát, ezt jelen esetben a pénzügy bizottság gyakorolja majd. A rendeletet 32 igen szavazattal fogadták el a képviselők. Hetedik naprendi pontként a képviselők dr. Derce Tamás polgármester előteijesztésében döntöttek az önkormányzat képviselő-testületének törvényalkotási kezdeményezéséről. Kovács Sándor (SZDSZ) arról szólt: támogatja a kezdeményezést de egy mondat kivételét tartotta fontosnak. Dr Derce Tamás ezzel nem értett egyet, majd arról adott képet miért is lényeges a törvénymódosítás kezdeményezése. Mivel az önkormányzatoknak egészen 1994-ig egyetértési jogkört gyakoroltak a fővárosi forrás- megosztásnál ezt ajogkörüket szükséges visszaállítani. Továbbá az előző kormánykoalíció megszüntette a kerületi képviseletet a fővárosi közgyűlésben. Korondy Marica alpolgármester saját fővárosi képvpiselői tapasztalatát osztotta meg a jelenlévőkkel, amikor arról szólt: meg sem kérdezték a kerületeket a forrásmegosztás során, illetve a mikor meghallgatták utána nem vették figyelembe javaslataikat. Kiss Sándor a maga illetve frakciója részéről elfogadta az előterjesztést, Boruzs András arra kérdezett rá: vajon a több kerülettel is felvette-e e témában a kapcsolatot az újpesti önkormányzat? Hock Zoltán azt emelte ki: az egyeztetési jogkör megszüntetésével nagyságrendekkel romlottak az önkormányzatok pozíciói. Amikor minden önkormányzatnak gondja, hogy hogyan tudja a bérekre biztostíani a pénzt, Budapest részeként erős köldökzsinórral függ a fővárosi költségvetéstől. Nagy István a Fidesz frakció vezetőjeként támogatta az előteijesztést. Úgy vélte, afőváros hosszú évek óta adós a forrásmegosztás reformjával, a feladatarányos forrásmegosztás elvével. Igazságtalannak ítélte, hogy amíg a fővárosban hatalmas beruházások készülnek, több kerületi ön- kormányzat működési zavarokkal küzd. Dr. Derce Tamás zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlévőknek Újpest érdekeit figyelembe véve kell meghozniuk döntésüket. Kovács Sándor módosító indítványát 11 igen, 19 nem, 2 tartózkodás szavazati aránnyal elvetették, az előterjesztsét pedig 28 igen, 4 tartózkodás szavazati aránnyal elfogadták. (A levelet a 3. oldalon mellékeljük.) Egyebek Nyolcadik napirendi pontként a képviselők engedélyezték az Újpest használatát az Újpesti Polgárokért Mentő és Védegyelet nevében, majd a bejelentéseket vették sorra. Dr. Vitáris Edit jegyző arra kérte a jelenlévőket, hogy hozzanak döntést a tárgyban: hogy januártól az ön- kormányzatoknak kell felvállalniuk a közműnyilvántartást. Ezt saját erőből kell megoldaniuk, vagy azzal a céggel, amelyik a fővárosi önkormányzat megbízásából jelenleg is végzi ezt a tvékenységet. Mivel a képviselők úgy érezték kevés információval rendelkeznek e témában, a testület levette a napirendről e téma tárgyalását. Újabb témaként Hock Zoltán alpolgármester arról adott tájékoztatást, hogy az UTE társadalmi elnöke Katona Sándor képviselő ( sporttanácsnok) lett, amennyiben a testület is megerősíti e tisztségében, akkor a képviselő eleget tesz a felkérésnek, de természetesen semmilyen kötelezettséget nem vállalhat az önkormányzat nevében. Nagy István népjóléti alpolgármester ezt követően abban kérte a testület egyetértését, hogy a Madarász Kórházzal kötött gyermekorvosi ügyeletet mondja fel az önkorányzat, és január elsejétől ezt a feladatot bízza a XIV. kerület Bethes- da Kórházra. A Madarász Kórházzal szemben nem orvosi indokok, szakmai érvek merültek fel, hanem inkább gazdaságiak, hiszen a gyermekkórház, bár folyamatosan több kerületben látja el az ügyeletéi teendőket, folyamatosan emelte a térítendő díjat. Végülis a gyermekorvosok vélmeényét is kikérve született az a javalat: a Bethesda kórház megbízható szakmai hátteret nyújt majd az ügyeleti ellátás során. Albrecht Péter; Kiss Sándor arra kértek választ miért kell a népjóléti bizottság döntése nélkül lépni e témában, majd vá- lasztként elhangzott: a bizottság szeptemberben már állást foglalt e témában a január elsejei határidő sürgető erejű, és működik a rendszer. A képviselők ezt követően 28 igen szavazattal és 4 tartózkodással döntöttek e témában. Nagy István népjóléti alpolgármester ismertette a testülettel, hogy a népjóléti és lakásügyi bizottság a legutóbbi ülésén döntött a karácsony közeledtével odaítélhető támogatásokról. (Lásd külön cikkünket a 7, oldalon.) A képviselők újabb témaként elvetették Kiss Sándor frakcióvezető által beterjeszttett és a pénzügyminiszternek címzett levelét, majd zárt ülésen szociális fellebbezésekben döntöttek. bk
