Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1998-12-19 / 24. szám
Újpest Önkormányzatának Képviselő-testülete december elsején rendes, 8-án pedig rendkívüli testületi ülést tartott. A december elsején megtartott testületi ülésen a jelenlévők 9 napirendi pontot és a bejelentéseket tárgyalták. A napirendi pontok sorravétele előtt dr. Derce Tamás polgármester, levezető elnök távollétében gratulált és jó egészséget kívánt Szusza Ferencnek, Újpest díszpolgárának, aki az ülés napján töltötte be 75. életévét. Ezt követően - napirend előtt felszólalásként Gáspár Károlynak, az FKGP képviselőjének adta meg a szót. A képviselő saját családi tragédiáját tárta - okulásként - a testület elé: néhány nappal korábban elveszítette 21 éves fiát, aki kábítószer-túladagolás következtében hunyt el. E megrázó esemény arra késztette, hogy a neki vett lakás ellenértékét - 2 millió forintot - a Manó Drogellenes Alapítvány Újpestért létrehozására ajánlja fel. A drogellenes közdelemről szólva, kérte a politikai pártokat, hogy nézeteltéréseiket féretéve álljanak a megelőzés mellé. Gáspár Károly képviselőnek frakciója nevében Kiss Sándor (MSZP) fejezte ki részvétét, jelezve: képviselő- csoportja évek óta részt vállal a drogellenes küzdelemben. Majd képviselőtársa, Szabó Béla folytatta: e szomorú esemény apropóját felhasználva egy december 10-i káposztásmegyeri drogellenes fórumra tolmácsolta a szervezők meghívását. Napirend előtt felszólalóként Opavszky Szilárd (MIÉP) más témában kért szót: köszöntötte dr. Chikány Gábor képviselőt abból az alkalomból, hogy a Magyarok Világszövetsége főtitkára lett és sok sikert kívánt számára. Majd példaértékűnek nevezte a Kárpátalján élő árvízkárosultak megsegítését, amelyben az újpesti ukrán kisebbségi önkormányzat, valamint az MDF és a MIÉP helyi szervezetei vették ki részüket. Javasolta, az újpesti önkormányzat indítson akár fővárosi mértékű akciót is a célból, hogy például egy kerület egy lakást állítson helyre, öltsön országos méreteket a segítség. Ennek érdekében az ülésen vagy egy későbbi alkalommal ad hoc bizottság létrehozását javasolta. Dr. Derce Tamás polgármester jelezte a képviselőnek, hogy az újpesti képviselő-testületnek elsődleges dolga a városrész ügyeinek intézése, majd csak másodsorban kerülhet sor országos témákra. Jelezte azt is, a testület a javaslatot most nem tárgyalja, hiszen a testületi szmsz szerint a képviselőknek előterjesztésüket az illetékes alpolgármester útján kell elővezetniük... Ezt követően a képviselők sorra vették a napirendeket. Elsőként dr. Derce Tamás előteijesztésében azt a javaslatot tárgyalták, amely a polgármesteri hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló önkormányzati rendeletre tett javaslatot tartalmazta. A köztisztviselők megbecsülését célzó helyi rendeletet a jelenlévők 33 igennel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadták. Második napirendi pontként a - továbbra is dr. Derce Tamás polgármester előteijesztésében - azt a javaslatot vitatták meg, amely az újpesti önkormányzat polgármesteri hivatalának szervezeti és működési szabályzatára tett javaslatot tartalmazta. Dr. Derce Tamás egy elnevezési pontosítást tett alapjavaslatként, majd Simonfi Sándor (MDF) arra mutatott rá: mivel a testület december 1-jén tárgyalja a témát, a határozati javaslatban nem túl szerencsés, ha a rendelet életbelépése is eme határnappal történne meg. (Az előterjesztő elmondta: az anyagot a november 27-re tervezett ülésre szánták, de mivel csak december 1-jén ült össze a testület, valóban a hatálybalépés napját célszerű másként megállapítani.) Buzna Ferenc (Újpestért Egyesület) a referens elnevezését javasolta módosító indítványában „magyarra fordítani” ezáltal e köztisztviselőket előadónak titulálni. Kiss Sándor úgy reagált az előterjesztésre, hogy frakcióját váratlanul érte, hogy a konzultációra szűk idő állt rendelkezésre, és a téma megért volna egy alaposabb előkészítést. Frakciója - utalt rá - összehasonlította a régi szmsz-szel az előterjesztést, melyhez képest új szabályokat véltek felfedezni. Kettőséget találtak abban, hogy például a jegyző vezeti a hivatalt, ám bizonyos osztályokat más és más tisztségviselő alá rendeltek. Javasolta: a testületi hivatalt - az ön- kormányzati törvénynek megfelelően - egyértelműen polgármesteri hivatalnak nevezni. Dr. Derce Tamás előterjesztőként arra hívta fel a figyelmet, hogy módosító indítványt Buzna Ferenc és Kiss Sándor képviselők tettek, bár nem fogalmazták meg szövegszerűen. Felhívta a figyelmet a jogértelmezés lényeges elemeire, nevezetesen arra: Kiss Sándorhoz intézve szavait a hivatal egységét nem éri csorba, hiszen a polgármester feladatait nem kizárólag az önkormányzati törvény határozza meg, hiszen államigazgatási feladatai is vannak. A testület ezt követően Buzna Ferenc nyelvészeti észrevételét tartalmazó indítványát nem támogatta, az előterjesztés egészét viszont igen. Harmadik napirendi pontként dr. Derce Tamás polgár- mester tett javaslatot a korábban 47/1997 (IV. 1.) számú 1998. december 19. ÚJPEST önkormányzati határozattal elfogadott úgynevezett szabályzat módosítására. Kiss Sándor ennek kapcsán arról érdeklődött, hogy az a kitétel, mely szerint képviselő hivatali ügyekben a jegyzőt köteles felkeresni, vajon azt a célt szolgálja, hogy ne legyen a hivatalban népvándorlás, úgy értendő-e, hogy csak a jegyzőtől kérhető informácó, rákérdezett a vezetői munkamegosztásra, s újabb kérdésként arra: a tisztségviselők általi koordinálás, elvi irányítás alatt mit kell érteni? Simonfi Sándor igyekezett egy példával megvilágítani képviselőtársának a hivatali koordinációt, dr. Derce Tamás pedig megerősítette Kiss Sándor felvetését: azért kell hivatalt érintő ügyekben a jegyzőhöz fordulni, hogy valóban ne legyen „népvándorlás” a hivatalban. Ezt követően 31 igen szavazattal fogadták el az előterjesztést a képviselők. Negyedik napirendi pontként dr. Vitáris Edit jegyző ismertette azt az előterjesztést, amely a Fővárosi Közigaz- (Folytatás a 4. oldalon.) Levél a Magyar Köztársaság belügyminisztere részére lisztéit belügyminiszter úr! Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV, törvény 101. §-ának (1) bekezdésében biztosított felteijesztési jogával élve az alábbi kezdeményezéssel fordul Önhöz: A képviselő-testület kezdeményezi, hogy törvényi szinten kerüljenek szabályozásra a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek fővárosi és kerületi önkormányzatok közötti megosztásának (forrásmegosztás) részletes szabályai. Indokolás: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) részletesen szabályozza- a fővárosi önkormányzatot, illetve a kerületi önkormányzatokat önállóan és közvetlenül megillető bevételeket (Ötv. 64. § (3) bek.);- a kerületi önkormányzatok kizárólagos bevételeit (Ötv. 64/A. §);- a fővárosi önkormányzat kizárólagos bevételeit (Ötv. 64/B. §);- a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételeket (Ötv. 64. § (4) bek.). Az utóbbi kategóriába (osztott bevételek) az alábbiak tartoznak: a) a magánszemélyek jövedelemadójából az állami költségvetésről szóló törvény alapján a települési önkormányzatokat megillető rész; b) az egyéb központi adó: c) az állandó népességhez kapcsolódó központi hozzájárulás, kivéve a 64/B. § a) pontban foglaltakat; d) a helyi adókból származó bevételek. Az Ötv 64. §-ának (5) bekezdése az osztott bevételek fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztásáról rendelkezik, kimondva, hogy ezen bevételeknek a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megosztását a fővárosi közgyűlés rendeletében, a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével határozza meg. A véleményadásra legalább tíz napot kell biztosítani. A forrásmegosztással kapcsolatban további rendelkezést tartalmaz még az Ötv 64/C. §-ának (2) bekezdése, amely szerint: „Mindaddig, amíg a fővárosi közgyűlés az érintett forrásoknak a fővárosi önkormányzatok közötti megosztásáról nem dönt, az állandó népességszám egészéhez kapcsolódó - kivéve a 64/B. § a) pontját - normatív központi hozzájárulások és az átengedett közponü adókból az önkormányzatokat megillető részt a Magyar Államkincstár - a felmerülő személyi jellegű juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését és elszámolását követően - a fővárosi önkormányzatnak utalja át. A fővárosi önkormányzat gondoskodik annak továbbutalásáról.” A fővárosi forrásmegosztásról az említett törvényhelyeken kívül más rcndelkzést az Ötv. nem tartalmaz. A fentiekből megállapítható, hogy a fővárosi forrásmegosztás rendszere nincs törvényi szinten kellő mértékben, kellő részletességgel szabályozva. A forrásmegosztás részletei tekintetében évente a fővárosi közgyűlés rendeletében dönt. A jelenlegi szabályozás egyoldalú döntési jogot, egyoldalú beleszólási lehetőséget biztosít a fővárosi közgyűlésnek a kerületek gazdálkodásába. Ez ellen a kerületeket megillető véleményezés jog sem ad garanciát. Az évente változó forrásmegosztási elvek nem teszik lehetővé a kerületi önkormányzatok gazdálkodásának hosszú távú, előrelátó tervezését, kiszámíthatóságát, hiszen a forrásmegosztás kérdésében a fővárosi közgyűlés csak a költségvetési év elején hozza meg rendeletét. A gazdálkodás tekintetében érvényesülő kiszámíthatatlanság sérti a jogbiztonság alkotmányos követelményét is. A forrásmegosztás tekintetében az elmúlt években kialakult gyakorlat azt mutatja, hogy a fővárosi közgyűlés vonatkozó rendeletének meghozatalát minden esetben nagymértékben befolyásolták az aktuális politikai viszonyok, a főváros és a kerületek, illetve a főváros és a kormány között az adott időszakban fennálló viszony. A kerületi önkormányzatok méretüknél és az általuk ellátandó feladatoknál fogva az ország legnagyobb önkormányzatai közé tartoznak. Ha önálló települések lennének, szinte valamennyien megkaphatnák a megyei jogú város státuszát. Az ország életében ilyen kiemelkedő szerepet betöltő önkormányzatokat nem lehet kitenni a fővárosi önkormányzat körül éppen uralkodó aktuális politikai viszonyoknak, politikai csatározásoknak. Az önkormányzati működés alapvető feltétele, hogy az önkormányzatok a feladataikhoz mérten megfelelő anyagi forrásokkal rendelkezzenek. Ennek alapvető biztosítéka az lehet, ha a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek megosztásának alapvető szabályait (alapelveit és a forrásmegosztásnál alkalmazandó részletszabályokat) törvény szabályozza. A törvényi szintű normatív szabályozás megteremtheti a kerületi önkormányzatok gazdálkodásának kiszámíthatóságát, garanciát nyújthat a fővárosi önkormányzat kerületi önkormányzatokat anyagilag ellehetetlenítő törekvéseivel szemben. Csak a törvényi szintű szabályozásban érvényesülhet maradéktalanul és következetesen az Ötv. 64. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott alapelv, amely szerint „Az önkormányzati bevételek a fővárosi és a kerületi önkormányzat által ténylegesen gyakorolt feladat- és hatáskör arányában illetik meg a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatokat.” A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 17. 8-a szerint: „Jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmi-gazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelességek rendezése, az érdekösszeütközések feloldása azt szükségessé teszi.” A fent leírtak alapján egyértelműen megállapítható, hogy a forrásmegosztás jelenlegi szabályozása illetve a szabályozás hiánya, továbbá a forrásmegosztás kialakult gyakorlata a fővárosi és a fővárosi kerületek között érdekösszeütközések forrása, amelyek kiküszöbölése érdekében elengedhetetlen a törvényi szintű szabályozás. A törvényi szabályozás szükségességét a fentiekben túlmenően alátámasztja az Ötv. 93. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megfogalmazott alapelv is, amely szerint: „Az országgyűlés törvényben szabályozza: a) a helyi önkormányzatok jogállását, kizárólagos feladat- és hatáskörét, a kötelezően ellátandó feladatait, kötelező szervtípusait, működésének garanciáit, anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvető szabályait.” Ezúton is szeretnénk felajánlani önkormányzatunk közreműködését és segítségét a kezdeményezett törvényjavaslat kidolgozásában, és az önkormányzatok közötti egyeztetés lefolytatásában. Dr. Derce Tamás polgármester IMHHBH
