Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1998-07-17 / 14. szám

1998. július 17. ÚJPEST Wmmmmmmsmmgmmmmmm fejíi'aal%:Síp^|p^|<ISS A vizsgálat lez< „ pn : pratifia felejtsük el? 1 1 Előző lapszámunk első oldalán már közzétettük: a Fővárosi Főügyészség jóváhagyta a rendőrség korábbi döntését - melyet az Állami Számvevőszék megfellebbezett - és megtagadta a nyomozást dr. Derce Tamás polgármesterrel és Albrecht Péter gazdasági alpolgármesterrel szemben. Az önkormányzat államháztartáson kívüli vagyonát ily módon gazdálkodását vizsgáló Állami Számvevőszék - mint ismeretes - hanyag kezelés alapos gyanúja miatt feljelentést téve kezdeményezett rendőrségi eljárást a városrész két vezetője ellen. A Fővárosi Főügyészség döntése jogerős, megfellebbezhetetlen. Dr. Derce Tamást, Újpest polgármesterét az alábbiakban az Állami Számvevőszék jelentésével kapcsolatban az eltelt fél esztendő tapasztalatairól és tanulságairól kérdeztük... • A vizsgálat lezárult, a döntés jogerős. Fe­lejtsük el?- A jogerős döntéshez vezető út féléves idő­tartamú volt, ez alatt az idő alatt megélteket nem tudom magam sem elfelejteni egyik napról a másikra. Meggyőződésem továbbá, hogy az októberi helyhatósági választásokig pedig lesz­nek, akik rendszeresen felmelegítik majd az ügyet, azt az ügyet, amelynek kezdetére, meg­állapításaira sokan csak nagy vonalakban em­lékeznek majd, személyem pedig kísértetiesen hasonlít már most a kabátlopásba keveredő polgár esetére, mert ugyan nem mindegy, vala­ki kabátot lop, vagy tőle lopnak, sokak számára a végeredmény mégis ugyanaz. A vizsgálat vég­eredményeként tisztán, mégis meghurcolva, bemocskolva kerültem ki a gazdasági alpolgár­mesterrel együtt a küzdelemből. Ennek „meg­emésztéséhez” sok idő kell... Annak feldolgozá­sa azonban, hogy nemcsak személyemet illető­en, hanem ezen keresztül városrészünk becsü­letén esett csorba, szinte lehetetlen. • A Fővárosi Főügyészség úgy ítélte meg, hogy az Állami Számvevőszék nem egészé­ben, s nem egységes folyamatként vizsgálta az önkormányzat vagyongazdálkodását, az értékpapír-kereskedelemből úgy ragadott ki veszteséges üzleteket, hogy közben nem tett említést a pozitív hozamot eredményező be­fektetésekről. 108 művelet során ugyanis igen magas hozamot értek el...- Valóban így volt, ezt az egyoldalú megkö­zelítést városvezetőként mindig sérelmesnek tartottam, és bíztam abban, a bróker által vég­zett tevékenységünket nemcsak plusz és mí­nusz előjellel, hanem egységes folyamatként kezelve bírálják majd el. Az értékpapírokból származó befektetéseket követően 245 millió forint nyereséget értünk el a vizsgált 2,5 év alatt, azonban az Állami Számvevőszék pusz­tán logikai úton kikövetkeztetett módon továb­bi 77,5 millió forint többletet kért számon raj­tunk. Ennyivel lehetett volna több a nyeresé­günk, ha a brókert jobban ellenőrizzük és érté­keljük tevékenységét - vélte a vizsgálóbiztos. Amikor az Állami Számvevőszék jelentését el­olvastam, úgy véltem: nekünk nem a brókert kellett volna ellenőriznünk, hiszen ha befekte­tési szakemberek lennénk, nem brókercégen keresztül végeztük, végeztettük volna el a fel­adatot. Az önkormányzat ugyanis nem kalan- dorságból, hanem kényszerűségből kerül a gazdasági szférába. Mivel az állam egyre több feladatot ró - pénz leutalása nélkül - az önkor­mányzatokra, ezzel kikényszeríti azt, hogy számunkra idegen pénzszerzési lehetőséget kutassunk fel. A pénzügyi műveleteket ezért bíztuk ehhez értő brókercégre. E téma kap­csán egyébként az Állami Értékpapír Felügye­let állásfoglalását is kikértem. Megállapítást nyert, hogy a bróker nem hibázott. Végezte a dolgát, amelybe a kockázatvállalás is beletar­tozik. Az önkormányzat felelőssége az, hogy amennyire lehet, a saját kockázatát csökkent­se. Ez lehet például a bróker tudatos kiválasz­tása, illetve a házon belüli döntési mechaniz­mus betartása, betartatása. Számomra egyéb­ként a többoldalas főügyészségi megállapítás indoklásából az a mondat bírt kiemelt jelentő­séggel, amelyben az állt: sem a polgármester, sem az alpolgármester terhére nem állapítható meg mulasztás és bűncselekmény elkövetése. Továbbra is vállalom az Állami Számvevőszék azon megállapításait, hogy a törvényi előírá­sok betartásáért, nevezetesen a könyvelés pontosságáért, az iktatás, nyilvántartás napra­készségéért a polgármestert és a gazdasági alpolgármestert - felelősség terheli. Ebben az esetben részletes intézkedési tervet dolgoz­tunk ki az adminisztratív jellegű hiányosságok mielőbbi felszámolására, melyet már végre is hajtottunk, és belső ellenőr is segíti a munkát. Aki pedig nyomon követi tevékenységünket, tapasztalhatja, hogy emiatt megtörtént az ága­zatok vezetői közötti újbóli munkamegosztás. De hangsúlyozom, ezt saját hatáskörben lép­tük meg, olyan nyomozati eredményre, melyre a Budapesti Rendőr-főkapitányság, majd a Fő­városi Főügyészség jutott, egy - jó értelemben mondva - laikus testület, vagyis a képviselő- testület nem juthatott. • Az ön számára melyek az eltelt fél esz­tendő tapasztalatai?- Megnyugtatással tölt el, hogy kiderült az igazság, bebizonyosodott, hogy az önkor­mányzati vagyont nem „elvittük”, hanem gya­rapítottuk. Keserű tapasztalatom azonban, hogy az ártatlanság vélelmét csupán azon pártok képviselőitől kaptam meg, akik négy esztendővel ezelőtt közös jelöltként indítottak a választáson, illetve támogatták jelölésemet. Jólesett, hogy a másik oldalon ülők között is voltak, vannak olyan képviselők, akik a testü­leti üléseken is mellénk mertek állni, kinyilvá­nították véleményüket, megfogalmazták: va­jon kinek lehet érdeke a városrész vezetőinek lejáratása, a jókora időcsúszással végrehajtott feljelentés, vagy egyszerűen „csak” a mi olda­lunkra szavaztak. Emberi, szakmai és politikai nézőpontból vizsgálva megrettentem viszont azon képviselők tevékenységétől, akik a ren­delkezésükre álló információk alapján, egyfaj­ta „magasabb eszmétől” vezérelve, egy felbo­rult erkölcsi értékrendet követve úgy vélték: jó „Annak feldolgozása azonban, hogy nem­csak személyemet illetően, hanem ezen keresztül városrészünk becsületén esett csorba, szinte lehetetlen” - mondja dr. Derce Tamás polgármester. (Fotó: Horváth Dávid) lesz, ha a testületen belül is fegyelmi eljárást kezdeményezve az oroszlánok közé dobnak. Azt hiszem, ezek a képviselők nemcsak érez­ték, el is hitték: e témában élet s halál urai. Bár a képviselő-testület többsége sorra legyőzte ezeket a kezdeményezéseket, mégis bizalom- vesztés, acsarkodás, egymás tevékenységé­nek el nem ismerése lett az eredmény. Ta­pasztalom, hogy önkormányzati szinten is megjelennek azok az erők, akik a politikai ha­talmat gazdasági erejük megszilárdítására kí­vánják használni. Függetlenül attól, hogy érte­nek-e hozzá. Erre nemcsak az utóbbi fél év­ben, hanem ezt megelőzően is találtam pél­dát, és azt hiszem, elég, ha az olvasót ezúttal csupán a 14-es villamos meghosszabbított vonalát érintő földszerzési ügyekre, illetve a káposztásmegyeri, a fővárossal közös tulajdo­nú vagyon megszerzésére tett lépéseket em­lítem. E vitákat bevallom, független városve­zetőként nehezen, hétköznapi kispolgárként pedig - szűkebb környezetem a tanú rá - in­gerlékenyen viselem. • A közelgő helyhatósági választásokra milyen tapasztalatokkal lett gazdagabb az ÁSZ-jeientés kapcsán?- Az eltelt időszak megerősített abban: nagy a választópolgárok felelőssége ab­ban, hogy olyan képviselőt válasszanak, akit ismernek, akiről meggyőződésük, hogy e sok szálon futó önkormányzati tevékeny­ség során szakszerű és eredményes mun­kát tud végezni, s aki hajlandó a szabadide­jéből a közösségre áldozni. Örök érvényű mondanivalóként nagy jelentőségű dönté­seknél bevallom, én sokszor Arany Jánost hívom segítségül. Több generáción keresz­tül üzeni nekem az erő diadalát megjelenítő öreg Toldi és a modern gondolkodású, ám ezt még sok helyütt kételkedve fogadott La­jos király esetét, amely még a mai napig is üzenettel bír... Bangha Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents