Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1998-07-17 / 14. szám
1998. július 17. ..................................mi" in...mm I lö| igüüi HHHHI Újpest Önkormányzatának népjóléti és lakásügyi bizottsága PÁLYÁZATOT hirdet az alábbi nyugdíjasházi lakások bérleti jogviszonyának elnyerésére: 1. Bp. IV., Tungsram u. 9. I. 13. 1 szoba ők 32 m2 lakbér: 1760,- külön szolgáltatás: 40002. Bp. IV., Király u. 15. I. 31. 1 szoba ők 30 m2 lakbér: 1650,- külön szolgáltatás: 2850,A pályázatok elbírálása után a bérleti szerződés azonnal megköthető és a lakások köl- tözhetőek. A nyugdíjasházi lakás bérlője az lehet, aki • egyedül élő, vagy nyugdíjas házaspár, aki(k) a reá (rájuk) irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte (elérték), vagy házaspár esetén az egyikük rokkantnyugdíjas, vagy 5 éven belül eléri a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és tartós fertőző betegségben nem szenved(nek), • és önkormányzati bérlakást vagy kizárólagos tulajdonában (tulajdonukban) lévő ingatlant per- és tehermentesen a nyugdíjasházba történt beköltözéssel egyidejűleg az önkormányzatnak átadják, • kivételesen, a bérleti jog ellenértékét egy összegben a beköltözéssel egyidejűleg megfizeti (25 000 Ft/m2), • és a nyugdíjasházi lakás fenntartásával kapcsolatos költségeket önmaga (önmaguk) vagy készfizető kezes útján vállalja (vállalják). A pályázat benyújtásának feltételei A pályázatot kizárólag erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, tollal vagy írógéppel, olvashatóan kitöltvel 998. július 31- ig lehet benyújtani. A pályázatot az ügyfél- szolgálati irodán személyesen vagy postán a felhívásban szereplő időtartamon belül lehet benyújtani. MELLÉKELNI KELL az egészségi állapotról szóló orvosi igazolást, s aki személyi tulajdona ellenében kéri az elhelyezést, annak 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját. Ezen szabályok be nem tartása esetén a pályázó kizárja magát az elbírálásból. Az elbírálás rendje A pályázatok benyújtására rendelkezésre álló idő eltelte után a lakásiroda előzetesen rangsorolja a pályázatokat, a helyszínen meggyőződik a pályázók körülményeiről, a közölt adatokat az önkormányzat nyilvántartásaival egyezteti, a szükséges igazolásokat bekéri és javaslatot tesz a népjóléti és lakásügyi bizottságnak az elbírálásra, a bizottság döntéséről minden pályázót értesít. A pályázatok elbírálása során előnyben részesül: aki újpesti, a kötelezően megoldandó feladatok teljesítésére alkalmas bérlakást ad le. Az elbírálás várható időpontja: 1998. szeptember. Nagy István alpolgármester Önkormányzati kezdeményezésre Kiemelik a Valencsik matrózt Bár az újpesti önkormányzatnak jogi értelemben véve semmi köze az újpesti öbölben jórészt víz alatt veszteglő Valencsik matróz hajóhoz, melyen több tonna környezetre veszélyes pakúra is horgonyoz, mégis döntő lépésre szánta el magát, melyhez partnerre lelt a szomszédos XIII. kerületi ön- kormányzatnál. Dr. Derce Tamás, Újpest polgár- mestere megunva a több hónapja tartó huzavonát, és mérlegelve azt a hallatlan nagy környezetvédelmi veszélyt, amelyet a most már szivárgó pakúra jelent a Duna vizére: kiemelteti - a költségeket a XIII. kerületi önkormányzattal együtt viselve - a hajót, és gondoskodnak a pakúra elszállíttatásáról is. A környezetszennyezés végleges felszámolása csak a Valencsik hajó kiemelésével lehetséges. Az uszály egykor ukrán tulajdonban volt, azóta többször történt tulajdonosváltás, amely egyáltalán nem segítette elő az ügy megoldását. Az uszály ma MAHART területen áll, és tisztázatlan volt, kinek is kellene kiemelnie a hajót. A tarthatatlan helyzet rendezése érdekében a környezetvédelmi felügyelőség az Alkotmánybírósághoz fordult. Kétségtelenül jelentős fordulat az ügyben, hogy a két önkormányzat a mintegy tíz millióra becsült költségeket együttesen vállalja, és ezáltal környezeti katasztrófától menti meg a Dunát, és annak mentén fekvő településeket. Az uszály kiemelése várhatóan egy héten belül megtörténik. Rovatunk az Önök véleményét tárja az olvasó elé, az írások tartalmával az Újpest szerkesztősége nem feltétlenül ért egyet. Szerkesztőségünk - terjedelmi korlátozások miatt - a beküldött leveleket, írásokat rövidítve közli. UTE-s hölgyek külföldön CSELGÁNCS 1998. 06. 27-28., Szardínia, Alghero Immáron tizenharmadik alkalommal adott otthont a szardíniái Alghero városa nagyszabású női cselgáncsversenynek, melyre az Újpesti Torna Egylet női csapata több alkalommal kapott már meghívást. így idén is hét versenyzővel részt vettek más klubok versenyzőivel kiegészülve. Az olasz válogatott mellett többek között a német, orosz, holland, francia, angol válogatott és számos klubcsapat vett részt a küzdelmekben. A verseny rangját mutatja, hogy Európa-baj- nokok, olimpiai II., ill. III. helyezettek is részt vettek. A pontversenyt az olasz válogatott nyerte, míg a magyar hölgyek az előkelő harmadik helyet szerezték meg. Az egyéni versenyben egy aranyérmet, egy bronzérmet és két pontszerző helyet gyűjtöttek Az előző lapszámban megjelent cselgáncsbajnokság tárgyú cikküket az alábbiakkal egészíteném ki: A férfi csapatbajnokság küzdelmeivel párhuzamosan női csapatbajnokság is zajlott, amelyen az UTE női csapata III. helyezést ért el. (Csapattagok: Illés Anikó, Nagy Viktória, Balatoni Szilvia, Krascsenícs Mónika, Szaitz Johanna, Péter Kamilla). Szaitz Johanna AKIKET MÉLTATLANUL ELHALLGATNAK Az 1998-as labdarúgó-vb Ausztria-Chile mérkőzésének szünetében láthattuk amint a köztársasági elnöktől az „élő labdarúgó-legendák”, Sándor Károly, Hidegkúti Nándor és Szusza Ferenc arany emlékérmet vesznek át a Parlamentben. Valamennyien valóban kitűnő labdarúgók. De az akkor világverő, világklasszisokkal rendelkező magyar labdarúgó-válogatottnak az egy Hidegkúti Nándor kivételével nem voltak tagjai. (Hidegkúti esetében mellőzték Deákot, a „világ gólzsákját”.) Kiismerhetetlen, milyen mérlegelés alapján került csak hármukra a választás, hisz él még az „aranycsapatból” Grosics Gyula, a másik, valóban „élő legenda”, hisz „párducként” az '50-es években a világ legjobb kapusa volt. De nem őróla szeretnék közölni néhány gondolatot. Arról, akit már fél évszázada, úgy tűnik, véglegesen elfelejtettek. MISÁRÓL, Ciszler Mi- hályról van szó, aki 1919. október 6-án született Nagymaroson. 1938-tól mint fiatal műszerész lakhelyéről mindennap Budapestre utazott dolgozni. A kiesésben lévő I. ligás Phőbus csapatába került, hátvédként. Ez a sovány fickó szinte leradírozta a pályáról az akkori nagyágyúkat (Toldi). Szabadlistára kerülve vitte az Újpestbe a jószemű sportigazgató, Dicker és NÁGYMARÓSI vezetéknévvel kezdte meg igazi pályafutását. Az Újpestben a kiöregedett Balogh Bonzó helyét vette át, balfedezetként. Akkor még Újpesten is az igazi játékmester a centerhalf (középfedezet) volt. Nagymarosi ezt nem vette tudomásul. Zsonglőr módon uralta a középpályát. Úgy gondolom, Nagymarosi középpályás felfogása nemcsak az Újpestnek (Bajnokok Bajnoka), hanem az egész magyar labdarúgásnak is előnyére vált. Nagymarosi labdakezelésben, cselekben felülmúlhatatlan művész volt. Nem volt erővel küzdő játékos. Helyette inkább játszott. Mérkőzésről mérkőzésre, ha kedve támadt, bemutatta ötletességével a labdarúgás minden szépségét. A válogatottság alig érdekelte. Repülőgéppel nem utazott. Nem edzette túl magát és a taktikai utasításokat hol betartotta, hol nem. Méltó társa volt a svéd csodaúszónak, Borgnak. Nagymarosi mintegy évtizedes sportpályafutása során csak annyira vitte anyagiakban, hogy férjhez adta nővérét, megnagyobbította a családi házukat, kibővítette présházát és kerítést vont köréje. Játékintelligenciában, fedezetként (középpályásként) őt követte a magyar Bozsik József, az osztrák Ocwirk, a spanyol Suarez és a portugál Colunk világklasszisok. Nagymarosi jövőre 80 éves lesz. Az 1997/98- as bajnok Újpestnek meg kell ezt ünnepelni, egy kihagyott „élő legendát” - AKARJA! Petővári Gyula ny. könyvtárigazgató Türr István u.
