Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1998-05-20 / 10. szám
1998. május 20. Testületi ülésen Mint ahogyan korábbi lapszámunkban hírül adtuk, az önkormányzat képviselő-testülete április 28-án tartotta legutóbbi - soros - ülését, amelyen 9 napirend és a bejelentések megtárgyalását tűzték ki célul a jelenlévők. Dr. Derce Tamás polgármester, az ülés levezető elnöke először a napirendek sorrendiségére tett javaslatot, jelezve, hogy a 2-es számú pontot, amely az ÉPÍT RT. közgyűlésének tervezett napirendjének megvitatását tartalmazta, egy későbbi testületi ülésre halasztja. Ezt követően jelezte, hogy a bejelentések között Egerszegi Krisztina, Buzna Ferenc (utóbb visz- szalépett ettől) és Simonfi Sándor képviselők kérdést kívánnak feltenni. A napirendeket megszavazta a testület, majd ezt követően megkezdődött az érdemi munka. Az 1. számú napirend a és b pontból állt, Hock Zoltán kulturális alpolgármester előterjesztésében először az ön- kormányzat intézményei valamint a polgármesteri hivatal 1997. évi költségvetésének teljesítéséről, az 1997. évi pénz- maradvány elszámolásáról és a maradvány felosztására tett javaslatot tartalmazta. E napirend b pontjaként, vagyis folytatásként a képviselők azt a javaslatot tárgyalták meg, amely az önkormányzat intézményei és a polgármesteri hivatal 1998. évi költségvetéséről és a végrehajtás szabályairól szóló 5/1998. (III. 31.) számú rendelet módosítására készült. Előterjesztőként Hock Zoltán alpolgármester (MDF) elsőként arról szólt, mivel az előző évi költségvetés teljesítéséről szóló beszámoló és az 1998. évi költségvetési rendelet módosítását tartalmazó rendeleti javaslat szorosan összefügg egymással, javasolta, hogy e két témakört együttesen tárgyalják és vitassák meg a képviselők, majd két lépcsőben szavazzanak az előterjesztésről. Az alpolgármester kiemelte: valamennyi képviselő kézhez kapta a könyvvizsgáló beszámolóját, amely tárgyilagosan és pontosan mutatja az önkormányzat helyzetét és összegzi a még elvégzendő feladatokat. Az 1997-es költségvetési évről szólva az előterjesztő kiemelte, hogy rendkívül takarékos és emiatt feszített költségvetési év volt. Tavaly döntött először úgy az ön- kormányzat, hogy a költségvetés finanszírozása érdekében jelentős összegeket emel be az állam- és értékpapírforgalomból a költségvetésbe. Az 1997. évi előirányzathoz képest mintegy 25-26 százalékkal növekedett a személyi juttatásokra szánt kiadás, amelynek az a magyarázata, hogy az eredeti költségvetésben nem szerepelt a közalkalmazottaknak az állami költségvetési törvényben megfogalmazott és emiatt kötelező erejű béremelése, az Újpest-pótlék, valamint a részben-, illetve önálló költség- vetési intézményeknél az egyszeri jutalmazásra fordítható bértömeg. Hock Zoltán alpolgármester szólt arról is, három költségvetési intézmény kivételével az önkormányzat által fenntartott intézmények gazdálkodása pozitív eredménnyel zárult. A polgármesteri hivatalban szerény mértékű pénzmaradvány - 31 millió 214 ezer forint - képződött. A képviselőket az előterjesztő emlékeztette arra, hogy az 1998. évi költségvetési rendelet tárgyalásakor a testület úgynevezett „vonal alatti” tételként elkülönített különböző célok elérésére szolgáló költségeket, többek által kívánatosnak tűnt a közalkalmazottak úgynevezett Újpest-pótlékának — amelynek odaítélésére a rendelet készítésekor nem volt lehetőség - visszaadása. A költségvetés működőképességének biztosítása mellett e tételek teljesítéséhez is forrásokat kellett keresni és rendelni. Eme elhatározások alapján tett javaslatot Hock Zoltán alpolgármester arra, hogy az államkötvényben lévő 171 millió 159 ezer forint névértékű állampapír a költség- vetés bevételi oldalán szerepeljen, ezáltal lehetőség nyílik újabb kiadási tételek beállítására. A testület egyetértését kérte abban is, hogy a működési és tőkebevételek, valamint az építmény- és a telekadó 1-3 havi befolyt, illetve prognosztizált összegéből mintegy 20 millió forinttal emeljék meg az eredeti előirányzatot, s ez összességében (a már korábban említett 31 millió 214 ezer forintos pénzmaradvánnyal) 288 miihó forinttal teszi lehetővé a polgármesteri hivatal működési bevételeit. Ez az összeg pillanatnyilag elegendő az egyensúlyi helyzet létrehozására. Az előteijesztő kiemelte: az államkötvényben lévő pénzösszeg „beemelése” nem jelenti az összeg automatikus felhasználását, az igények szerint egyfajta likviditási fedezetet jelent a kiadásokkal szemben. A korrekt beszámolót pedig nyugodt szívvel ajánlja elfogadásra a testület tagjainak... Daróczi Lajos (Fidesz) a pénzügyi, költségvetési bizottság elnökeként arról tájékoztatta a testületet, hogy a bizottság ülésén felvetődött valamennyi kérdésre kaptak választ, így a bizottság egyhangúlag javasolja a határozati javaslat elfogadását. Egerszegi Krisztim (MSZP) a beszámoló szöveges részét 5 kérdéssel illette, Majzik Ferencné (MSZP) a pénz- maradvány alakulásáról kérdezett az írásos anyaggal kapcsolatban. Ezt követően - kérdés és észrevétel híján - az előterjesztés a pontját 25 igen, 2 nem, 3 tartózkodás szavazati aránnyal, a b pontját 22 igen, 1 nem, 5 tartózkodás szavazati aránnyal fogadta el a testület. Második napirendi pontként Nagy István népjóléti alpolgármester volt az előterjesztője a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló - többször módosított - 18/1997. (XI. 1.) számú önkormányzati rendelet módosításának. Az előterjesztő kiemelte: a népjóléti és lakásügyi bizottság munkája nyomán született és a gyakorlati tapasztalatokra alapuló két módosító indítványnak a rendeletbe való beépítését kívánja megvalósítani azzal, hogy bizonyos méltányossági eseteket beépítene a szociális rendeletbe... Majzik Ferencné a népjóléti és lakásügyi bizottság elnökeként arról tájékoztatta a testületet, hogy az előterjesztést elfogadásra javasolják, de egy módosító javaslattal élt a rendelettervezet 2. §-ához... Eszerint törlésre kerülne a „kivételesen méltányosságból” formula. Nagy lst\’án népjóléti alpolgármester úgy vélekedett, a képviselőasszony javaslata átgondolást igényel, hiszen a javaslat jelentős plusszkiadást jelentene az önkormányzatnak, csak abban az esetben érdemes visszatérni a javaslatra, ha a feltételek megteremtődnek. Minden évben komoly alku eredménye az étkezés rezsijének a megállapítása, más önkormányzatok az itteninél magasabb szinten tudnak megállapodni. Dr. Derce Tamás polgármester kérdése nyomán, melyre Nagy István alpolgármester adott választ, kiderült, mintegy 100 gyermeket érintene a módosító javaslat, amely összegszerűen 2-3 millió forint kiadást jelentene. Hock Zoltán alpolgármester nem értett egyet a módosító javaslattal, mert véleménye szerint az alanyi jogon való támogatás teljesen tervezhetetlenné tenné a gyermekétkeztetésre fordított összeget, és ez a költségvetésben is súlyos zavarokat okozna. Simonfi Sándor (MDF) képviselő szintén az eredeti javaslatot támogatta, hiszen úgy vélte, a bizottság semmilyen szempontot nem kap majd az elbíráláshoz. A rendelet eme kitétele pont azt kívánta elérni, hogy a bizottság csak kivételes esetekben „hozza be” testület elé a döntésre váró eseteket. Majzik Ferencné kitartott módosító javaslata mellett, majd a testület 12 igen, 15 nem, 2 tartózkodás szavazati aránnyal azt elvetette. Ezt követően Hock Zoltán alpolgármester vélte úgy: a 2. §-t olyképpen lehetne módosítani, hogy az NLB kivételesen, méltányosságból az eset összes körülményeit figyelembe véve dönthessen. Nagy István alpolgármester előterjesztőként hajlott ez utóbbi javaslatot alapjavaslatként elfogadni, de jelezte: a bizottság szándékával ez ellentétben áll. Dr. Derce Tamás polgármester azt javasolta: halasszák el megegyezés híján a döntést a következő ülésre, ezzel a javaslattal Hock Zoltán alpolgármester nem értett egyet. Ezt követően a levezető elnök szakaszonként szavaztatott a rendelet- tervezetről, melynek során a rendelet 1. és 3. paragrafusát az eredeti előteijesztés szerint elfogadta, a 2. §-át 13 igen, 13 nem, 3 tartózkodás szavazati arány mellett nem fogadta el. A rendeletmódosítást ezt követően 25 igen, 1 nem, 1 tartózkodás szavazati aránnyal elfogadták. A napirend harmadik pontjaként dr. Vitáris Edit jegyző tette meg előterjesztését a Fővárosi Közigazgatási Hiva- tal 02-4934/1998. számú leiratában a 22/1994. (IX. 8.) számú önkormányzati rendelettel kapcsolatban tett törvényességi észrevétele tárgyában. Az előterjesztő utalt arra, hogy a Közigazgatási Hivatal a testület által megalkotott piacrendelettel kapcsolatban tett kifogást, mégpedig annak 2 pontjával kapcsolatban. Az 1. pontban a kereskedők tevékenységi kör megváltoztatására irányuló kérelmével foglalkozik, míg a 2. pontban a helyiségbérleti díj, helypénz, valamint a szolgáltatási díjak évenkénti emelésének mértékével kapcsolatban tett észrevételt. A jegyző véleménye az volt, hogy a testület az 1. pontban tett észrevétellel kapcsolatban ne értsen egyet, míg a 2. pontban tett észrevétellel pedig értsen egyet, s ennek megfelelően módosítsa a piacrendeletet. Dr. Benkő László alpolgármester az MSZP-frakció vezetőjeként arról szólt, hogy a jegyző által tett, és a 2. pontra vonatkozó javaslatával egyetért, azt támogatni is fogják. De nem kívánják támogatni az 1. pontra tett javaslatot. A frakció ugyanis több idevágó kormány- és önkormányzati rendeletet áttanulmányozott, és ennek alapján megalapozottnak tekintik a Közigazgatási Hivatal észrevételét. Dr. Vitáris Edit jegyző ezt követően arról tájékoztatta az MSZP-frakció felvetése kapcsán a testületet, hogy a dr. Benkő László által felidézett jogszabályok kapcsán ugyan a működési engedélyt valóban a jegyző adja ki, de ez az eljárás nem összekeverendő azzal, hogy a tulajdonos, esetükben az önkormányzat a saját tulajdonában lévő helyiségeket milyen célra adja bérbe a kereskedőknek. A tulajdonos joga és felelőssége elválik a jegyző államigazgatási felelősségétől és eljárásától. Véleménye tehát az volt, hogy a hatályban léyő rendelet e tekintetben jó... Egerszegi Krisztina úgy vélte, a képviselő-testület rendelet-alkotása nem élvezhet elsőbbséget egy magasabb szintű rendelettel szemben, a másik, hogy a javaslat egy plusz feltételt jelentene a kiadások engedélyezése terén... Dr. Kulcsár Ferenc (MSZP) a jegyző által tett magyarázatot megerősítve elmondta: a kétféle jogviszonyrendszert kétféle jogszabály szabályozza, e két jogviszony a hatósági és a tulajdonosi jogkör, melyet semmiképpen nem szabad összekeverni. Pedig a Közigazgatási Hivatal ezt tette most... Dr. Derce Tamás, megerősítendő az előtte szólót, arra utalt, nem elég a jogszabályokat elolvasni, alkalmazni is tudni kell azokat, ez pedig egyfajta szakértelmet igényel... Simonfi Sándor azt emelte ki: nem szabad összekeverni a hivatali ügyet az önkormányzati típusú üggyel, a szóban forgó kérdés ugyanis önkormányzati ügy, a jogok gyakorlásáról van ebben az esetben szló... Dr. Demkó János is mindenki figyelmébe ajánlotta a dr. Kulcsár Ferenc által elmondottakat és javasolta, hogy a testület tagjai e kérdésben a jogászok, a hozzáértők szaktudására támaszkodjanak... Ezt követően dr. Benkő László frakcióvezető kitartott eredeti (Folytatás a 4. oldalon) Pünkösdtől: 1-es helyett 3-assal kezdődik a telefonszám A Matáv Részvénytársaság úgy véli: történelmi jelentőségű esemény, hogy június 1-jétől Újpesten is búcsút mondunk az 1-essel kezdődő telefonszámoknak, és a távközlés európai harmonizációjának fontos lépéseként csupán a speciális közérdekű hívószámok (mentők, rendőrség stb.) kezdődnek 1-essel. Újpesten ez a számváltozás 16 755 előfizetőt érint és az első hívószám 3-asra vált az alábbi számmezők szerint: 160 0000-160 5999 169 0000-169 9999 180 4000-180 9999 189 0000-189 9999 Az érintett előfizetők a MATAV tájékoztatása szerint még márciusban értesítést kaptak, ezért volt idő a szám- változás jelzésére. Mint ahogy lapunk ez évi 8. számában a „Szétválasztott ikrek” írásában jeleztük, Újpesten április végéig az ikerállomások nagy részét fővonallá alakította át a Matáv Rt. és azok, akik eddig is fővonalak tulajdonosai voltak és telefonszámuk l-essel kezdődött, júniustól 3-as hívószámra váltanak. A számváltozással egy időben a korszerűsítés, a régi vonalak digitalizálása tovább folyik a következő években. ; /'i CIA- AiuvdsdiLdbi uyeidmLcdiLi uiliüt mim UIUÜ QdmLniLi őlö 3
