Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1998-05-08 / 9. szám
1998. május 8. ÚJPEST testületi ülés Hock Zoltán levezető elnökként közbevetette, vannak kétségei, hogy zárt ülésről lehet-e a nyilvánosság előtt információt adni?... Dr. Benkő László azzal folytatta, nem kívánja ismertetni a hatályon kívül helyezett határozatokat, de többek között hozzátette: az ÁSZ-vizsgálatban leírtak felett nem lehet szemet hunyni, a testület tagjai többségükben úgy értékelték, hogy a 77,5 millió forintos hozamveszteséget nem lehet politikai ügynek tekinteni, ezért más is egyetértett az FKGP-s frakció- vezető felvetésével. Az is elhangzott: a teremben ülő egyetlen politikusnak sem lehet nyugodt a lelkiismerete, hogy 3 év után ilyen vizsgálati eredménnyel szembesülünk... Szó esett többek között arról is, volt aki úgy vélte: az ügy nem csak a gazdasági alpolgármesterről szól, be kell vonni a vizsgálatba a polgármestert és a jegyzőt, és a testület álljon a polgárok elé, adjon számot a múlt időszak tevékenységéről... Hock Zoltán levezető elnök atra utalt: hogy az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 25. § (2) bekezdése szerint az ÁSZ megbízásából ellenőrzést végző személy, amennyiben bűncselekmény alapos gyanúját állapítja meg, megállapításait az illetékes hatósággal haladéktalanul közölni köteles, egyéb mulasztások esetén az érintett személyekkel szemben a munkáltatói jogkör gyakorlójánál felelősségre vonást kezdeményezhet. Újpesten január 28-án az ÁSZ-vizsgálattal megbízott vizsgálóbiztos átadta a polgármesternek az ÁSZ vizsgálati jelentést azzal, hogy a megállapított kifogások korrekcióját kezdeményezze. Amennyiben bűncselekmény alapos gyanúja állt volna fenn, az ÁSZ megbízott képviselőjének haladéktalanul lépéseket kellett volna tennie... Ez nem történt meg és csak most, a sajtóból éltesült arról mindenki, hogy az ÁSZ áttette az ügyészségre a vizsgálati jelentés megállapításait. Ebből is látható, hogy az ÁSZ is bizonytalan volt e kérdésben. Hock Zoltán levezető elnökként arra is utalt, ha az ÁSZ-ban alapos gyanú ébredt volna, hogy ügyészségi vizsgálatot kérjen, azonnal meg kellett volna tennie, nem pedig három hónap elteltével. Emiatt vitatta dr. Benkő Lászlónak, az MSZP frakcióvezetőjének abbéli véleményét, hogy kötelessége az önkormányzatnak, illetve a képviselő-testületnek a fegyelmi eljárás lefolytatása. Maga az ÁSZ is úgy fogalmaz levelében, hogy a testület megindíthatja a fegyelmi vizsgálatot, ha indokoltnak tartja. A képviselők jogállásáról szóló törvény is a képviselők döntési szabadságára bízza a kérdést. Hock Zoltán úgy vélte, 1990-ben megalakult az első szabad választást követően a parlament és megtörtént a hatalmi ágak szétválasztása és létrejött az önkormányzatiság. Máig ható eredménye, sok politikai erőnek ez hátrányt jelent. Például a miniszterelnök is tett olyan kijelentést, hogy olyan sok a dolgát szakszerűtlenül végző önkormányzat, hogy célszerű megvizsgálni ezt a dolgot és az önMit írt az „Újpest” az ÁSZ- jelentés kapcsán a polgármesteri interjúban? J I Idézet az Újpest 1998. március 28-i lapszámából: 3. oldal, második hasáb, első kérdés: Milyen megállapításra jutottak a képviselő-testület tagjai? § .....Csak a gazdasági alpolgármester elleni fe- j g yelmi eljárás megindítását határozta el a képvise- 1 lő-testület." Második kérdés: Vagyis a gazdasági terület mu- | lasztásaként értékelte a testület az Állami Szám- | I vevó'szék megállapításait? 1 Idézet a válaszból, harmadik hasáb, első bekezdés: § I „A képviselő-testület későbbi szavazásával helyreál- 1 I lította a politikai megállapodást, amikor a gazdasági I * terület vezetőjét jelölte meg felelősnek és megállapítot- 1 I ta a büntetés mértékét. Albrecht Péter alpolgármester 1 j illetékmegvonásban részesült és sor kerül az ágazatok 1 I vezetői közötti munkamegosztás újragondolására... kormányzati törvény következő módosításakor ezt is figyelembe kell venni. Vagy másutt az is elhangzott, hogy a közoktatási intézményeket vissza kell államosítani... Egerszegi Krisztina képviselő asszony hozzászólására visszatérve Hock Zoltán arra utalt, hogy a február 24-i testületi ülés 4 pontos határozati javaslatához a polgármesteren és jómagán kívül senki sem szólt hozzá, s a javaslatot - 24 igen szavazattal - a 31 képviselőből 30-an szavaztak - elfogadta a testület. Most azonban, két hónappal később mégis úgy véli 14 képviselő - akikben hirtelen fellángolt a lelkiismeret - hogy a korábbi döntés felülvizsgálatát szükségesnek tartják, hiszen megtiporták az önkormányzat méltóságát. Azon a testületi ülésen Hock Zoltán szerint szembesültek egy helyzettel és döntöttek. A testületnek ugyanis nem az a dolga, hogy lemészárolja polgármesterét. Könnyű felelősségről beszélni, másokat lejáratni. De miért most? Miért nem akkor szóltak erről? S most miért az újságokon keresztül üzentek? - kérdezte. Kalanovics László legalább tisztességesen elmondta szemtől szembe, mi gyötri, kimondta a gondolatait, míg mások csak a saját tisztességükről tudnak beszélni - vélte. Sajnálatának adott hangot és megdöbbenésének, hogy az egész felvetés nem arról szólt, amiről kellett volna, nem arról, hogy nézzünk szembe egymással és beszéljük meg. Meg sem kísérelték ezt a kezdeményezését aláírók, nem arról szóltak, hogy tegyük szebbé, jobbá az itt élők életét. A vélt és valós sérelmekre ugyanis nem a már lezárt ügyek felszínre hozása jelenti a megoldást. Kiss Sándorhoz intézve szavait, elmondta: a képviselő több alkalommal említette a tisztesség szót. Azon lehet vitatkozni, hogy az ÁSZ három hónappal a törvény által reá nézve kötelező határidő után tett büntető feljelentést két városvezető ellen. A probléma kezelését pedig az eddigi egyeztető mechanizmusokhoz hasonlóan kellett volna kezelni... Más és más vélemények Dr. Benkő László, az MSZP frakcióvezetője ezt követően idézte a Közigazgatási Gazdasági Döntvénytár 1997. évi 48. számú határozatát, amely a Legfelsőbb Bíróság álláspontját mondja ki e kérdésben. Vajon a régióvezető főtanásos, vagy bárki az ÁSZ részéről adhat-e utasítást egy önkormányzat számára? A frakcióvezető úgy ítélte meg, hogy nem adhat, de nem is erről van szó. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény ugyanis a munkáltatói jogkör gyakorlójának kötelességévé teszi ezt a lépést. A frakcióvezető utalt arra is, valóban a február 24-i testületi ülésen különféle jogszabálysértések miatt került sor az eredeti határozat megváltoztatására, amelyek valóban fennálltak. Albrecht Péter alpolgármester a testületi ülés elején nem jelezte a napirend kapcsán személyes érintettségét és szavazott. (Bár-jegyezte meg a frakcióvezető -, ha az alpolgármester ezt jelezte volna, akkor a testület minősített többséggel döntött volna arról, hogy kizárja-e a napirend szavazásából vagy sem.) A másik jogsértés az volt, hogy a jegyzőasszony esetében pedig a polgár- mesterek jogállásáról szóló törvény alapján kívánták a fegyelmit megkezdeni, pedig ebben az esetben a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt kellett volna alkalmazni... Ezt követően Kalanovics László hangsúlyozta, hogy az aláíráshoz csak a saját maga nevében, saját tisztességes szándékától vezérelve csatlakozott, de frakciója kezdeményezését nem minősítette... Dr. Demkó János úgy vélte, hogy az MSZP frakcióvezetője feltáró tájékoztatása után a kérdést alaposan kitáigyalták, és a vita az érdektelenségbe hajlik, illetve egymás minősítésébe. Majd Kiss Sándor arra utalt: számára problémát jelent, ha büntető eljárás indult két önkormányzati vezető ellen. Jómaga korábban is úgy vélte: hogy a fegyelmi eljárás tisztességes vé- gigvitele esetén elkerülhető lett volna a büntető eljárás, és ebből nem kíván tőkét kovácsolni a szocialista frakció. Az eljárás tisztességes megindításával, a következtetések levonásával, valamint az intézkedési terv kiegészítésével talán elkerülhető lett volna a büntető eljárás. Ezzel ellentétben farizeus magatartást, propagandafogást tapasztal egyesek részéről Úgy vélte, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatásának itt az utolsó lehetősége, melynek kimenetele a képviselő-testülettől függ. Simonfi Sándor úgy vélte, a tizennégy aláíró határozati javaslatában van farizeus módon elrejtve az, amely az indoklásban benne van. Számára ez egy politikai indíttatású ügy, mind a két határozati javaslat azt a célt szolgálta, ami az indokolás 2. pontjának első bekezdésében benne van, a többit csupán farizeusi köntörfalazásnak minősítette. Az MDF frakció nevében ismét kiemelte: a törvény nem kötelezi a testületet a fegyelmi eljárás lefolytatására, hanem a törvény és az ÁSZ is, a testületre bízza a mérlegelést, hogy az ÁSZ által megfogalmazottakat a testület is megfogalmazza-e, ahhoz hasonló következtetésekre jut-e? Kiss Sándor értelmezésével ellentétben a törvényes eljárás nem azt jelenti, hogy a testület köteles fegyelmi eljárást indítani és lefolytatni, hanem az ÁSZ-vizsgálat fényében a testületnek mérlegelnie kell, hogy egyetértve az ÁSZ- szal, elindít-e fegyelmi eljárást, vagy sem? Mivel az ÁSZ három hónapos késéssel lépett tovább, innen már a független igazságszolgáltatási rendszerre kell rábízni a döntést... Egerszegi Krisztina úgy vélte, hogy ugyan az ÁSZ nem kötelezhet, de a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles az eljárást megindítani. Ez az esemény először a február 17-i testületi ülésen jutott a képviselők tudomására. Mivel a vitában elhangzott, hogy aki dolgozik az tévedhet, úgy vélte, a testület is tévedett - mert nem ismerték a törvényt, vagy félretájékoztatták őket -, amikor korábbi határozatát meghozta. Ezért is kezdeményezte az MSZP-frakció a rendkívüli ülés összehívását. Utalt arra is, hogy a Népszabadság című napilapban az ÁSZ osztályvezetője megerősítette a büntetőjogi feljelentés tényét, s elmondta, hogy erről az érintetteket nem köteles értesíteni, ugyanakkor az úgynevezett felelősség tételi eljárás során már tájékoztatták az érintetteket. Hock Zoltán megjegyzésére utalva elmondta: a február 17-i ülésen jómaga hosszasan hozzászólt, sőt azt is elmondta, nem lát abban semmi kivetnivalót, ha valaki arról szavaz, hogy őt is vonják a fegyelmi eljárási körbe. A február 24-i szavazáson azonban nem vett részt, mivel azt komolytalannak tartotta. Véleménye az volt, hogy a döntés nem volt törvényesnek mondható, hiszen a másik oldal tárgyalóasztal mellett fogyalmazta meg azt... Bodor Mihály ügyrendi napirendi pontként tett javaslatot arra nézve, hogy a levezető elnök vegye számba a még felszólalni kívánókat, majd ezt követően zárják le a vitát, hiszen mindenki a saját tisztessége alapján, saját véleményét tolmácsolta, és minden képviselőnek kell annyi toleranciával rendelkeznie, hogy megértse a másik fél álláspontját a kérdésben. Kerekes Zoltán (Munkáspárt) arról tájékoztatta a képviselőket, hogy pártja nem szívesen vesz részt egy ilyen napirendi pontot tárgyaló testületi ülésen. Úgy vélte: ugyan elhangzott, de véleménye szerint nem kapott kellő hangot: két fázisról kell beszámolni, az egyik a vizsgálati szaaksz, amely ü tárgyilagosságot, tárgyszerűséget és a tisztánlátást szolgálja. Jómaga úgy fogalmazott: nem látja tisztán a helyzetet. Ha a vizsgálat segítené ebben, akkor támogatni fogja azt. A rendkívüli testületi ülés összehívásához ezért is csatlakozott maga - és a Munkáspárt is - mint említette: konzekvensen. Nagy István népjóléti alpolgármester (Fidesz) azzal kezdte: javasolni tudta volna, a képviselők olvassák el a polgármesterek jogállásáról szóló törvényt, amely magyarázatul szolgál arra nézve is, hogy miért kell körültekintően és óvatosan eljárni a polgármester fegyelmi ügyében. A polgármester esetében ugyanis ketté kell választani a politikai és a szakmai felelősséget. Úgy vélte: hogy ez megtörtént az előzőekben és a vita immár nem szakmai, hanem politikai jellegű. Egyetértett dr. Kulcsár Ferenc képviselő hozzászólásával. Nagy István úgy ítélte meg: a főváros és Újpest érdekellentéte régi keletű, meggyőződése, hogy az ÁSZ-vizsgálatból valakik politikai ügyet csináltak. Javasolta a fővárosi önkormányzat képviselőinek, inkább a főpolgármesteri hivatal ÁSZ jelentésében foglaltakkal foglalkozzanak ilyen mélységben, hiszen köztudomású, hogy ott korrupciós botrányok voltak. Utalt arra is, véleménye szerint az eltelt három hónap alatt az újpesti önkormányzat megtette azokat a lépéseket, amelyeket az ÁSZ-jelentésben foglalt elmarasztalások után meg kellett tennie. Az ÁSZ- nak is megküldték ama munkatervet, amelynek nyomán eljártak, született egy cselekvési program, rövidesen elkészül a könyvvizsgálati jelentés. Ez a testület dolga, nem pedig az, hogy ismét vitatkozzon e kérdésben. Utalt arra is, korábban a testület tagjai kinyilvánították azon szándékukat, hogy a politikát mellőzik az önkormányzat működésének rendszeréből, sajánlatos, vélte, hogy ez nem sikerült... LV*t /U|idd il <17. sl. cdcai lileudCTLLcu.[2Ltduv^d^! (>Id
