Újpest, 1998 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1998-04-10 / 7. szám

1998. április 10. ÚJPEST Testületi ülés Márciusban kezdték, áprilisban végezték (Folytatás az 1. oldalról) körű egyeztetést kell követnie a fővárosi önkormány­zatnak. Ezért vélte úgy az MSZP-frakció, hogy a kép­viselő-testületnek nem egy szakmai grémium terveze­tét, véleményét kell támogatnia, hanem javasolják, hogy szélesebb körben szakmai és önkormányzati kö­rökre is terjedjen ki az egyeztetés. Az elhangzottakat szöveges formában is megerősítve elmondta, a stiliszti­kai változtatások mellett célszerű lenne a határozati ja­vaslat olyan megfogalmazása, mely szerint: „A BVKSZ-szel kapcsolatos nézetkülönbségek áthidalása érdekében, figyelembe véve az önkormányzati szövet­ségek, az érintett szakmai szervezetek véleményét, to­vábbi tárgyalásokat tartanak szükségesnek a kerületek és a főváros vezetése között, ezért felkérik a főpolgár­mestert, hogy a tárgyalások lefolytatásáig a rendeletter­vezetet ne terjessze a közgyűlés elé...” Körmendi József (KDNP), a városfejlesztési és ter­vezési bizottság elnökeként arról tájékoztatta a jelenlé­vőket, hogy bizottsága megtárgyalta és 10 igen szava­zattal egyhangúlag elfogadásra ajánlotta az előterjesz­tést. Éppen ezért nem tudta mire vélni és támogatni az MSZP-frakció módosító indítványát. Buzna Ferenc (Újpestért Egyesület) szintén arra utalt, az illetékes bizottság több alkalommal tárgyalta e témát, nem érti a módosító indítványt és nem is támogatja azt. Véleménye az volt, hogy a jelen tervezetű ART nagymér­tékben csorbítja a kerületek jogait, azok hatáskörét. Mivel 18 kerület főépítésze nem fogadta el a tervezetet, hanem átdolgozásra javasolja, feltételezhető, hogy több szakmai szűrőn is átment, éppen ezért frakciója nevében az erede­ti határozati javaslatot támogatja. Nagy István népjóléti alpolgármester (Fidesz — MPP) arra utalt, az ÁRT-vel kapcsolatban a Külső ke­rületek Szövetsége és e szövetségen belül Újpest is több észrevételt tett, amelyek a tervezetben nem ke­rültek átvezetésre. A kerületek olyan megállapítást tet­tek 15 polgármester egyetértésével, hogy azonos tar­talmú határozati javaslat kerüljön valamennyi érdekelt képviselő-testület elé, ezért Újpest képviselő-testüle­tének is az előterjesztett határozati javaslatról kell szavaznia, azért javasolja annak változatlan formában történő elfogadását. Kiszolgáltatott helyzetben Dr. Derce Tamás polgármester többek között arra utalt, az ART-ről 1991 óta tárgyalnak és igyekeznek korrigál­ni a főváros súlyos tárgyi tévedését. A Külső Kerületek Szövetsége tagjai ezt a határozati javaslatot terjesztették be a testületük elé. Más önkormányzati szövetség - a baloldali polgármesterek egyesülése - nem bejegyzett szervezet és az előterjesztésben foglaltakat elfogadták „baloldali” polgármesterek is, mint például a csepeli is. Nem értette, vajon miért kellene még másoknak megtár­gyalniuk ezt az anyagot. Nagyon fontos lenne, ha mind a 23 önkormányzat azonos véleményt elfogadva rögzítené a véleményt, hiszen csak egy egységes fellépéssel lehet­ne a főváros figyelmét felhívni a hibákra - vélte, és kérte hogy Kalanovics László nevezze meg a módosító indít­ványban említett más önkormányzati és szakmai szerve­zeteket. Kalanovics László elmondta, hogy az ilyen szabály­zatoknál a fővárosi önkormányzatnak kell külön jog­szabályban meghatározott államigazgatási egyeztetést végrehajtania, illetve egyeztetni kell az önkormányzati, érdek-képviseleti és társadalmi szervezetekkel. Ezért gondolta úgy, hogy nem a 23 szék klub az egyetlen gré­mium. Dr. Derce Tamás polgármester ezt követően visszautalt az 1991-ben kezdődő folyamatokra, melyek alátámaszt­ják, miért is húzódik az ART elfogadása, és szakmai és po­litikai okokra egyaránt említett példát. Ezek a döntések nagyban csorbították a kerületek korábbi jogosítványait. A Külső Kerületek Szövetsége által elfogadásra javasolt ha­tározati javaslatot időközben már 10 kerület testületé megtárgyalta és elfogadta, mégpedig változtatás nélkül. A módosító indítványra reagálva elmondta, Budapesten csak egy önkormányzati szövetség van, a Külső Kerületek Ön- kormányzati Szövetsége, melynek testületi felhatalmazás­sal Újpest is tagja, a baloldali önkormányzati társulás nem létezik. Az ART szakmai része szakmai anyagot ölel fel, melynek megismerése és elfogadása a laikus számára ne­héz feladat. A főváros már a nyolcvanadik egyeztetésnél tart és nem látja jónak, ha politikai szempontok miatt ves­sék vissza az önkormányzatokat. Jelezte továbbá, hogy a módosító javaslatot nem teszi fel szavazásra, mert ered­ményt csak abban az esetben lehet elérni, ha az összes ke­rület azonos tartalmú határozati javaslatot fogad el. Ezért, amennyiben az MSZP-frakció változatlanul fenntartja mó­dosító indítványát, előterjesztőként visszavonja az előter­jesztést, mert nem kíván partner lenni olyan ART megszü­letésében, amely a kerületi önkormányzatok s köztük Új­pest önállóságát csökkenti. Fontos a közös álláspont Simonfi Sándor (MDF) arra tért ki, ő sem érti a módo­sító indítvány tartalmát és a hiányolta a konstruktív ja­vaslatot. Véleménye szerint az eredeti előterjesztés - amely sokak véleményével egyezett — azt tartalmazta, hogy az ART kapcsán még mindig folytatni kell a tár­gyalásokat. Ám az elhangzott módosító indítvány olyan kikötéseket tett a főváros felé, amely negatív hatások­kal lehet a tárgyalások kimenetelére. Úgy vélte, ebben a kérdésben csak úgy lehet eredményt elérni, ha a kerü­letek közös állásponton vannak, ezért az MDF-frakció nevében nem értett egyet a határozati javaslat megvál­toztatásával. Kiss Sándor (MSZP) arra utalt, hogy a szabályozási tervek összhangjáról szóló rendelettervezetről már több fórumon történt egyeztetés, és egyetlen fórumon sem ér­tett egyet az ÁRT és a szabályozási terv jelenlegi formá­jával. Úgy vélte továbbá, hogy a 23 szék klub által meg­fogalmazott rendelettervezet bizonyos kompromisszu­mot hordoz magában a korábbi önkormányzati rendelet­tel szemben. Javaslatuk arra vonatkozik tehát, hogy eb­ben a formában nem tartják elfogadhatónak az ÁRT-t és a rendelettervezetet. Kompromisszumot úgy lehet elérni - vélte -, ha megfelelő szakmai grémiumok sokoldalú véleményén alapszik, ezért nem értette Simonfi Sándor kritikáját, hiszen mindenképpen egy jó ÁRT-re és szabá­lyozási tervre van szükség, ahol a kerületi érdekeket in­tegrálni lehet. Hock Zoltán kulturális alpolgármester (MDF) először arra utalt, hogy a fővárosi törvény keretében korábban a testületeknek volt felhatalmazása arra, hogy kedvező po­zíciókat alakítson ki a városrészek életét érintő ügyekben. A jelenlegi centralizációra törekvő tervezet a helyi érde­kek érvényesítését csökkenti. Utalt arra, hogy a kerületek főépítészei, a 23 szék klub elnevezésű szervezet lefolytat­ták azokat a tárgyalásokat, amelyeket - véleménye sze­rint - a polgármestereknek kellett volna lefolytatniuk, majd a főépítészek véleményét a polgármesterek valami­lyen formában szentesítették. Ugyanakkor számára meg­nyugtató lett volna a módosító indítvány, ha az a meglé­vőjavaslatokkal szemben tartalmazott volna más szerve­zet által kidolgozott alternatívákat. Ez nem történt meg, holott a kérdés évek óta napirenden van, és korábban a szakmai szervezetek nem mutattak érdeklődést, hogy adott esetben szakmai alapon igyekezzenek befolyásolni egy politikai természetű ügyet. Számára ezért megnyug­tató és tlem kizáró volt az az ominózus 5. pont, melyben nem olvassa azt, hogy bármilyen szakmai szervezet fel­kérésére ebben a kérdéskörben ne foglalhatna állást. Ab­ban viszont osztja a polgármester véleményét, hogy a ke­rületeknek egységes álláspontot kell kialakítaniuk, mert a fővárossal szemben csak így lehet eredményt elérni. A té­ma napirendről való levételét pedig nem javasolta, mert az e kérdésben való nem döntés valójában hozzájárulás, hiszen ha a képviselő-testület nem foglal állást, a döntés jogát átengedi a fővárosi önkormányzatnak. Jelezte: van egy közbenső javaslata, melynek megbeszélésére szüne­tet kért, s úgy vélte, amennyiben nem sikerül a frakciók­nak döntésre jutniuk, az előterjesztőnek még mindig joga van a kérdést levenni a napirendről. Szünet után Hock Zoltán jelezte: nem sikerült konszen­zusra jutni. A jelenlévő frakcióvezetők többsége az alábbi határozati javaslatot terjesztette elő 7. pontként: „A képvi­selő-testület kívánatosnak tartja, hogy a fenti határozatban megfogalmazott szakmai szervezeteken túlmenően, más szervezet véleményét is a kerületek, illetve az érintett felek kikérjék.” Elmondta, hogy az előterjesztett kiegészítést az MSZP-frakció vezetője elutasította. Dr. Benkő László alpolgármester elmondta: a kompro­misszumra ő is készen áll, s azt a javaslatot tette, hogy az MSZP-frakció által előterjesztett módosító javaslat 3. pontjában - amennyiben a frakcióvezetők ragaszkodnak ehhez - szövegszerűen jelenjen meg a 23 szék klub neve is. Tisztában van a frakció is a fővárosi tervek nem meg­felelő voltával, de az érdekellentétek fennállása miatt szükségesnek tartják a további tárgyalásokat. Dr. Derce Tamás azirányú felvetésére, hogy megne­vezni kérte azokat az ügyeket, amelyek megoldásába más szervezetek bevonását is szükségesnek tartják, dr. Benkő László úgy válaszolt: a szakmai vitákat a megfe­lelő fórumokon és nem a testületi üléseken kell lefoly­tatni, s ezt a döntési mechanizmust kell a testületi dön­tésnek elősegítenie, és csak a széles körű szakmai ön- kormányzati egyeztetés teremtheti meg a tárgyalásos megoldás lehetőségét. Buzna Ferenc ismét arra tért vissza a vitában, hogy az ÁRT-vel kapcsolatos korábbi években megkezdődött és az ÁRT-vel kapcsolatos tárgyalások során a szennyvíztisztító kompenzálásaként kérték a Bajza utcai főgyűjtőcsatorna megépítését és a 4-es villamos Káposztásmegyer 11-ig tör­ténő közlekedését. Nem érti az MSZP-frakció kétségeit, annál is inkább, mert a bizottsági ülésen nem volt ellenve­tésük az előterjesztés ellen,.. Ezért politikai okokat sejt magatartásuk mögött... Szakmai bizottságok Egerszegi Krisztina (MSZP) a politikai gondolatkör folytatásaként utalt - nemtetszésének hangot adva - a polgármester március 15-én elhangzott beszédére, majd arra, a polgármester eme anyag kapcsán az érvek, indo­kok felsorakoztatását hiányolta. Úgy gondolta, hogy a szakmai érvek és okok előterjesztése nem a napirendi pontokhoz tartozik, a szakmai kérdések végigvitele a szakmai bizottságok feladata. Véleménye szerint az MSZP-frakció határozati javaslatra vonatkozó módosí­tása nem ellentétes a leírtakkal és Újpest érdekeivel. A kompromisszum csak széles körből származó vélemé­nyekkel születhet meg. Más szakmai szervezetek, ér­dek-képviseleti szervek, társadalmi szervezetek véle­ményének kikérésével nagyobb erőt lehet képviselni a fővárossal szemben is. Dr. Derce Tamás az előtte szóló képviselőasszony szavaiból a teljes hozzá nem értést vélte kihallani egy csaknem 8 éve készülő anyaggal szemben, amely alap­vetően meghatározza Budapest és Újpest jövőbeni helyzetét, és az önkormányzatok státuszát. Véleménye az volt. hogy az MSZP-frakció módosító javaslata po­litikai és nem szakmai síkra tereli a kérdést, és amennyiben a frakció ragaszkodik az indítványhoz, el­nöklő polgármesterként nem kívánja beterjeszteni sza­vazásra, az előterjesztést pedig visszavonja. Hock Zoltán a vitát folytatva többek között azzal ér­velt: az Egerszegi Krisztina által említett szakmai bi­zottság 10 igen szavazattal el is fogadta a határozati ja­vaslatot, az MSZP bizottsági tagjával együtt, ezért nem érti a helyzetet és magyarázatot szeretne. Ezért tette a kompromisszumos javaslatot, hogy a 7. pont kerüljön az anyagba, de ezt az MSZP-frakció elutasította, ezért a to­vábbi vitának nem látja értelmét. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents