Újpest, 1997 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1997-05-30 / 11. szám
1997. május 30. Rendkívüli ülésen A 14-es villamosról... Mint ahogyan korábbi lapszámunkban utaltunk rá: május 15-én, rendkívüli testületi ülésen tárgyalták a képviselő-testület tagjai azt az előterjesztést, amely a 14-es villamos Ká- posztásmegyeren lévő szakaszának meghosszabbítására tett - adásvételi szerződésbeli - javaslatot tartalmazta. Dr. Derce Tamás polgármester előterjesztőként utalt arra: a szerződésről a testületi ülés előtt bővebb tájékoztató hangzott el az önkormányzat tulajdonosi bizottsága, valamint a Káposztásmegyeri Településrészi Önkormányzat ülésén. A most beterjesztett szerződés több lényeges pontban különbözött a korábbitól - utalt rá az előterjesztő. Már nem tartalmazza az eltelt időszak alatt feleslegessé váló megjegyzéseket, például széljegyet, a négyzetméterrel kapcsolatban, néhány pontosítást tartalmaz. A leglényegesebb változás az adóval kapcsolatos, másrészt egy olyan változást is tartalmaz, miszerint a TSZ elismeri, hogy az érintett területből 2,8 hektárnyi terület a tagi földalapban szerepel, ahol ez pontosan meg van határozva. A TSZ kijelenti, hogy a tagok részére Újpest más részén fog biztosítani ilyen nagyságrendben földterületet. Lényeges különbség, hogy az önkormányzat terhelve veszi meg az ingatlant, még az adásvételi szerződés aláírását megelőzően hozzájárult ahhoz, hogy a 14- es villamos megvalósulhasson. A polgármester kitért arra is: a szerződés létrejöttéhez vezető út tanulságait minden képviselőnek le kell vonnia. Nemes Sándor, az FKGP frakcióvezetőjeként úgy vélte, az adásvételi szerződés jó és aláírható, s bár pártja mindig a 14-es villamos meghosszabbítása mellett foglalt állást: de nem mindenáron szorgalmazták azt. A képviselő-testület az előterjesztést elfogadva 23 igen, 1 tartózkodás szavazati aránynyal felhatalmazta a polgármestert, hogy a 14-es villamos Káposztásmegyeren lévő szakaszának meghosszabbítására vonatkozó adásvételi szerződést aláírja. Fővárosi kezdeményezések... STATISZTIKAI ÖSSZEÍRÁS Gazdálkodó szervezetek, vállalkozók figyelmébe A Központi Statisztikai Hivatal 1997. május 1. és június 30. között a gazdálkodó szervezetekre és az egyéni vállalkozókra kiterjedő összeírást hajt végre. Az összeírás az 1996-ban kihirdetett, 1997. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban (OSAP) 1675. számon nyilvántartott adatgyűjtés. Az összeírás célja a gazdálkodó szervezetek tevékenységi besorolásának megújítása. A magyar tevékenységi osztályozási rendszer, részletes szakágazati bontása ma még nem biztosít lehetőséget az Európai Unió statisztikai rendszere részletes tevékenységi besorolásának megfelelő adat-összeállításokra. Az európai integrációs szervezetek a nemzetközi tevékenységi osztályozási rendszer szerint kívánják meg az adatszolgáltatást az egyes országok statisztikai hivatalaitól. A szakágazati szintű (négy számjegyes) megfeleltetés külön összeírást tesz szükségessé. A május elsején kezdődő adatgyűjtés lehetőséget ad arra is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal pontosítsa a gazdálkodó szervezeteket tartalmazó nyilvántartási rendszerét. Az adatok pontosítását követően a kialakuló rendszer csökkenteni fogja a gazdálkodók adminisztratív terheit. Lehetőséget teremt arra, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek, intézmények, különböző köz- igazgatási szervezetekkel szemben fennálló adatszolgáltatási kötelezettségeiket ún. egyablakos rendszerben, vagyis egyszerre és egy helyen teljesítsék. Május tizenötödikén a KSH által e feladattal megbízott kb. 1500 összeírója kezdte meg az adatgyűjtést Budapest területén, mintegy 300 ezer adatszolgáltató körében. Az összeírok rendelkeznek a KSH által kibocsátott bélyegzővel ellátott megbízólevéllel, amellyel igazolni tudják kilétüket és azt, hogy az adatokat a KSH részére gyűjtik. A megbízólevél bemutatása az adatgyűjtés megkezdése előtt kötelező. Kérjük az adatszolgáltatókat, hogy támogassák az összeírok munkáját, hiszen ezzel hozzájárulhatnak a statisztikai feldolgozások jó minőségéhez, az ország gazdaságáról rendelkezésre álló adatok pontosságához, aminek révén saját maguk is megfelelő információkkal rendelkezhetnek üzleti döntéseik előkészítésében, megalapozásában. KSH Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága KÖZMEGHALLGATÁS Lapzárta után érkezett a hír: az újpesti önkormányzat két kisebbségi önkormányzata tart a közeljövőben közmeghallgatást. A német kisebbségi önkormányzat 1997. június 11-én tartja közmeghallgatását 17 órai kezdettel a Nyár u. 40-42. szám alatti Kisebbségek. Házában. A roma kisebbségi önkormányzat 1997. június 11-én tartja közmeghallgatását 17 órai kezdettel a Nyár u. 40-42. szám alatti Kisebbségek Házában. A közmeghallgatásra a kisebbségeket érintő közérdekű kérdéseket várják - lehetőleg - írásban benyújtva a Kisebbségek Házában tévő német, illetve roma kisebbségi önkormányzati irodába, illetve kérdést a közmeghallgatásón a helyszínen is fel lehet tenni. Pályázati felhívás Az Egészséges Újpestért Alapítvány pályázatot hirdet emblémájának megtervezésére. Várjuk az újpesti lakosság ötleteit, rajzait. I. díj: 15 000 Ft II. díj: 10 000 Ft III. díj: 5 000 Ft Beérkezési határidő: 1997. június 30. Cím: 1046 Budapest, Sárpatak u. 12. A borítékra kérjük ráírni: „LOGO”. A pályázatokat bíráló bizottság értékeli. A díjakat az Újpesti Városnapokon szeretnénk átadni. Egészséges Újpestért Alapítvány Budapest lakosságát érintő, két különböző témában tartott sajtótájékoztatót május 15-én, illetve 16-án a Fővárosi Önkormányzat. A fővárosi szociális minimum szakmai programja A budapesti szociálpolitikai minimum címet viselő szakmai program keretet nyújt mindazon szervezetek munkájához, amelyek a fővárosi önkormányzat mellett részt vesznek a lakosság szociális ellátásában. A program kidolgozását közel egyéves szakmai előkészítő munka: társadalom- tudományi kutatások, szakmai konferenciák, szakértői tanulmányok és többlépcsős érdekegyeztetés alapozta meg. A legtöbb gyakorlati teendő a szociálpolitika és az egészségügy, a foglalkoztatás, a lakásfenntartás és lakásgazdálkodás, a városrehabilitáció, a gyermekvédelem, a kisebbségi politika és a közbiztonság területén lesz. Demszky Gábor főpolgármester szerint a most elkészült program hozzásegít ahhoz, hogy az ágazatok közötti együttműködés tartalmában és működési formáiban is teljesen megújuljon. A program alapelveiben politikai, önkormányzati, világnézeti eltérésektől függetlenül egyet lehet érteni - vélte. A szakmai program az alapelvek megfogalmazásán túl nem tartalmazza a konkrét cselekvési lehetőségeket. A szociálpolitika sajátos „alkotmányát” ismerhették meg a sajtó képviselői, s a keretek tartalommal való megtöltését a helyi szervezetekre, önkormányzatokra bízza a főváros. A szakmai program Intézmények, eljárások fejlesztése című fejezetében az alábbi szöveg olvasható: „A helyi szociálpolitika feladata a kirívó esélyegyenlőtlenségek mérséklése, valamint az ebből adódó társadalmi feszültségek (a marginalizálódás, a kirekesztettség) csökkentése, a szegénységben élők esélyeinek javítása. Ezen problémák kezelése a rendelkezésre álló források célzott felhasználását kívánja. A helyi szociálpolitikának közre kell működnie abban, hogy megelőzze a polgárok kisodródását a társadalom perifériájára.” A szociális minimum szakmai programját még ebben a hónapban napirendre tűzi a Fővárosi Közgyűlés. Az új társasházi törvényről... A társasházi törvény a lakóközösség alapokmánya. A jelenleg érvényes szabályozás 1977-ben lépett életbe, ezért a piacgazdaság új feltételei között már nem tud megfelelő keretet biztosítani a társasházak mindennapi működéséhez. A több mint 800 ezer budapesti lakás fele 1990-ben ön- kormányzati tulajdonban volt, mára ez a szám egytizedére apadt. A társasházak tulajdonosainak az épület és a lakások fenntartását, karbantartását és felújítását a saját zsebükből kell kifizetniük. Ezt súlyosbítja az a tény, hogy a húszéves társasházi törvény elavult rendelkezései jelentős többletterheket raknak a lakók vállára. A fővárosi önkormányzat kezdeményezésére az Igazságügyi Minisztérium 1997 áprilisára készítette el a társasházakról szóló törvény tervezetét. A főváros véleménye szerint a törvénytervezet több ponton módosításra szorul, ezért szervezte meg a budapesti önkormányzat a Közös Képviselők Fórumát. A Budapest Sportcsarnokban május 21 -én megrendezett fórumon több mint tízezer közös képviselő és lakásszövetkezeti elnök vett részt. A tanácskozáson a lakóközösségek képviselői egyeztették álláspontjukat a főváros szakembereivel, így a törvénytervezet módosítására közösen kialakított javaslatokkal léphetnek fel. Egyetértés alakult ki többek között abban a kérdésben, hogy a közösköltséget, illetve közüzemi díjat nem fizető lakástulajdonosok adóságai ezentúl nem a többi lakót terhelik, hanem jelzálog bejegyzésével „büntetik” a fizetésképtelen családokat. Ugyancsak módosul az a paragrafus, amely a házak felújításához szükséges hozzájárulásról rendelkezik. Eddig valamennyi lakástulajdonos beleegyezésére szükség volt az ilyen beruházások megkezdéséhez, a jövőben elegendő lesz a minősített kétharmados többség. R. A.
