Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-06 / 1. szám
isre jutnunk abban az alapkérdésben, hogy első az önkormányai munka a polgárok szolgálata és csak ezt követi a politika. Némileg csalódott vagyok viszont a „gyakorlott”, második klusukat kezdő képviselő-testületi tagok szakmai munkáját illően. A kezdeti vetélkedés szakaszában nyilatkozatokban bbször, azóta is néhányszor, hivatkozások történtek a szakma- ígra. a hozzáértésre, szemben az „új" tagok tapasztalatlanságá- Ébből a szakmaiságból keveset profitáltunk. Eredményesnek tekintem azokat az eseményeket, melyek las- n hagyománnyá válnak Újpesten, és dacára a szigorodó kör- ezetnek, ebben az évben is megvalósultak. Ilyenek a kulturális rendezvények, a városnapok. Nem ítélem meg viszont pozitívan azt, hogy vontatottan ha- I az intézményi rendszerünk korszerűsítése, e tekintetben el- zódott az előkészítési, döntési folyamat. Pozitívan ítélem meg viszont, hogy volt ereje a testületnek unbesülni a költségvetés egyensúlyi és szerkezeti problémái- és korrekciós intézkedéseket tett. Sikerült a szakterületi érdekek fölé helyezni a város működte- ének érdekeit. Komoly sikernek tartom, hogy e döntés következményeként g tudtuk tartani a tankönyvek ingyenes juttatását, a „karácso- csomag" akciót, és több önkormányzattól eltérően, decem- ben kifizettük a 13. havi béreket. Ezzel szemben nem sikerült a hivatali működésben racionáli- b szerkezetet kialakítani, nem sikerült a szolgáltató jelleg ki- nborítása, javítása. Reálisnak ítélem meg a testület magatartását abban, hogy a ső körülmények érezhető nehezülésével párhuzamosan növe- ett a szociális érzékenysége, mely nemcsak retorikában, de ékvésben és döntésekben is testet öltött. Pozitív folyamatok rltak be a tervezési munkában, melynek javításában nincse- viták és az alkalmazandó módszerek tekintetében is kőzetek az álláspontok. kifejezetten jó érzéssel tölt el, hogy komoly súlyú problémák [oldásában a testület képes gyors, racionális megoldásokra, lések meghozatalára. íz önkormányzat döntéseit a képviselő-testület és bizottságai iák, a végrehajtás feladata a polgármester úr által irányított ségviselőkön keresztül a hivatalra hárul. , döntések epyre határozottabban és nagyobb sebességgel etnek meg. így e területen a végrehajtás felzárkózását, a mai háttérmunkát tekintem olyan javítandó feladatnak, yel az új év jegyében kötelezően el kell indulnunk. Kerekes Zoltán, a Munkáspárt frakcióvezetője: Számvetés indenekelőtt a választópolgároknak kell számvetést készíteni, tozott számunkra az 1995-ös esztendő? Teljesültek-e remé? : önkormányzati választásokat követően bizonyossá vált, hazánkban a politika nem korlátozható csak a parlamenti c csoportosulásaira, hanem szót kémek a parlamenten kívül t tömegek is. Ezt bizonyítja a Munkáspárt több száz önkor- zati mandátuma, az újpesti önkormányzat munkáspárti képié is. önkormányzat a társadalmi viszonyok alakításának fontos nénye. Tevékenységével a gazdasági és kulturális körül- eket egyaránt befolyásolja, az emberi, állampolgári viszo- jelentős körét áthatja. Munkáspárt az önigazgatást, az önkormányzást megőrizendő, ndő értékként támogatja. Megoldásokat keresni, találni és dönte- tell, és azoknak, akiket a döntések legközvetlenebbül érintenek, nyan éreztük, láttuk az általunk is teremtett értékek elvesz- Folyamatok zajlanak megkérdezésünk, beleszólásunk nél- jra tapasztalhattuk, hogy politizálni nem ígérvények, , jó” ssz” emberek közötti választás útján kell, hanem társadal- ratartozás szerint. vlunkáspárt azt képviseli, hogy a saját munkájukból élő ek, s a munkanélküliek nélkül és ellenük egyetlen döntés ethessen kerületünkben. íj testület összetétele és tevékenysége erre ad jobb lehetőséget. Ferenczi Sándor, a Szabad Demokraták Szövetsége frakcióvezetője: 1995, a lassú tangó éve Újpesten Dr. Demkó János, az Újpestért Egyesület frakcióvezetője: Vess, hogy aztán arathass is! Mikor a választások óta eltelt első év tapasztalatairól írom ezeket a sorokat, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy összehasonlítást tehetek az előző képviselő-testülettel, melynek munkájában 1990 és 1994 között képviselőként és a szabaddemokrata frakció vezetőjeként vettem részt. A testület alaphelyzetét természetesen a tavaly decemberi választások eredménye határozza meg. amikor a választópolgárok - sajnos meglehetősen alacsony részvétel mellett - döntöttek a testület személyi összetételéről, és azt is eldöntötték, hogy a választáson induló pártok és szervezetek közül kik és hány képviselőjüket küldhetik a 33 tagú testületbe. Az 1994. évi önkormányzati választások talán legfontosabb újdonsága a polgármester közvetlen választására való áttérés volt. Ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy a választási törvénynek a szabaddemokraták kezdeményezésére történt módosítását a választók döntő többsége pozitívan fogadta és helyeselte. így ez a választási szisztéma minden bizonnyal a jövőben is fennmarad. De, mint minden szabálymódosításnak, ennek is megvannak a hátrányai. Nem hibáztathatjuk az újpesti választókat azért a döntésükért, hogy mikór a jelen parlament ellenzéki oldalán ülő pártok támogatásával független jelöltként induló dr. Derce Tamást a második önkormányzati ciklusra is megerősítették polgármesteri pozíciójában, addig a testületben 18 képviselővel abszolút többséghez juttatták a szocialistákat. A választások ilyetén kimenetele azonban óhatatlanul állandó konfliktusok forrása, mely vörös fonalként húzódik végig a testület működésén és gyakorlatilag mindenre rányomja bélyegét. A szocialistáknak nincs polgármesterük, a polgármesternek pedig nincs többsége szándékai megvalósításához. A róka fogta csuka tipikus esete. Egy ilyen konfliktus kezelése még profi politikusoknak is becsületére válna, hát még a munka után, este, „másodállásban” helytállni próbáló újpesti képviselőknek. Ehhez járni még, hogy míg az előző ciklusban öt párt képviselői jutottak mandátumhoz, addig a jelen testületben már mind a hat parlamenti párt, valamint a Munkáspárt és az Újpestért Egyesület is képviselethez jutott. Ezt mi. szabaddemokraták örömmel üdvözöltük, hiszen a helyi demokrácia kiteljesedése pozitív jelének tartjuk, azonban azt is látni kell, hogy a tárgyalások, egyeztetések bonyolultsági foka és időszükséglete a partnerek számának ötről nyolcra bővülésével megnövekedett. A kialakult helyzetben így inkább arra helyezném a hangsúlyt, hogy bár a döntéshozatali folyamat lelassult és meglehetősen körülményessé vált, a munka folyamatos, és jó esély van arra, hogy még az év végéig (A frakcióvezető úr írása 1995 decemberében készült. - A szerk. megjegyzése) a testület megalkotja azokat a helyi rendeleteket, melyeket a magasabb szintű jogszabályok számunkra előírnak. A döntések előkészítésének újpesti specialitása a képviselettel bíró nyolc szervezet frakcióvezetőinek rendszeres értekezlete, melyen a polgármester elnököl. E fórum működésével már az előző ciklusban is igen kedvező tapasztalatokat szereztünk, és a működés szabályaira vonatkozó megállapodást minden résztvevő egyetértésével sikerült erre a ciklusra is megújítani. A frakcióvezetők és az őket segítő képviselőtársak, szakértők minden testületi ülést megelőzően találkoznak és minden egyes napirendre kerülő témában kifejtik, ütköztetik véleményüket. Ez azzal az előnnyel jár. hogy a frakcióvezető még az ülés előtt tájékoztatni tudja képviselőtársait a többiek elképzeléseiről, szándékairól. így a frakciók a többiek véleményének figyelembevételével megalapozottabban dönthetik el, hogy az adott kérdésben hogyan fognak szavazni. Az előkészítésnek ezzel a többlépcsős módszerével a testületi ülésen a vita során nagyon sok üresjárat, félreértésből adódó hozzászólás elkerülhető, mely mind a vita színvonalára, mind az ülés időtartamára kedvező hatást gyakorol. így elmondhatjuk, hogy az ellentmondásos választási eredmény és minden egyéb gátló körülmény ellenére az eltelt egy év alatt kialakultak a konszolidált működés keretei, csupán tartalommal kellene jobban megtölteni ahhoz, hogy a következő év már ne a lassú tangó jegyében teljen el. Be kell vallanom, egy kicsit húzódozva teszek eleget a Szerkesztő Asszony azon kérésének: röviden írjam le, hogy mint az Újpestért Egyesület frakcióvezetője, milyennek látom az 1995-ös évet. Ódzkodom, mert egy értékítélet csak akkor korrekt, ha az ítélet mellett megtalálható annak indoklása is, márpediglen az írás terjedelme eléggé korlátozott. De húzódozom azért is. mert ezen testület rendelkezésére bocsátott négy évből még hátravan pontosan három év. De hogy a felkérésnek eleget tettem, annak nem csak az az oka, hogy egy ilyen megtisztelő ajánlatnak illik eleget tenni. Úgy gondolom, az elmúlt egy év szolgált számunkra néhány olyan tapasztalattal, melynek végiggondolása az elkövetkező három évben munkánkat megkönnyítheti, eredményesebbé teheti. Nos tehát... Biztos lesz olyan frakcióvezető kollégám, aki szinte, tételesen, taxatív módon felsorolja majd a sikereket. Én ezt nem teszem. Nem teszem, mert önmagunk feldicsérésekor mindig tömjénszagot érzek. Nem teszem, mert úgy gondolom, a dicsérő szavaknak a város polgárainak ajkairól kell megszólalniuk. Nem teszem, mert az 1995-ös évben elért eredményeink nem mások, mint hogy Újpest önkormányzata eleget tett törvényi kötelezettségeinek. Mert látatlanul tudom, lesznek akik sikerként kívánják elkönyvelni, hogy pl. működött a szociális intézményrendszerünk. Hát ez nem önkormányzati alapfeladat? Mert látatlanul tudom pl., lesznek akik sikernek kívánják majd aposztrofálni, hogy működött az oktatási ágazat. Hát ez nem önkormányzati alapfeladat? És hadd ne soroljam tovább. A sikerhez ennél több kell. És ezt a többletet sem az Újpestért Egyesület, s személy szerint én, bárhogy is keresem, nem találom. A természet csodálatos rendező. Úgy találta ki, hogy minden évben helyt ad a vetésnek és az aratásnak is. Azt mondja nekünk: Vess, hogy aztán arathass is! Az önkormányzat 1995- ben az előző évek vetésének eredményeként aratott. Körzeti orvosi rendelőket, mentálhigiéniai rendelőt, ambuláns rendelőt, komoly önkormányzati társberuházás mellett telefonközpontot mint új létesítményeket avattunk, s 1996 első negyedévében az Árpád út és a Kemény Gusztáv utca sarkán egy épület átadására kerül sor. De mit tettünk 1995-ben annak érdekében, hogy 1996-ban is újabb létesítményekkel gazdagodjon a város? Nem sokat. 1995-ben érdemleges ingatlanhasznosítás nem volt. Ami volt, azok előkészítése gyakorlatilag az előző ciklusban történt. Ennek következtében az önkormányzat nem rendelkezik olyan forrással, melyet városfejlesztési célra lehetne felhasználni. Ezért alapfeladatként kell meghatározni 1996-ban, hogy olyan ingatlanhasznosítási rendszert alakítsunk ki, amely megfelelő bázist teremt egy eredményes városfejlesztési program végrehajtásának. Nem látom sikeresnek a szociális igazgatás területét 1995-ben. A segélyezettek száma az előző évhez képest rendkívül nagy mértékben megnövekedett, ugyanakkor a segélyezés módszere változatlan. Fent is írtam, a sikerhez több kell, mint a kötelezettségek teljesítése. Ezt a többletet, ezt a sikert mutatták fel az önkormányzatban képviselettel rendelkező szervezetek, amikor az önkormányzat megalakulását követően olyan önkormányzati működési rendet alakított ki, amely megteremtette a nyugodt munka feltételeit. Ezen az úton kell járnunk. írásomban nem egy kivétellel nem a jót, a sikert sorjáztam. Shakespeare szavai jutnak eszembe. „Az ember mit jót tesz, sírba száll véle, s a rossz gyakorta túl éli őt.” Nem lenne jó. ha sok rossz élné túl az önkormányzatot. Ez az alapvető feladatunk. Ezért kell együtt haladnunk. Talán Olvasóink is észrevették: összeállításunkból hiányzik Körmendi József, a KDNP frakcióvezetőjének véleménye. Miközben megköszönöm a sajtó nyilvánosságát felvállaló és nyilatkozatot tevő hét frakcióvezetőnek a közreműködést, le kell, hogy írjam: sajnálom, hogy a KDNP nem élt e lehetőséggel... A szerkesztő
