Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-06 / 1. szám
ÚJPEST részönkormányzat igénybevételével. A törvény szerint az igénybevétel viszont kötelező. Tehát kényszerszerződés köttetik. Hasonló a helyzet a szállítások sűrűségével is, ezt a Fővárosi Közgyűlés döntése rögzíti. A kukás edények mérete sem választható meg, mert azt a rendelet függővé teszi a szolgáltatás műszaki felkészültségétől. Egyetlen tételt befolyásolhatnak igazán a szolgáltatást igénybe vevők: a gyűjtőedények számát. Úgy tűnik, nem az ürített edények számával kíván a szolgáltató számolni, hanem a házaknál kint lévő edények számával. E pillanattól kezdve nem beszélhetünk szolgáltatási díjról, kizárólag egy szolgáltatás-igénybevételi adóról, illetve illetékről, mivel a díjhoz valamilyen elvégzett szolgáltatás csatlakozik - érvelt az alpolgármester, majd egy példával is élt. Újpesten a magas épületekben szemétledobók működnek. A gyakorlat az, hogy egy gyűjtőedény mindig a ledobócső alatt van, a többi edényből pedig mindig elszállítják a szemetet. Ezért elfogadhatatlan, hogy a gyűjtésre igénybe vett edényt mint szállítan- dót a díjakba beszámolják. Az is elfogadhatatlan, hogy a lakóközösségek a díjtól való szabadulás érdekében akár átmenetileg is a ledobócső végét szabadon hagyják vagy lezárják. Vizsgálják felül és módosítsák! Az előterjesztést elfogadva a testület határozati javaslatban rögzítette: elfogadhatatlannak tartja a rendelet olyan értelmezését és alkalmazott gyakorlatát, amely nem veszi figyelembe a szolgáltatás tényleges tartalmát. A képviselők határozati javaslatban tiltakoztak az ellen, hogy a rendelet által meghatározott normatívától is jelentősen eltérő mennyiségek alapján történjen meg a díj megállapítása. Felkérték a Fővárosi Közgyűlést, hogy a rendelet végrehajtása során a szolgáltatással nem arányos díjmegállapítási módszert vizsgálja felül és módosítsa azt. A szemét- szállításban fokozatosan térjenek át a valós szerződéseken alapuló szolgáltatásra. Segítség lehet a foglalkoztatáspolitikai bizottság! • Kiss Sándor (MSZP) önkormányzati képviselő egy határozattervezet elfogadásához kérte a testület tagjainak igenlését. Nevezetesen arra, hogy a képviselő-testület 1996. évi januári ülésére a szociális alpolgármester terjesszen elő határozati javaslatot egy foglalkoztatáspolitikai bizottság felállításáról. A képviselő utalt arra, hogy a foglalkoztatási problémák kezelésében eddig a passzív eszközök alkalmazása dominált (munkanélküli-járadék, jövedelempótló támogatás). Az aktív eszközök széles skálája közül csak a közhasznú munka szervezésére szűkült az önkormányzat tevékenysége. „A munka- nélküliség rátája, a tartósan munkanélkülivé válók magas száma, különösen a pályakezdő munkanélküliek veszélyesen magas aránya feltétlenül indokolja, hogy a foglalkoztatás feladataira az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítsunk, elsősorban az aktív eszközök alkalmazásában” - hangsúlyozta a képviselő úr, és a foglalkoztatáspolitikai bizottság általános feladataként a következőket javasolta meghatározni: a foglalkozásban érdekeltek között összehangolt és koordinált tevékenységgel javítani Újpest lakossága munkához jutásának esélyeit, fő figyelemmel a foglalkoztatáspolitika eszközeire, az önkormányzat eszközeire. A bizottság konkrét feladatait a megalakulás után dolgozná ki, mint ahogyan szervezeti és működési szabályzatait. A bizottság létszámát 11 főben lenne célszerű meghatározni és állandó meghívottként tanácskozási joggal részt venne munkájában a Fővárosi Munkaügyi Központ helyi kirendeltségének megbízottja, a munkaadók és munkavállalók szervezeteinek egy- egy képviselője. Kiss Sándor képviselő előterjesztéséhez Kerekes Zoltán (Munkáspárt) képviselő szólt elsőként hozzá, utalva arra. hogy lényegesnek tartja képviselőtársa által elmondottak megvalósítását. E témánál maradva mondta el azt is, hogy amikor a képviselő-testület a 3. napirendi pontban döntött a lakbérek emeléséről, a Munkáspárt képviselőjeként nemmel szavazott, úgy vélte, a 150%-os lakbéremelést nem tudja támogatni. Többek között azért sem, mert olyan magas a munka- nélküliek aránya Újpesten (a szerkesztő megjegyzése: az Újpesten nyilvántartott munkanélküliek száma 4275 fő), hogy a nehéz helyzetbe került családok szántára ilyen arányú lakbéremelés elviselhetetlen. Tóth Józsefi MSZP) képviselő arra utalt, a Népjóléti és lakásügyi bizottság tagjaként nagyon sok esetben kerül olyan helyzetbe, hogy el kell utasítania kérelmeket, ugyanakkor a kérések indoklásaként csaknem mindig ott találja okként a munkanélküliséget. Aggasztó az is. hogy nagyon sok fiatal kezdi a pályáját munkanélküliként és tanácstalanságában nincs hova forduljon. A képviselők elfogadták és támogatták Kiss Sándor előterjesztését. Sürget az idő Simonft Sándor (MDF) képviselő a kényszerbérletekkel foglalkozó ad hoc bizottság elnökeként előterjesztésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakás- törvény alapján 1996. végéig kell az önkormányzatoknak felszámolniuk a kényszerbérleteket. Újpesten - amennyiben új kényszerbérletek nem kerülnek megállapításra - legalább 84 kényszerbérletet kell még felszámolni. A bizottság elnöke úgy vélte, ha nem sikerül gyorsítarjí a kényszerbérletek felszámolásának ütemét, akkor a törvényi határidőn belül nem tudnak minden ügyet lezárni. Ezért tisztázni kell, hogy 1996-ban a lakásállomány mekkora részét különíti el a testület a kényszerbérletek megoldására. E döntés ismeretében meghatározandó az is, hogy 1996-ban mekkora összeget tud az önkormányzat a kényszerbérletek megoldására fordítani. Az elnök úr úgy vélte, ha a testület nem különít el elegendő számú lakást, akkor költségvetési forrásból kell a szükséges lakásokat beszerezni. Simonfi Sándor azért kérte, hogy a határozati javaslatot a testület sürgősséggel tárgyalja meg és döntsön róla, mert szerette volna, ha a képviselő-testület megbízná Népjóléti bizottságot, hogy vegye számba az önkormányzatra e témában háruló feladatokat, mérje fel a megoldásukra várhatóan rendelkezésre álló lakásállományt, a hatályos törvényi kötelességek és önkormányzati érdekek, prioritások és a várhatóan rendelkezésre álló eszközök egybevetése alapján pedig a bizottság dolgozzon ki javaslatot az eszközök felhasználására. A képviselő-testület a soron következő rendes — januári — ülésére pedig a bizottság terjesszen be határozati javaslatot. A testület elfogadta az Ad hoc bizottság elnökének előterjesztését. Pályázatról, az Agape ajándékáról, átcsoportosításról Dr. Derce Tamás polgármester a továbbiakban arról a pályázatról szólt, amelynek során könyvvizsgálót keresett az önkormányzat. A pályázatra érkezett 18 szervezet, illetve magánszemély anyaga közül a bírálókat egyetlen szervezet győzte meg maradéktalanul a feladatra való alkalmasságról. így a polgármester úr azt javasolta a testületnek, hogy egyéves időtartamra, a hosszabbítás lehetőségét fenntartva, az önkormányzat könyvvizsgálójának a CONTROLL TAX Adó-, Vám-, Pénzügyi Tanácsadó és Könyv- vizsgáló Kft.-t bízza meg. A testület egyetértve az előterjesztéssel, felhatalmazta a polgármestert a szerződés megkötésére. A polgármester úr jelentette be a testületi gyűlésen azt is, hogy karácsony előtt négy nappal az Agape nevű egyházi alapítvány 30 ezer liternyi fűtőolajat adott át - megismerve az önkormányzat képviselő-testületének állásfoglalását HTO-kompenzáció témában - az önkormányzatnak, azzal a megkötéssel, hogy karácsony előtt adják át a rászorultaknak. Mivel az Agape alapítvány adománya a két testületi ülés közbeni időszakra esett, nem volt mód az elosztás módjának testületi eldöntésére. Mégpedig Simonfi Sándor képviselő arról kérdezett: miért az egy- és kétfős háztartásokat vonták be a körbe ? Véleménye szerint miután a testület fogadott el rendeletet a HTO- kompenzáció mértékéről, a plusz tüzelőolaj-lehetőség eldöntése is legalább a bizottság, illetve a testület joga lett volna. Emellett foglalt állást Nagy István is. Albrecht Péter gazdasági alpolgármester, aki az Agape alapítvány által felajánlott adomány átvevője volt, hangsúlyozta, a rövid idő miatt testületi döntést kivárni lehetetlen lett volna. A testület végül is - tudomásul véve a tájékoztatást - elfogadta az Agape alapítvány ajándékát. Hock Zoltán kulturális alpolgármester előterjesztésében a Viola utcai általános iskola, a Nyár utcai általános iskola, valamint az Aradi utcai óvoda esetében kérte a KÖB határozatának megfelelően a költségvetési előirányzat közötti egyszeri átcsoportosítás engedélyezését, melyet a testület meg is adott. Majd ezt követően került sor a majdnem 2 órás frakciószünetre, amely a káposztásmegyeri településrészi önkormányzat létrehozásáról születő döntést előzte meg. Mindenben nem jutottak egyezségre Mint kiderült, a testületi ülést megelőző két, éjszakába nyúló tárgyalás során, a 8 szervezet egyeztető tárgyalásán is maradtak még nyitott kérdések. De ezen az estén sem sikerült mindenben megegyezniük. Mint ahogyan a testületi ülés folytatásakor kiderült, a képviselők egyetértettek abban, továbbra is támogatják a káposztásmegyeri településrészi önkormányzat létrehozását, ám a létrejövő új testület tagjaira tett személyi javaslatot január második felében vitatják meg és terjesztik testületi ülés elé. Az elmúlt évben lapunkban több alkalommal foglalkoztunk a káposztásmegyeri településrészi önkormányzat létrehozásával. A részönkormányzat célja most sem más, mint ahogyan Mészáros Ferenc (MSZP) önkormányzati képviselő, a településrészi önkormányzat létrehozásáért felelős önkormányzati biztos írásos indoklásában is olvastuk: a lokálpatriotizmus erősítése, az önkormányzatiság demokratizmusának fejlesztése (elsősorban a döntések előkészítésében), további lehetőség megteremtése a lakosság önszerveződésére, valamint a létrehozott értékek fokozottabb megbecsülése a cél. Az önkormányzat képviselő-testületének tehát lehetővé kel! tennie a részönkormányzat működését, ami által, az átvett önkormányzati jogok tekintetében mellérendeltségi viszonyba kerül a helyi képviselő-testület egészével. Ezt erősíti meg az Alkotmánybíróság 1991-ben kelt határozata is, kimondva, hogy a településrészi önkormányzat szabad elhatározásából jöhetett létre a helyi képviselő- testület funkciójának megosztására. S ezt meg is szavazta a testület és ennek megfelelően módosította a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatát. A képviselő-testület által elfogadott rendeletekre, mint ahogy cikkünk elején is jeleztük, következő számunkban visszatérünk. Hangha Katalin mmammmmma
