Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-06 / 1. szám

KÁPOSZTÁSMEGYEREN

(folytatás az I. oldalról)

A havi lakbér összegét 5%-kal csökkentik abban az esetben, ha például a lakás ipari övezetben van, vagy felvonó nélküli épületben az 5. szinten, vagy ha például alagsori, vagy az utcáról nyílik.

A lakbérrendelet határoz arról is, hogy fizetési kötelezettségének a bérlő havonta, előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles eleget tenni.

Meghosszabbított határidő

Albrecht Péter gazdasági alpolgármester terjesztette a testület elé azt a javaslatot, amely a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló - a 27/1994. (V. 4.) számú rendeletben módosított 7/1994/V.4/ számú önkormányzati rendelet módosításáról szólt. A rendeletmódosítás értelmében a korábbi, november 30-i határidővel lezárull kedvezményes lakásvásárlás feltételeit hosszabbítja meg a testület, 1996. június 30-ig. A testület a rendelet- módosítást elfogadva tehát még egy kedvezményes lakásvásárlási időszakot biztosít a bérlőknek. Mint ahogy az előterjesztő gazdasági alpolgármester is utalt rá, november végén sok, vételi szándékot jelző igény érkezett az Újpesti Vagyonkezelő Részvény- társasághoz, másrészt a képviselő-testület lehetőséget kíván adni arra is, hogy a lakbérrendelet ismeretében az önkormányzati lakásokban lakók mérlegeljék, hogy a megemelt lakbért, vagy a lakás esetleges megvásárlása során a közös költség fizetését választják?

E témánál Diósi László (MSZP) és dr. Demkó János (Újpestért Egyesület) a Tulajdonosi bizottság elnöke, illetve tagja arról szólt: bizottságuk még egy korábbi anyagot tárgyalt, majd elfogadva, hogy annak nyomán készült az új előterjesztés, megfogalmazásbeli pontosságra hívta fel a képviselők figyelmét. Majd Demkó képviselő úr kiemelte, ez egy ismételt lehetőség, de óvott attól: ne jelentsen újabb és újabb meghosszabbított határidőket. Dr. Kulcsár Ferenc (MSZP) képviselő módosító indítványa is megfogalmazásbeli pontosságra irányult, s a módosító indítványt elfogadva 29 igen, két nem szavazattal a képviselők újabb fél évig meghosszabbították az önkormányzati lakások kedvezményes megvásárlásának lehetőségét.

A lakásfenntartási támogatásról

Még mindig a lakástémánál maradva, de dr. Benkő László (MSZP) szociális alpolgármester előterjesztésében tárgyalta meg a testület - 5. napirendi pontként - a lakásfenntartás támogatásáról szóló rendelettervezetet. Mint ahogyan karácsonyi lapszámunkban a lakásvásárlásról szóló cikkünkben már utaltunk rá, a képviselők olyan lakásfenntartási támogatást tartottak szükségesnek, amely nem csak az ön- kormányzati lakásokban élőket érinti, hanem valamennyi olyan családot, ahol a család egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a nyugdíjminimum) kétszeresét, továbbá a lakásfenntartás havi igazolt, figyelembe vehető költségei - pl. a lakbér, külön szolgáltatások díja, csatornahasználati díj, vízdíjr szemétszállítás költsége, villanyáram-fogyasztás, gázfogyasztás költsége stb. - meghaladják a család összes havi nettó jövedelmének 35 százalékát, továbbá az igénylő az önkormányzat illetékességi területén legalább egy éve bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és legalább egy éve életvitelszerűen él. A rendelet értelmében nem részesülhet támogatásban az a csatád, amelynek a lakás hasznosításával (bérletbe, albérletbe adásával stb.) összefüggésben jövedelme képződik, amely a támogatási kérelem benyújtását megelőzően 12 hónapon belül lakását nagyobb alapterületűre cserélte vagy vásárolta, s azok sem, akik a lakásfenntartási költségek bármelyikéhez a kerületi önkormányzattól támogatást kapnak. A rendelet szerint a lakásfenntartás elismert költségét az életvitelszerűen együttélő családtagok számával arányosan meghatározott, elismert lakásnagyság, de legfeljebb a tényleges lakásnagyság, és az egy négyzetméterre jutó, elismert költségek szorzataként kell megállapítani.

500 forintnál kevesebb nem lehet

Az elismert lakásnagyság mértéke egyszemélyes család esetében 30 nf, amely minden további, életvitelszerűen együttélő család után 10 m2-rel növekszik. Az egy négyzetméterre jutó elismert költség: összkomfortos és komfortos lakás esetében 180 Ft/nf/hó, félkomfortos lakás esetében 140 Ft/m2/hó, komfort nélküli és szükséglakás esetében 100 Ft/m2/hó.

A lakásfenntartási támogatás mértéke a lakás- fenntartás elismert költségének a család összes havi nettó jövedelmének 35%-át meghaladó része. Amennyiben a tényleges költségek ennél alacsonyabbak. mint az elismert költségek, akkor a tényleges költségeket kell figyelembe venni. A rendelet értelmében a havi támogatás összege nem lehet kevesebb, mint 500 Ft. Az igénylő akkor válik ezen összegre jogosulttá, ha a fentiek alapján őt megillető támogatási összeg eléri a havi 200 Ft-ot. Ugyanakkor a támogatás havi összege nem lehet több, mint a nyugdíjminimum 35%-a. (Mivel a testületi ülésről készült beszámolóban a rendelet ismertetésénél csak a lényeges pontokat emeltük ki, az 1996. január első napján életbe lépő rendelet részletes magyarázatára következő lapszámunkban visszatérünk.)

Szociális és Egészségügyi Intézmény

Hatodik napirendi pontként dr. Benkő László szociális alpolgármester előterjesztésében döntöttek a képviselők az önkormányzat Egészségügyi és Szociális Intézménye átszervezéséről. Mint ahogyan az előterjesztő utalt arra, a Népjóléti bizottság majd a képviselő-testület októberi határozata alapján elkészült a szociális és egészségügyi intézményi feladatok integrálásának koncepciója. Az anyagot a Népjóléti és lakásügyi bizottság megtárgyalta és azt javasolta, hogy az előterjesztés alapján a képviselő-testület hozzon létre egy egységes egészségügyi és szociális intézményt. A képviselők egyetértettek abban, hogy az anyag egy egységes, önálló költségvetési intézmény működőképes struktúráját jeleníti meg, Nagy István Népjóléti bizottsági elnök (Fidesz—MPP), dr. Demkó János (Újpestért Egyesület), valamint Hock Zoltán, az MDF frakcióvezetője utaltak arra, kellő garanciákkal, kompromisszumos megoldásokkal született az előterjesztés és a jövőben nagyobb együttműködéssel, jobb előkészítéssel, tehát a hibázás lehetőségének csökkentésével tud a most létrehozandó intézmény működni. Buzna Ferenc (Újpestért Egyesület) módosító indítványt tett, melyet képviselőtársai elvetettek. Nagy Istvánét (Fidesz- MPP) viszont elfogadták, majd megszavazták az előterjesztést. A testület által elfogadott határozati javaslat alapján a képviselő-testület 1996. január 1-jei hatállyal módosította az Egészségügyi Intézmény alapító okiratát.

Az intézmény új elnevezése Szociális és Egészségügyi Intézmény, amelynek feladatait kiegészíti az alábbiakkal: családvédelmi és segítő szolgáltatással, házigondozó szolgáltatással, szociális étkeztetéssel.

Januártól:

idősek napközi otthona üzemeltetéssel, járóbeteg orvosi ellátással és tanácsadással, humán-egészségügyi szolgáltatással, valamint a bölcsődei ellátással.

A személyi „háttér”

A képviselő-testület Szabó Jenőt, az intézmény igazgatóját megerősítette a Szociális és Egészségügyi Intézmény igazgatói munkakörében. A képviselő-testület döntésével 1995. december 31-i hatállyal megszüntette az általa alapított és fenntartott intézmények közül az Újpesti Családsegítő Központot, a Káposztásmegyeri Családsegítő Központot, valamint a gondozási központot. Az intézmény megszűnésére való tekintettel felmentette intézményvezetői megbízatása alól Szepesi Dezsőnél, a gondozási központ vezetőjét.

. A képviselő-testület a megszűnt intézmények általános jogutódjául a Szociális és Egészségügyi Intézményt jelölte ki. A testület egyúttal javasolta a most létrehozott Szociális és Egészségügyi Intézmény igazgatójának, hogy az új szakfeladatok ellátásának szakmai irányításával (mint szakmai intézmény igazgatóhelyettes egyidejű besorolással) 1996. január Fjével kezdődően egyéves időtartamra az alábbi személyeket bízza meg:

Orosz Jánosáét a családsegítő és családvédelmi szakfeladat szakmai irányításával;

Szepesi Dezsőnél a szociális gondozás szakfeladat szakmai irányításával.

A képviselő-testület a pénzügyi-munkaügyi szervezeti működési szabályzatok elkészítésének határidejéül 1996. június 30-át állapította meg és az elkövetkezendő 6 hónap valamennyi rendes testületi ülésén a polgármesternek tájékoztatnia kell a képviselő- testületet az integrációs folyamat alakulásáról. A képviselő-testület arról is döntött, hogy 1996. január 1-jei határidővel a részben önálló költségvetési intézményként működő egyesített bölcsődék központ esetében csak és kizárólag a pénzügyi, számviteli feladatok lebonyolításánál a Gazdasági Intézmény helyett a Szociális és Egészségügyi Intézményt jelöli ki. A képviselő-testület döntésével kötelezettséget vállalt arra is, hogy az új intézmény átalakításának költségfedezetét az 1996-os önkormányzati költségvetésben megállapítja és biztosítja is az intézmény számára.

Hetedik napirendi pontként - még mindig dr. Benkő László szociális alpolgármester előterjesztésében -, egy kényszerbérleti jogviszony megállapításával kapcsolatos fellebbezést tárgyalt a testület, melynek során az elsőfokú határozatot hagyták helyben.

Észrevétel és kérdés nélkül fogadta el a testület dr. Vitáris Edit jegyző előterjesztését az újpesti ön- kormányzat képviselő-testülete számára készült egyes részletes rendezési tervek kiegészítése tárgyában született anyagot, valamint azt az előterjesztést, amely a 11/1994/V1. 1. számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott 3. számú városszerkezeti egység részletes rendezési tervének módosítását tartalmazta.

A bejelentések között...

A testület ezt követően a bejelentések között tájékoztatót hallgatott meg Albrecht Péter gazdasági alpolgármester előterjesztésében a szemétszállítási díj számításának anomáliáiról. A gazdasági alpolgármester utalt arra, hogy a szemétdíj számításának alapja a szemétgyűjtő méretének, mennyiségének és a szállítási napok szorzata. Ez a rendszer azt is sugallja, hogy a lakók és közösségek úgy tudnak takarékoskodni, hogy a tapasztalataik alapján szerződést kötnek a szolgáltatóval, a rendelet azonban úgy fogalmaz, hogy a szerződés létrejön a szolgáltatás