Újpest, 1996 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1996-09-28 / 20. szám
zárni tógépig sztendeje Az első világháborút követő határváltoztatásokkal jelentősen megváltozott a hazai oktatásügy helyzete is. A kolozsvári egyetemet Szegedre, a pozsonyit Pécsre helyezték át, valamint megkezdte működését a debreceni egyetem is. Magyar kormány soha nem juttatott annyi pénzt az oktatási tárcának, mint az 1920-as években, Kle- belsberg Kunó minisztersége idején. A több mint egy évtizedig munkálkodó miniszter néhány év leforgása alatt végrehajtotta a középiskolák reformját (bevezette a gimnázium, reálgimnázium és reáliskola rendszerét), a tanyasi népiskolai programot - amely több ezer tanterem építését jelentette - és megteremtette a nemzeti műveltség gyarapítását szolgáló ösztöndíjrendszert. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik a bécsi, római, párizsi és londoni magyar intézetek: a Collegium Hungaricumok létrehozása. Egy évtizeddel később a hazai iskolarendszer a világ élvonalába került. Nobel-díjasaink java igazolja a magyar gimnáziumok és egyetemek eredményeit. A fasori evangélikus, a Berzsenyi, a Baár-Madas csak néhány a leghíresebb iskolák közül. Az 1001. év küszöbén A nyolcosztályos kötelező népiskolát 1940-ben vezették be. Az iskolarendszer 1948- ban történt államosítása - a politikai rendszerváltozás jegyében - az egyházak fokozatos kiszorítását jelentette az oktatásból. A hatvanas években kialakult hálózatban a nyolcosztályos általános iskolát a szakmunkásképző intézetek, szakközépiskolák, illetve gimnáziumok követték. Az 1980-as évek második felében elkezdődött szakmai kísérletek egy évtized alatt bontakoztak ki. 1990 óta mintegy háromszáz egyházi és magániskola alakult. Megjelent a kilenc- és tízosztályos általános iskola, az öt-, a hat- :s a nyolcosztályos gimnázium, az öt évfolyamos szakközépiskola és számos speciá- is szakiskola. Emelkedik az érettségit adó iskolatípusokba felvettek aránya, a központi tankönyvelosztást kiszorította a széles tankönyvpiac (több mint száz könyvki- ídó jelentet meg „hivatalos”-nak minősített tankönyvet). Az idei tanévtől valamennyi középfokú állami iskola rendelkezik számítógépekkel, néhány éven belül bekapcso- ódhatnak az intemethálózatba is. A felsőoktatási intézmények a korábbinál nagyobb íutonómiát élveznek, és egyre szélesebbre tárják kapuikat a jelentkezők előtt. Ezek a tények azonban, a változások ellenére sem biztos, hogy kizárólag pozitív endenciákat jeleznek. Az egyházi és magániskolák állami támogatása, a felsőoktatási intézmények hallgatóinak tandíj-kötelezettsége, a pedagóguselbocsátások, és a bevezetésre váró Nemzeti Alaptanterv napilapjaink gyakori cikktémái. Nem tudni, hogy tlakul a szakképzés jövője, hogyan valósul meg az iskolák „átjárhatósága” és a felső- iktatási struktúra miképpen igazodik majd a piaci igényekhez? Az iskola a világ valamennyi országában a kultúra hagyományainak őrzője, ápoló- á és gyarapítója. Társadalmi megítélése és szerepe a történelem valamennyi korszakában meghatározza egy adott ország műveltségi állapotát. Az ezeréves magyar iskola- endszer az európai kultúra szerves része, attól szénálaszthatatlan. Hazánk 1996-ban cettős évfordulót ünnepel. Az 1100 esztendeje történt honfoglalás, és a magyar iskola- ilapítás millenniuma annak a jelképe, hogy a magyarság az iskola, a műveltség által élt igazi hazára a kontinensen. Rojkó Annamária Tankönyvek, atlaszok... Felvételeink a Petőfi Irodalmi Múzeumban átható iskolatörténeti kiállításon készültek. (Fotók: Horváth Dávid) Kisgyermekesek figyelmébe Tisztelt Szülők! Mindannyiuk életében eljön a nap, mikor elérkezettnek látják az időt, hogy gyermekeiket közösségbe - bölcsődébe, óvodába - írassák. Kinek előbb, kinek később válik szükségszerűvé ez a pillanat, attól függően, hogy a család meddig engedheti meg magának, hogy az édesanya ne csak gyermeke 3 éves koráig maradhasson otthon - esetleg egy kisebb testvér jóvoltából -, hanem tovább. Az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvényben meghatározottak alapján a szülő kötelessége biztosítani gyermeke óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon való részvételét. Ezen kötelezettsége attól a nevelési évtől kezdődően (vagyis szeptember 1-jétől) válik érvényessé, melyben a gyermek május 31-ig az ötödik életévét betölti. Sajnos kevesen tudják, hogy az óvodába még nem járó gyermek szüleinek az előbb említett felkészítő foglalkozásra - a gyermek lakóhelye szerint illetékes (körzetes) vagy választott óvodába, a fenntartó által meghatározott módon (vagyis május első hetében) - abban az évben kell jelentkeznie, melyben gyermeke a negyedik életévét május 31. napjáig betölti! A jelentkezéskor - a jogszabályok szerint - a szülőnek nyilatkoznia kell, hogy az óvodai felvételt gyermeke ötödik életévének betöltése előtt, vagy csak a betöltés évében kéri. Ez annyit jelent, hogy ha a csemete 1997. május 31-ig tölti be ötödik évét, akkor a szülőnek már az idén, 1996 májusában kellett jelentkezniük az óvodában, hogy beíratják-e gyermeküket 1996. szeptember 1-jétől, vagy csak az 1997-es nevelési évtől jár majd nagycsoportba. Ha 1998-ban lesz ötéves, akkor azt megelőzően 1997 májusában kell felkeresniük az óvodát... és így tovább. Természetesen mindezek azokra a gyermekekre vonatkoznak, akik még nem jártak óvodai közösségbe. A IV. kerület védőnői, óvodái és a Polgármesteri Hivatal művelődési osztálya együttműködve minden évben pontos nyilvántartást vezet a tanköteles korba lépő ötévesekről, s bizony az összehasonlítás során derül ki, hogy hány szülő nem íratta be gyermekét az óvodákba, illetve milyen sok olyan gyermek van, akiről az intézményeknek sincs tudomása, vagy egyáltalán sehol nem található. Márpedig a 17/1968. (IV. 14.) Kormányrendelet alapján az a szülő, aki gyermekét a törvényben meghatározott módon nem íratja be a kijelölt vagy választott intézménybe, 20 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Megkezdődik tehát a levelezés, keresgélés, nemritkán idézés, amely abból adódik, hogy nem tudunk a gyermekekről. Mindez persze elkerülhető lenne, és sok kellemetlenségtől kímélnénk meg a családokat és magunkat is, ha minden 4-5 éves óvodásról tudhatnánk, hová jár. Ebben kérjük az önök segítségét, kedves szülők! Hívják fel a környezetükben vagy baráti körükben lévő - a fent leírtakban érintett - szülők figyelmét, akik kicsinye még nem jár közösségbe, a törvény által előírt kötelezettségükre. Amennyiben önök az érintettek, keressék fel a körzetes óvodát pontosítás céljából. Számunkra mindez nagy segítség lenne. Amennyiben más kerület óvodájába jár a gyermek, úgy az ottani óvodának — jogszabály által előírt - kötelessége jelenteni a gyermek lakhelye szerint illetékes jegyző felé, ha olyan kisgyermeket vett fel, akinek lakóhelye nem a nevelési intézmény székhelyén található. (Sok kellemetlenségtől kímélnénk meg a családokat, ha ezen igazolásokat - a szülők jelzése alapján - a más kerületben lévő óvodák önkormányzatunk részére még szeptember hónapban megküldenék!) Hivatalunk a lezajlott beiratkozások után minden évben szeptemberben kezdi meg - az óvodák közreműködésével - a 4-5 éves gyermekek óvodai elhelyezkedésének egyeztetését. Kérjük tehát önöket, ha olyan levelet kapnak osztályunktól vagy az óvodáktól, melyben azt kérjük, hogy személyesen vagy telefonon igazolják vissza, gyermeküket mely intézménybe íratták vagy járatják, illetve mikor kívánják óvodába járatni, ne vegyék zaklatásnak. Mi elsősorban az önök és gyermekeik érdekeit tartjuk szem előtt, s csak jogszabályban meghatározott kötelezettségünknek teszünk eleget. Azt szeretnénk, hogy a kicsik minél hamarabb óvodába kerüljenek, s hatéves korukra kiegyensúlyozott, iskolaérett nagycsoportosokká váljanak. A fent leírtakkal kapcsolatban a 169-7741-es telefonszámon, vagy félfogadási időben személyesen Szuhanyikné Ladányi Zsuzsa szívesen ad választ minden kérdésükre. Segítségüket előre is köszönjük! Polgármesteri Hivatal művelődési osztály oktatási csoport ■4 *
