Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1995-04-29 / 9. szám
ff sei ók Mi lesz veled Káposztásmegyer? zony kérdéses! De azért nem hagy békén az a gondolat, hogy Káposztásmegyeren igen jelentős vagyon, azaz közművesített terület létezik! Ennek a vagyonnak a rendezettsége ugyan még problematikus (tulajdonosi, területi besorolás stb.), de azért ilyen jelentős vagyonhasznosítás forrás lehet a fejlesztéshez, minthogy más forrásokat jelenleg nemigen lehet látni! Szerintem, minthogy a terület legnagyobb része a főváros és a kerület közös tulajdonában van, közös érdek, hogy ezt a vagyont együttesen, de a térség fejlesztése érdekében hasznosítsuk. Bizonyára lehetséges tőkeerős vállalkozókat is találni, akik megfelelő feltételek megléte esetén készek lesznek befektetni. Az egyik alapfeltétel, hogy tudjuk mit akarunk, azaz legyen meg végre Káposztásmegyemek a Részletes Rendezési Terve, ez alap lehet a további munkához, melynek nehézségei már most láthatók, de mégis bízhatunk abban, hogy megkezdődhet az a folyamat, amely Káposztásmegyert végre „lakhatóvá” teszi. Ezért pedig érdemes dolgozni, hiszen az itt lakók közös érdekét szolgálni mindenképpen szép feladat. Kiss Sándor önkormányzati képviselő 20. evk. A szerkesztő megjegyzése: Lapunk terjesztésének megkezdésével egy időben, április 25-én zajlik a lakossági fórum a káposztásmegyeri RRT-ről. A fórumon elhangzottakra lapunkban is visszatérünk, egyúttal bízom abban, a főépítész úr „Mi lesz veled Káposztásmegyer?” című vitaindítója és a képviselő úr sorai a káposztásmegyeren lakókat is vélemény- nyilvánításra sarkallja. Várjuk leveleiket szerkesztőségünk címére: Újpest, 1042 Bp., István út 14. Káposztásmegyer, mint „félbe hagyott” lakótelep gondjai sokrétűek és inkább csak kérdések sokaságát lehet feltenni, mint a problémák megoldásának módozataira egyértelmű határozott válaszokat megfogalmazni! Az itt lakó mintegy 30 ezer ember nap, mint nap találkozik a közlekedés megoldatlanságával, elszenvedi az alapszolgáltatások hiányosságait (orvosi rendelők szűkössége, hiánya, egyéb szolgáltatások elégtelensége) és felháborodik a környezet állapotán (illegális szemétlerakás, parkosítás hiányai stb.). Mikor javul vagy javulhat a helyzet? Valószínűleg akkor oldódhatnak meg a problémák, ha a lakótelep teljesen kiépül és egy rendezett komplex lakótelep feltehetően javíthatja az életminőséget is. És addig mi lesz? Van-e lehetőség, hogy enyhítsünk a már most is súlyos gondokon? Akarjuk-e, hogy az itt élők „beleszóljanak” a lakótelep további sorsának alakulásába? A pénzszűke ad-e esélyt arra, hogy a készülő Részletes Rendezési Terv-ben foglaltak megvalósuljanak, azaz teremthetők-e források a fejlesztéshez? Súlyos kérdések! Újpest főépítésze e lap április 1-jei számában rendkívül figyelemre méltó adatokat és tényeket közölt Káposztásmegyerről és a készülő terv koncepciójáról, amelyről már többször konzultáltunk, illetve véleményt cseréltünk. Én úgy látom, hogy két egymással összefüggő feladatot kell, kellene megoldani! Egyrészt, rövid távon segíteni az itt lakókat feszítő problémák megoldását, másrészt a lakótelep kialakításához biztosítani az itt élők „beleszólását” és megkeresni a forrásokat, amelyekből finanszírozni lehet a fejlesztést! Lehet-e rövid távú feladatokban előbbre lépni? Meggyőződésem szerint igen, ha a szándék és az akarat megvan lehetséges pénzügyi forrásokat is - igaz szűkén - találni. Például a közlekedés helyzetének javításában rövid távon, az autóbuszútvonalak racionalizálásával lehet segíteni, most először tapasztaltam, hogy a BKV illetékesei hajlandóságot mutattak erre! Lehet-e azon segíteni, hogy a szabad területeken ne illegális szemétlerakás legyen? Sajnos ez nehezebb ügy, amelyet megszüntetni talán lehetetlen is, de azért azt el lehet érni, hogy a lakott részek közvetlen közelébe a közegészségügyre is kiható, fertőző szeméthegyek ne legyenek. Ennek elszállítása persze jelentős költségeket igényel, de akkor is meg kell szervezni a szemét elszállítását! Az említett példák nyilvánvalóan nem „végleges” megoldások, hiszen a közlekedés gondjai összetettebbek és a környezet védelme is sokkal komplexebb, mint az illegálisan lerakott szemét elszállítása! A lakótelep jövőbeni képének alakulása azonban már egészen más jellegű problémákat vet fel. Kétségtelen, hogy tervezők, urbanisztikus, környezetvédelmi és egy sor más szakember aktív részvétele alapvetően fontos a végleges terv kialakításában. Azonban nem kevésbé fontos, hogy az önkormányzatok (kerületi és a fővárosi!) testületéi és a képviselők, akik a döntéseket hozzák és a megvalósítást garantálhatják, a tervezés valamennyi stádiumában részt vállaljanak. És végül nem nélkülözhető az érintett lakosság véleményének, szándékának és akaratának figyelembevétele sem már a terv kialakítása során! De hogyan történjen meg a lakossági „beleszólás”!? Úgy gondolom az önkormányzati képviselők munkáján keresztül úgy, hogy a lakosság aktívabb része közvetlenül kapcsolatban áll a képviselőjével, ezáltal a „képviseleti demokrácia” szabályainak megfelelően a döntéshozatalnál megjelenik az adott körzet véleménye az önkormányzati képviselő tes- tületbeni véleményével és szavazatával! De bármilyen fontos is a képviseleti munka és tételezzük fel, hogy jól működik a lakossági kapcsolat is, akkor sémi nélkülözhető a „közvetlen demokrácia” bizonyos eleme! Na nem azt gondolom, hogy helyi népszavazást kellene tartani mondjuk a Részletes Rendezési Terv-ről, de azt igen, hogy szélesebb körű véleménycserét, illetve ennek lehetőségét biztosítani talán fontos lehet! Berényi Andrással egyetértve én sem szeretem a nyilvános lakossági fórumot, ha az formális és nincs semmi „hozadéka”, legfeljebb néhány ember szereplési vágyának kielégítését szolgálja. De nem tételezem fel, hogy csak ilyen lakossági fórum lehetséges! Szerintem - ezt tapasztalom is - egyre több embert foglalkoztat közvetlen lakóterületi környezetének helyzete, és nemcsak a gondok, problémák megfogalmazásáig, közvetítéséig terjed figyelmük, hanem a megoldási módozatokra is vannak elgondolások, sőt tevékenyen hajlandók részt venni lakóterületük szebbé tételében. Nem hiszem persze azt sem, hogy lakossági fórumokon kizárólag csakis jól tájékozott és reális véleményt megfogalmazó emberek vesznek részt. Akkor is fontosnak tartom ezeket a fórumokat, mint lehetőségeket! Bízom abban, hogy a lehetőségekkel egyre többen, egyre jobban élni fognak, és esetleg fórum is beépülhet az önkormányzati munka demokratizálását szolgáló rendszer elemei közé! Persze akkor, ha a lakosság tájékoztatása és tájékozódási készsége jó, ha tudja, hogy mi folyik az önkormányzatban, ha felnőttnek tekintve tájékoztatják, ha véleményét érdemben figyelembe veszik, azaz ha az önkormányzat ténylegesen azért és úgy működik, hogy a lakosság érdek- és véleményintegrációját is képes megvalósítani! Erre kell törekedni, nemcsak négyévenként a választások időszakában, hanem rendszeresen és folyamatosan! A fejlesztés, azaz a Részletes Rendezési Terv megvalósításához szükséges források biztosítása biIngyenes jogi tanácsadás Polgármesteri Hivatal Népjóléti Osztályán a Király u. 12-14. szám alatt, telefon: 1-693-333/107 melléken hétfőnként 9.00-11.00 óra között dr. Spett Béla jogtanácsos. A Káposztásmegyeri Családsegítő Központban, az Óceán-árok u. 7. sz. alatt: kedden 15.00-18.00 óra között dr. Váczi Judit. Az Újpesti Családsegítő Központban, a Rózsa u. 7. sz. alatt: szerdán 15.00-19.00 óra között dr. Váczi Judit.
