Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1995-04-29 / 9. szám
1L Ke sei ők A nyugalmunkról volt szó... Április közepén minden résztvevő által hasznosnak ítélt beszélgetésre került sor a káposztásmegyeri rendőrőrsön. A városrész önkormányzati képviselői - Majzik Ferencné, Kiss Sándor, Mészáros Ferenc - mellett jómagam, míg a rendőrségtől Kiss László alezredes, a kapitányság közbiztonsági parancsnoka, Csekk Lajos őrnagy, a helyettese, Eperjessy Árpád százados, közlekedési előadó, valamint Kendovszky József főtörzs-zászlós őrsparancsnok és helyettese, Kovács János törzszászlós vettek részt a „kerekasz- tal-konferencián”. A találkozót a helyi képviselők kezdeményezték, egyrészt ismerkedési célzattal másrészt azoknak a lakossági bejelentéseknek, panaszoknak a tolmácsolására, amelyek a köznyugalmat, a biztonságot zavaró eseményekkel kapcsolatosak. Ami a legjellemzőbb... A rövid, kölcsönös bemutatkozás után Kiss alezredes úr vázolta a városrész bűnügyi, közbiztonsági helyzetét. Nem statisztikákat, hanem főként jellegzetességeket, eseményeket ismertetett velünk. Az egyik súlyos gondként a lakásbetöréseket említette, amelyek legtöbbjének tetteseit sikerült elfogni. Sajnálatos, hogy a lakótelepeken élnek olyan, főként fiatalokból álló csoportok, amelyek ezt a tevékenységet megélhetési forrásnak tekintik, az autófeltörésekkel egyetemben. Viszonylag sok a kerékpárlopás a területen, és ezek célja nem a szabadidő egészségesebb eltöltése, hanem a többnyire nagy értékű kerékpárok gyors eladása. Sok gondot okoz a rendőröknek a szórakozóhelyek meglehetősen szabadossá vált nyitva tartási ideje. A tulajdonosokkal, üzemeltetőkkel szemben körülményes eljárni, mert a lakók által gyakran panaszolt hangoskodást, rendzavarást nehéz bizonyítani. Sokszor maga a bejelentő sem meri vállalni a tanúskodást, segíteni a rendőrök munkáját. A késő éjszakáig nyitva tartó szórakozóhelyekről indulnak egyesek, kellő bátorságot merítve az alkoholból, a különböző bűncselekmények elkövetésére. Győzzön az erősebb? Új jelenség, hogy az úgynevezett MDF-piacon az árusok már ökölharcot is vívnak a jobb helyekért, így rendszeres szombat hajnali programjává vált a rendőröknek a piac ellenőrzése, a nap folyamán pedig az ott kialakuló közlekedési káosz feloldása. Örökös probléma, hogy az autósok rendszeresen a szervizutakon, a parkosított területeken állítják le járműveiket. Emberileg ugyan elfogadható, hogy mindenki az ablaka alatt szeretné látni féltve őrzött és gyakran már cascóval sem biztosított autóját - persze sokszor így is elkötik viszont egy-egy baleset vagy tűz esetén lehetetlenné válik a mentők és a tűzoltók közlekedése. A rendőrök igyekeznek humánusan eljárni, és a büntetés csak többszöri figyelmeztetés után következik. Sebességkorlátozás - csak „papíron” A képviselők számos probléma felvetése mellett segítő szándékú javaslatokkal is szolgáltak. Elmondták többek között, hogy a külső Szilágyi úton az autósok semmibe veszik a sebességkorlátozást - egyes belső utakon is -, így a gyermekek és az idősek részére életveszélyes az átkelés a széles úttesten. A közlekedési gondok között jelezték a sok és gyakran nagyméretű teherautó parkolását a lakótelepek utcáin. Vezetőikkel, üzemeltetőikkel szemben szintén nehézkes az eljárás, felelték a rendőrök, hiszen Újpesten ma nem található olyan telephely, ahol ezeknek a járműveknek megoldható lenne az éjszakai és hétvégi biztonságos őrzése. Rákérdeztek a képviselők arra is, fenyegeti-e gyermekeinket drogveszély a lakótelepen. A rendőrök szerint befutott hozzájuk egy-egy figyelmeztető jelzés árusítási kísérletekről, de kábítószerek tényleges forgalmazásáról még nincs tudomásuk. A létszámgondokról... A képviselők érdeklődtek a rendőrök leterheltségéről, létszámhelyzetéről és technikai felszereltségéről is. A létszámról szólva Kiss alezredes úr elmondta, hogy a közbiztonsági állománynál 20 hely nincs betöltve, de fokozza a hiányt, hogy néhányan iskolába járnak, s természetesen a betegségek, szabadságolások miatt is többletterheket kell vállalni a meglévő állománynak. Időnként központi, fővárosi feladatok megoldásához is vezényelniük kell rendőröket. Sajnos, az alacsony fizetés és a nagy leterheltség miatt sokan távoznak az állományból, vagy lakás hiányában vidékre kérik áthelyezésüket, és egyre kevesebb a helyükre érkező. Az újonnan jelentkezőknek kétéves a kiképzési idő, így ők sem jelenthetnek azonnali segítséget. A kapitányság egészének, így az őrsnek is, rossz az ellátása gépjárművel, ráadásul a meglévők futásteljesítménye korlátozott, nincs pénz a motorkerékpárjaik javítására. Az önkormányzattól kapott kis autóbusz rendkívül hasznos, azonban üzemeltetésének költségeit csak hosszas kéregetés után biztosították a felettes szervek. Rendkívül lassú az elavult rádiótechnika cseréje, és ez nehezíti a kapcsolattartást a járőrökkel. A képviselők javasolták, hogy a létszámgondok enyhítésére gyakrabban igényeljék a polgárőrök segítségét a körzeti megbízottak, célszerű volna 4-5 fős, illetve nagyobb létszámú központi csoportot szervezni. A polgárőrök ellenőrizhetnék például a rendőrökkel és a polgármesteri hivatal illetékes munkatársaival az üzletek és a szórakozóhelyek nyitva tartását, segíthetnének a figyelőszolgálatok végrehajtásában. Elismerés a polgárőröknek A rendőrök egyértelműen elismeréssel szóltak a polgárőrök segítségéről, de a pénz hiánya náluk is gátló tényezője a szolgálat további bővítésének (erről egy másik cikkben érdemes volna szót ejteni). Szóba került még sok egyéb téma is, mint a rendőrségi törvény, a rendőrök új szolgálati szabályzata, ezek várható hatása a rendőrök munkájára. Felvetődött az állampolgári jogok és kötelezettségek viszonya, az egymás iránti bizalom és felelősség kérdése. A több mint kétórás beszélgetést azzal zárták a résztvevők, hogy remélhetően ez csak a jó kapcsolat kezdetét jelenti. A rendőrök felajánlották, hogy bármelyik választókerületben, de kisebb egységekben is szívesen vesznek részt lakossági fórumokon, ahol őszintén szót válthatnak a fentiekről, a lakosság és a saját gondjaikról. Mi, képviselők megígértük, hogy továbbítjuk a jelentkező igényeket, észrevételeket, megszervezzük a fórumokat. A beszélgetés arról győzött meg bennünket, hogy réndőreink valóban szolgálják és védik nyugalmunkat, legalábbis amennyire rajtuk múlik és kissé szegényes lehetőségeikből telik. Kalanovics László közbiztonsági és közlekedési tanácsnok Szóvá tesszük... Tudom, hogy a képen látható Trabant - így hátulról - nem éppen fotogén. De higgyék el, elölről sem az. Rendszám alapján lehet körülbelül 25 éves, ami egy autó esetében tiszteletre méltó kor. Még akkor is, ha e járgány 9 éve egy helyben áll a Lebstück Mária utca 53. számú ház előtti parkolóban. Azaz egyszer már átemelték, igen szó szerint, azon a kerítésen, amelyet a Koktél Áruház építési területén húztak ki. Akkor, heteken át a környékbeli házak bejáratára kiragasztott cédulán keresték az építők az autó gazdáját, de hiába. Porosán, koszosán, sérülten, egyre laposodó gumikkal továbbra is ott áll. S ki tudja, talán arra vár, hogy egy jótevője megszabadítsa rendszámtáblájától, mert ez a feltétele annak, hogy elszállítsák a közterületen álló roncsokat a roncstelepre. De így - ugyan elfeledve -, de felrendszámozva nem kell senkinek az egykoron biztosan családi-kedvenc autó...-bkFotó: Horváth Dávid
