Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1995-04-29 / 9. szám

„Határoza­tával az ön- kormányzat kötelezettsé­get vállal ar­ra, hogy a törvény által megszabott határidőre rendezi a helyzetet” - mondja Si­mont! Sándor, az ad hoc bizottság elnöke. Ké­pünket egy korábbi testületi ülésen készítette: Horváth Dávid Simonfi Sándor önkormányzati képviselőt, a tavalyi választások után ismét megalakult a kényszerbérletek megszüntetésével foglalkozó ad hoc bizottság (régi-új) elnökét a tennivalókról kérdezem. Elsőként arra kérek választ, hogy a bizottság tagjai miképpen próbálják helyreigazítani az évtizedeken átívelő rossz hivatali döntések életsorsrontó hatásait? • Két évvel ezelőtt született meg az önkormányzati bérlakások bérbeadásával, fenntartásával és egyéb te­endőivel foglalkozó törvény, amelynek rendelkezése szerint 1996. december 31-ig, az önkormányzatoknak fel kell számolniuk a kényszerbérleteket... Újpesten hány kényszerbérlőt érint mindez?- A IV. kerületben önkormányzati határozattal kényszerbérlőnek minősített családok száma jelenleg száz körüli, de valószínűleg ennél többen vannak. Az érintett családok helyzete minden esetben egyedi. A törvény szerint e forgalomkörbe soroljuk azokat a ma­gántulajdonú lakásokat, amelyekbe 1953. április 1 -je után hatósági kiutalással, vagy e határidő előtt bár­mely jogcímen kerültek bérlők. Akad példa arra is, hogy ugyanaz a személy kényszerbérlő és kényszer­bérbeadó is egyben. Vannak olyan esetek is, amikor az érintettek az önkormányzati minősítésnek megfelel­hetnének, de a bizonyító okmányok az elmúlt évtize­dek alatt elvesztek. • Hány évtizeden át alakultak a kényszerbérletek?- Még a közelmúltban is létrejöttek ilyenek. Például az akkoriban disszidensnek minősített családok lakásait kiutalták másoknak. Ily módon a külföldre távozók ma­gántulajdonában lévő otthonai intézményesítetten taná­csi kezelésűvé váltak. Sokan oly módon kerültek ebbe a helyzetbe, hogy a háború és az utána következő zűrza­var elől elmenekült tulajdonosok, amikor otthonaikba visszatértek, már hivatalos városi (tanácsi) okmányok­kal rendelkező bérlőket találtak ott. Akik persze erről a kijelölésről mit sem tehettek! Az is tipikus, hogy a há­ború utáni lakásínséget csillapítandó, a kicsit tágasabb 2-4 lakásnak elegendő családi házakat a tulajdonosnak ugyan meghagyta az állam, de a „számukra átmenetileg Kényszerhelyzetben II. rész 1996 végéig senki fölöslegesnek” ítélt lakrészekbe bérlőket raktak, esetleg a korábbi lakásbérlőket „véglegesítették”. A lakbér­megállapítás „természetesen” már az állami norma sze­rint történt, de a házfelújítás, a karbantartás terhe a tulaj­donosé maradt. Ez az „átmeneti megoldás” azonban évtizedeken át változatlan maradt. S közben a kényszerbérbeadók ép­púgy filléres gondokkal küszködtek, éppúgy nehéz helyzetben voltak, éppúgy nem tudtak lakást venni a gyerekeiknek mint a bérlők. • A több évtizedes kényszerű bérlemények fölszá­molását előíró törvény három és fél évet adott az ön- kormányzatoknak arra, hogy 1996 végéig megszüntes­sék a kényszerbérleményeket. Hol tart Újpesten ez a folyamat?- Az eddig eltelt időszakban fölmértük a kerületben élő kényszerbérlők és kényszerbérbeadók számát. A kényszerbérlők által kitöltött 120 adatlap és a hozzá kapcsolt iratok alapján az önkormányzat 30 család esetében elutasító döntést hozott. De legtöbbször „csak” azért született elutasító határozat, mert nem tudták megfelelő okmányokkal bizonyítani, hogy a bérlők valóban hatósági kijelöléssel kerültek lakásaik­ba. Itt szeretném elmondani, hogy a bizottság nemcsak a kiutaló határozatot fogadja él bizonyító okiratnak, hanem bármilyen hivatalos igazolást. így például a legtöbb esetben a régi IKV által kiállított „lakbérközlő lap” alapján hozott pozitív döntést bizottságunk. Az elutasítottak tehát a megtalált iratok birtokában ‘96 végéig bármikor beadhatják fellebezésüket. És - bár több felhívás is megjelent az Újpest újságban, s tavaly két fórumot is tartottunk e kérdésről - még ma is jön­nek azok, akik eddig még nem adták be kérelmüket ér­deklődni a szerdánkénti fogadóórámra. Őket is mindig megnyugtatom, hogy '96 végéig senki sem késett el! • Miért fontos, hogy az önkormányzat a kényszer­bérlést és bérbeadást határozatával is szentesítse?- Ezzel a határozattal az önkormányzat kötelezett­séget vállal arra, hogy a törvény által megszabott ha­táridőre rendezi helyzetüket. • Miként várható, hogy a szóban forgó családok végre valóban önkormányzati bérlakásokhoz jutnak?- A megoldás egyik módja, hogy a polgármesteri hivatal a fölszabaduló bérlakások tíz százalékát erre a célra fordítja. A másik lehetőség, hogy az érintettek a pénzbeli megváltást válasszák. Ez esetben a bérle­mény forgalmi értékének felét az önkormányzattól megkapja a bérlő, aki a pénzbeli hozzájárulás fejében maga gondoskodik lakásmegoldásáról. Természetesen a másik változat is lehetséges. Vagyis a bérbeadó kapja meg ezt az összeget és - a kényszerbérlő beleegyezésével - a pénzbeli térítés el­Testületi ülésen Esküt tettek a népi ülnökök Három intézmény nevet kapott... Az áprilisi - épp lapunk nyomdai előállításának ideje alatt zajló közmeghallgatás miatt - rendkívüli testületi ülésen tárgyalta Újpest önkormányzatának képviselő-testülete a soron következő ügyeket. Mint ahogyan előző számunkban hírül adtuk: első napi­rendi pontként a IV. és a XV. kerületi Bíróság népi ülnökeinek, valamint a Központi Kerületi Bíróság, mint a fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeire tett javaslatot elfogadva vá­lasztották meg a jelölteket. A választást eskütétel is követte, a népi, és a pedagógus ülnökök dr. Birinyi Sándor, a IV-XV. kerületi Bíróság elnöke előtt tet­tek esküt, majd átvették megbízólevelüket. Ezután a testület - már kevesebb számú jelen­lévő előtt folytatta munkáját és - dr. Derce Tamás polgármester előterjesztésében módosította a képviselő-testület szervezeti és működési sza­bályzatát. A munkanélküliek jövedelempótló támogatása, valamint szociális segélyek tárgyában benyújtott fellebbezések előterjesztését dr. Benkő László szociális alpolgármester tárta a testület elé, Diósi László (MSZP) képviselő kérésére a hátterét is megvilágítva a korábban született, s azóta a fel­lebbezéssel már a testület elé került határozatnak. A testület a legtöbb személyi kérdésben helyben­sincs késésben... lenében hozzájárul, hogy bérlője továbbra is a lakás­ban éljen. A kényszerbérlő előzetes hozzájárulása azért szükséges, mert ha ezt a megoldást választják, akkor ő lemond a törvényben előírt önkormányzati bérlakáshoz jutási jogáról. Ez a variáció kevéssé lesz népszerű, mert az önkormányzati térítés után a kény­szerbérbeadóknak adóznia kell, s a maradék pénz rendszerint házak felújításához sem elegendő. Az adó­törvények szerint azonban, ha a kényszerbérlő kapja a térítést, akkor az összeg után neki nincs adófizetési kötelezettsége... • Az érintettekben azonban - úgy hiszem - más ok­ból is erős indulatok feszülnek. Hiszen sem a bérbea­dók, sem pedig a bérlők nem felelősek ezért az áldat­lan helyzetért. De nézzük mit jeleznek a statisztikák? Átlagosan mekkorák és milyen a színvonalúak a szó­ban forgó lakások? Mennyi pénzt kell előteremtenie az újpesti önkormányzatnak a megoldáshoz?-A lakások sokfélék. Komfortnélkülitől összkom­fortosig, 20 négyzetméterestől 120 négyzetméter alap- területűig mindenféle található közöttük. A megoldás­hoz szükséges anyagiak ezért nehezen meghatározha­tók. Jelenleg még csak becsülni tudjuk ennek összegét. Körülbelül 3500-4000 négyzetméternyi a kiváltandó lakásterület. Ennek értéke - szükséges felújításokkal és a költöztetés költségeivel együtt - a kétszázmillió forintot is elérheti. Ez még Újpest költségvetéséhez vi­szonyítva is hatalmas összeg, amelynek előteremtése nagy terhet ró az önkonnányzatra. Ezért született egy olyan döntés a bizottságban, hogy azok a kényszerbér­lők, illetve -bérbeadók, akik részt vállalnak a költsé­gekből (átvállalják a költöztetés, felújítás terhének egy részét, vagy egészét), azok ügyét kiemelten kezeljük, előresoroljuk. Természetesen a többi ügyet is meg kell oldanunk, de azokra valamivel később kerül sor. • Milyen a bizottság összetétele, és miként gondos­kodnak arról, hogy a kényszerbérlők a jelenlegi szín­vonalú lakásokat kapják?- A bizottságnak három szavazati joggal rendelkező tagja van. Ernőházay Lajos mint külső tag, Skirka Pé­ter képviselőtársam és jómagam. De munkánkat segíti, hogy a kerület kényszerbérlőinek és kényszerbérbea­dóinak egy-egy képviselője és a Lakásbérlők Egyesü­letének szakembere tanácskozási joggal részt vesz az üléseken. A kiutalható lakások elosztásában egyetértés van közöttünk. A kényszerbérlőknek két lakást ajánlunk és ezek a bérlakások, a jelenlegi otthonukkal azonos érté­kű életre nyújtanak lehetőséget. Persze ez a megszo­kott földszintes, kertes lakrészt rendszerint nem pótol­ja, de a nagyobb alapterület vagy a magasabb komfort- fokozat kiegyenlítő lehet... Egri Tamara hagyta az I. fokú határozatot, majd több esetben méltányosságból megváltoztatta azt. Negyedik napirendi pontként Hock Zoltán kultu­rális alpolgármester 3 oktatási intézmény névfel­vételi kérelmét támogatásra javasolta a testület­nek. A testület tagjainak jóváhagyásával így ked­vező elbírálást kapott az Erzsébet utca 69. szám alatt lévő iskola, mely ezentúl a Károly István Álta­lános Iskola néven szerepel. A Lőrinc utcai - korábban Komját utcai iskola - neve ezentúl: Pécsi Sebestyén Általános- és Ze­netagozatos Iskola lesz. Végezetül a képviselő- testület a Nyár utca 6. szám alatti Napköziottho­nos Óvoda névfelvételi kérelmét támogatta a Já- ték-Mozgás-Kommunikáció (JMK) Óvoda névre. Mindhárom intézmény névváltoztatása ter­mészetesen új alapító okiratok kiadásával is együtt jár.

Next

/
Thumbnails
Contents