Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1995-04-01 / 7. szám
Nem szeretem a rendezési tervek nyilvános fórumait. Több ok miatt nem szeretem. Tizenhetedik éve dolgozom a közigazgatásban és az alatt alkalmam volt százszor is tapasztalni ezeknek a rendezvényeknek a „hatékonyságát” és biztos vagyok abban, hogy ha valóban nyitottá akarjuk tenni a rendezési tervek készítésének folyamatát, ha valóban komolyan akarjuk venni az érintett polgárok észrevételeit, javaslatait, akkor új módszereket kell alkalmaznunk. Újpesten az elmúlt években sok rendezési terv készült és minden alkalommal megpróbáltuk előre is informálni a közvéleményt a tervezés indításáról. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen tájékoztatás nem elegendő, egy hír önmagában nem tudja felkelteni a „megcélozottak” figyelmét. Hiába tartottunk ezután rendszeres tervegyeztetéseket, a tervezőnek és nekünk többnyire csak a saját tapasztalatainkra lehetett támaszkodni. Azt sem lehet tudni, hogy a tervezési területek önkormányzati képviselői - akik mindvégig aktív részesei voltak az egyeztetéseknek - vajon milyen „párbeszéd" útján gyűjtötték a lokális véleményeket, de tény, hogy az így elkészült tervek kiállítása és konzultációi során korántsem tapasztaltunk olyan érdeklődést, mint amilyet maguk a témák indokoltak volna. Ennek ellenére sem szeretem a rendezési tervek nyilvános fórumait. Azt hiszem ugyanis, hogy az érintettek számához képest túlzottan alacsony a reprezentáció és maga a forma is alkalmatlan arra, hogy valóban érdemi legyen a véleménycsere, az érvek és javaslatok ily módon nem jutnak át a „túloldalra”. A fórum egyoldalú közlést tesz lehetővé, a rendezési terv megvitatása viszont közvetlenebb, személyesebb kapcsolatot igényel. Ezt próbáltuk megvalósítani az elmúlt években, amikor is a terveket a jóváhagyás előtt közszemlére függesztettük és a tervezőkkel „ügyeletet” tartottunk a helyszínen, az érdeklődők számára pedig minden olyan részletről tájékoztatást adtunk, mely őket személy szerint is érinti. Ez a módszer szerintem bevált és bár kétségtelenül fáradságosabb tízszer-hússzor újra visszatérni ugyanazokra az általános dolgokra, megéri, mert így és csakis így lehet személyre szólóan kérdezni és válaszolni. Márpedig a rendezési terv valójában nem más, mint olyan - reményeink szerint adekvát — „válaszok” együttese, mely a tervezett terület valóságos problémái, működési hiányosságai és zavarai alapján kérdésként vetődik fel. Na már most, hogyan lesz a problémából kérdés, ki, kinek és hogyan tegye fel? A most induló káposztásmegyeri tervezés során erre próbálunk valami újszerű megoldást találni. A tervek készítése az újpesti gyakorlat szerint az illetékes önkormányzati képviselők és tanácsnokok folyamatos részvételével, rendszeres köztes konzultációval folyik. így történik ez most is. Az első tervtárgyalás már megtörtént és ebben a körben a négy területi képviselő nagyon sok fontos kérdést intézett a tervezőkhöz. A múlt héten viszont felvetődött, hogy a terv kapcsán lakossági fórumot kellene tartani. Mivel ezt a formát a valóságos és alapos véleménycserére az előbb leírtak szerint nem tartom egyedüli jó megoldásnak, arra gondoltam, hogy talán az lenne a helyes, ha az ÚJPEST újságban is adnék tájékoztatást Önöknek a feladat lényegéről, a tervezést befolyásoló legfőbb tényekről és körülményekről. Arra is gondoltam, hogy a munka során - mely várhatóan hosszú hónapokig tart - rendszeresen visszatérek a lap hasábjain mindarra, ami már végső formában körvonalazódik és arra is, ami még eldöntetlen, ami dilemmát okoz. Ebben a dolgozatban megkísérlem kiemelni az előzményeket és azt, hogy maga a terv milyen munkarészekben, milyen témákkal fog foglalkozni. S mindez háttérinformációja lehet a lakossági fórumnak is. Lássuk tehát. ♦ Káposztásmegyeren jelenleg két, nagyobb egybefüggő területen 7800 lakás épült, az itt élők száma 28-30 000 fő. Sokan tudják azt is, hogy ez lett volna az ország legnagyobb lakótelepe, az eredeti tervek szerint 23-24 000 lakás épült volna, ami a Farkaserdő és a Megyeri út „túloldalán” is hatalmas lakásépítést feltételezett. 1989-ben a kerületi és a fővárosi tanács hosszas vita után és nem kevés lakossági segítséggel belátta a javaslat tarthatatlanságát és úgy döntött, hogy az építést felfüggeszti, egyben új alapokon, új koncepcióval dolgoztatja ki a további fejlesztéseket megalapozó terveket. Talán az itt élők közül többen emlékeznek arra is, hogy a felülvizsgálat már akkor is igyekezett széles körű helyi részvételre építeni, ezért a konzultációban részt vettek az akkori Káposztásmegyeri Közösségek Kerékasztala képviselői, akik - úgy tűnik - valóban reprezentálták az akkor szerveződő helyi közösséget. Ennek a munkának az eredménye egy városfejlesztési program lett, melyet az Újpesti Önkormányzat kihelyezett ülésen fogadott el, és amely a Fővárosi Közgyűlésben is jóváhagyást nyert. A fejlesztési program - mely a most induló tervezésnek is alapja - több alapvető kérdésben javasol eltérést az eredeti tervektől. E szerint: ♦ a lakásépítés nagyságát drasztikusan csökkenteni kell, erre a program egy kertvárosi lakóterület kijelöléMI LESZ VELED, 1 bevezető gondolatok egy sét indítványozza a Megyeri út észak-nyugati o] 1500-2000 lakás nagyságrendben; ♦ a káposztásmegyeri városrésznek önálló inl nyi „alközpontot” kell kijelölni mindazon funkcii fogadására, melyek az egész terület ellátását bizto ják, erre a program a Megyeri út-Külső Szilágyi reszteződésének környékét javasolja; ♦ meg kell szüntetni, de legalábbis enyhíteni lakótelep „alvóváros” jellegét, ezért olyan „válla negyed” kijelölése szükséges a Megyeri út-Ócei út torkolata környékén, mely munkahelyeket tért a helyi foglalkoztatás biztosítására; végül ♦ a Megyeri út mentén intézményterületeket ke tosítani részben a helyi, részben a regionális vt beruházások elhelyezésére. Már ‘89-90-ben nyilvánvalóvá vált, hogy az ekben (tehát a még be nem épített területek haszi sán) túl mindenképpen foglalkozni kell a már me suit lakóterületek „belső” ügyeivel is. Aki ott él, hogy a már megépült terület is rengeteg problém mozott fel, súlyos működési zavarok tapasztalhat! környezet állapota folyamatosan romlik. Korább terveztük, hogy ezekkel a kérdésekkel egy önállc ben foglalkozunk, ám mostanra a helyzet szinte n veteli, hogy a tervek együtt, a problémákat ko módon kezelve készüljenek. Itt nem részleteze már eddig is több kisebb munka foglalkozott K: tásmegyerrel (pl. a közlekedés és parkolás rendje Farkaserdő hasznosításának lehetőségével, az alkc rendezésével), ezeket az elképzeléseket azonban egységes rendszerbe kell foglalni az induló munka tében. A. január 19-én megtartott programkialakíti gyaláson a résztvevők megállapodtak a tervezés tében és rögzítették azokat a fő témákat, melyei tervnek foglalkozni kell. Egyetértés volt abban, 1 Pályázati felhívás Újpest önkormányzatának közművelődési oktatási bizottsága pályázatot hirdet gyermek-, ifjúsági és családos táborozási formák, gyermekprogramok támogatására. Pályázhatnak: újpesti oktatási, nevelési, közművelődési vagy karitatív tevékenységet végző intézmények, bíróság által bejegyzett újpesti székhelyű és működési területű egyesületek, alapítványok, civil szervezetek. Kivétel: politikai pártok és azok ifjúsági szervezetei. Pályázati feltételek: Pályázni csak írásban lehet, az erre rendszeresített, hiánytalanul kitöltött adatlapon. Ha egy pályázó több fajtájú vagy időponti tábort szervez, a támogatás igényléséhez külön adatlapot kell benyújtania táboronként. Adatlapot igényelni, átvenni az ügyfél- szolgálati irodában lehet, majd benyújtani személyesen vagy postai úton a városháza művelődési osztályán (1042 Bp., István út 14. II. em. 57.). Beküldési határidő: 1995. április 14. A határidő után érkezett pályázatok nem kerülnek értékelésre. A pályázatok odaítéléséről a közművelődési, oktatási bizottság dönt 1995. áprils 30-ig, mely döntésről a pályázók írásban kapnak értesítést. A megítélt pénzösszeg kizárólagosan a pályázott táborozás kiadásaira használható fel. A pénz felhasználásáról legkésőbb 1996. február 20-ig köteles a pályázó számlamásolatokkal alátámasztottan, tételesen elszámolni. Közművelődési oktatási bizottság Tisztelt Bangha Katalin! Az Ön által szerkesztett Újpest című újság 1995. márc i számában sajnos olyan téves tájékoztatás történt a IV. 1 Nádor u. 16. szám alatti összeomlott ház ügyéről, amely t, lel meg a valóságnak. A legelemibb feltétel lett volna amennyiben valóban kapcsolatba kerül az újságíró a szert lenül járt családdal (mint ahogy ezt írta), akkor legalább a két helyesen írta volna. A tájékoztatás egyetlen eleme se- meg a valóságnak, tájékoztatásul megküldöm a polgárme; írt levelem másolatát. Kérem, szíveskedjen sajtó-helyreig ban közölni, hogy Lebicsék az elvárható segítségben sem sültek, és téves tájékoztatás alapján készült a riport. Szíves intézkedését előre is köszönöm. Tisztelettel: Dr. Jakobovits Kyn ügyvéd Tisztelt dr. Jakobovits Kynga ügyvéd asszony! „Sérülés nem történt, de a lakás életveszélyessé vál mű írásunkban, amelyben beszámoltunk arról, hogy a utca 16. szám alatti házban beomlott a fal, sajnálatos b cserélődés következtében valóban Lettes családnak ne' a Lettes családot, ezért az érintettől - e hasábokon - el kérünk. 6
