Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1995-12-19 / 26. szám

I” 1 Az újpesti önkormányzat népjóléti feladatai két tevékenységi körbe csoportosíthatók. A feladatok egyik része hatósági, hivatali keretekbe rendelhe­tő, a másik része az egészségügyi és a szociális intézményrendszer keretei között művelhető haté­konyan. Az 1995. évi módosított költségvetés 470 mil­lió Ft-ot biztosít szociálpolitikai juttatásokra, 490 millió Ft-ot az egészségügyi és a szociális intéz­ményrendszer fenntartására, működtetésére. A fenntartási költségeket sem fedező lakbérrendszer konzerválása további 150-200 millió Ft „lakbér- támogatásként” vehető számba. Mindezt figye­lembe véve az önkormányzat éves költségvetésé­nek egynegyedét fordítja népjóléti célókra. A szociális segélyezési rendszer egyrészt jog­szabályokból eredő kötelező, másrészt az önkor­mányzat által rendszeresített szakfeladatokat tar­talmaz. Ez évi segélykeretünk nonimálértékben 59%-kal haladja meg az 1994. évit: ezen belül igen dinamikusan bővült a munkanélküliek jöve­delempótló támogatására, az átmeneti szociális segélyre és a létfenntartási támogatásra felhasz­nált keret. Folyó évben várhatóan a gyermek- és felnőttlakosság egynegyede részesül valamilyen önkormányzati támogatásban, a rendszeresen se­gélyezettek aránya mintegy 3,7% (4085 személy). A segélyezés részletes értékelése a költségvetési év zárásának feladata, most mindössze néhány jellemző formájára hívom fel a figyelmet. Újpest aktív felnőtt korú lakosainak mintegy 8%-a (4000 személy) regisztrált munkanélküli, az önkormányzattól egyharmaduk részesül munka­nélküli-jövedelempótló támogatásban (átlagos ha­vi összege 6720 Ft). Méltányossági alapon 1500 időskorú kapott közgyógyellátásra jogosító igazol­ványt. Az általános iskolások 42 millió Ft összegű tankönyvvásárlási támogatásban részesültek. A személyes gondoskodást nyújtó, nem fel­tétlenül szociális alapon igénybe vehető szol­gáltatások és az egészségügyi alapellátás igény- bevétele az önkormányzati intézményrendszer­ben biztosított. Az egészségügyi intézmény, a családsegítő központok valamennyi újpesti la­kos rendelezésére állnak. Az egyesített bölcső­dék 800 férőhelyen gondoskodnak a legkiseb­bekről. Az idősgondozás keretében 250, önma­ga ellátására csak segítséggel képes rászorult folyamatos házi gondozásáról számolhatunk be. Az idősek napközi otthonai 230-250 klubtag napközbeni ellátásáról - gondoskodnak. A szo­ciális étkeztetést Újpest 1060 nyugdíjas korú la­kosa veszi igénybe. Az év során új elemek is beépültek az ellátási rendszerbe. 1995. szeptember 1-jével megterem­tődtek a közhasznú foglalkoztatás feltételei, mely egyidejűleg 55 munkanélküli számára biztosít munkalehetőséget. Előnye kettős: a munkanélküli munkajövedelemhez jut, önbecsülése helyreállít­ható, elhelyezkedési esélyei megnőnek. Az ön- kormányzat pedig intézményi többletfeladatokat láttat el a közhasznú munka keretében. A háztartási tüzelőolajjal fütő és szociálisan rá­szoruló háztartások 30 millió Ft kiegészítő állami támogatásban részesültek. A december 7-i testü­leti ülésen elfogadott felosztási elvek alapján mintegy 430 család fűtési költségeinek, illetve fű­tés-korszerűsítési kiadásainak részleges kompen­zálására van lehetőségünk. A képviselő-testület további kötelezettsége a lakbérmegálla­pítás elveinek rendeleti szabá­lyozása. A lakbérek változása mintegy 6000 ön- kormányzati lakás bérlőjét érintheti. Ezzel egy­idejű feladat a lakásfenntartási támogatás beveze­tése, amelyet szervesen be kell illeszteni az ön- kormányzat szociális segélyezési rendszerébe. A népjóléti ellátások iránti lakossági igények folyamatos növekedése és a költségvetési forrá­sok várható szűkülése egyaránt elkerülhetetlenné teszi a szociális támogatási rendszer és az intéz­ményrendszer továbbfejlesztését.- A szociális támogatási rendszernek pontosan meg kell határoznia az összes támogatási formát és a támogatások mértékét úgy, hogy a támogatá­sok célonként és igénybe vevőként rendezhetők legyenek. A szociális érzékenység, a rászorultság elvének érvényesítése mellett a kiszámíthatósá­got, a tervezhetőséget kívánatos erősíteni. Növel­ni szükséges a természetbeni ellátások arányát.- A rendelkezésre álló személyi és tárgyi erő­források célszerűbb, hatékonyabb felhasználása érdekében az intézményi 'feladatokat egyetlen szervezetben célszerű integrálni. (A képviselő- testület 1995. október 31-i ülésén döntött ezen in­tézmény létrehozásának alapelveiről.)- Az önkormányzat által kötelezően létrehozan­dó, ma még hiányzó, személyes gondoskodást nyúj­tó ellátási formák életrehívása 1999-ig esedékes.- A munkanélküliség enyhítése érdekében szük­ségesnek látszik a közhasznú foglalkoztatás bővíté­sén túl egy kerületi foglalkoztatáspolitikai bizottság létrehozása valamennyi érdekelt fél bevonásával. A népjóléti rendszer jövőbeni feladatainak, cél­jainak és eszközeinek pontos meghatározásához nélkülözhetetlen Újpest - ma még hiányzó - szo­ciális térképének elkészíttetése, valamint a lakos­ság, a szociális tevékenységet vállaló egyházak és civil szervezetek véleményének megismerése. Ezen feltételek teljesülése mellett lehetséges és szükséges az önkormányzat középtávú feladatait összefoglaló szociális koncepció kidolgozása. Dr. Benkő László szociális alpolgármester Megkérdeztük... (Folytatás a 3. oldalról.) • Késő ősszel a Parlament előtt tüntet­tek a pedagógusok, akkor a közoktatás ál­talános helyzetének javítását kérve. A de­cember 15-i sztrájkkal mi volt a cél?- Konkrétabbá válnak a követelések. Amíg az őszi tüntetés során a közoktatás általános helyzetének javítására kívánták felhívni a figyel­met. Akkor a tervezett óraszámemelés és elbo­csátások ellen és az alapilletmény emelése ér­dekében tüntettek a pedagógusok. A pénteki sztrájk a 25 százalékos béremelés eléréséért szerveződött. Ez válasz volt a kormány régóta elhúzódó ígéreteire és a beígért 19,5 százalé­kos - esetlegesen - várható béremelésre... • Újpesten mennyi a pedagógusok átlat- keresete?- Átlagosan bruttó 31.000 forint. Keresetüket a közalkalmazotti törvény bértáblazta és az úgynevezett alapilletmény alapján számolják ki, amely országosan, 1995. január elsejétől, 8500 forint. Újpesten az önkormányzat által fenntar­tott iskolákban az alapilletmény 9000 forint. • Ön mielőtt városvezető lett, általános iskolában tanított. Egyetért-e tanárként, il­letve alpolgármesterként a Pedagógus Szakszervezet sztrájkjával?- A város egyik vezetőjeként arra esküd­tem: működtetjük a város intézményrendsze­rét, fenntartóként biztosítjuk a pedagógusok számára a munkafeltételeket, a tanulóknak pedig a nyugodt tanulást. A sztrájk pedig ép­pen a nyugodt oktató-nevelő munkát akadá­lyozza. Ugyanakkor nemcsak a tanárember, és a politikus mondatja velem: amennyiben a pedagógus szakmának, a több ezer tanárnak egzisztenciális stabilitását nem tudjuk hosszú távra biztosítani, az az oktatás-nevelés haté­konyságát, színvonalát kérdőjelezi meg, mégpedig hosszútávon. Gyakran említjük, hogy a tanár munkája során teljes személyiségével hat a gyerme­kekre, pozitív élményeket kell, hogy átadjon kicsiknek és tizenéves diákoknak egyaránt. Amennyiben a pedagógus személyisége azáltal torzul, hogy anyagi, sőt megélhetési gondjai vannak - s ez a korábban meghatá­rozott bérek és a hivatalos inflációs statiszti­kát ismerve valószínű - komoly gondok elő­idézője lehet. S, ha az iskolában az köti le a figyelmét, hogy tud-e délutánonként máso­dállást vállalni, vagy hogyan fizeti ki a villany- számláját, a lakás közös költségét, az előbb- utóbb a munkája rovására megy... • Elegendő-e a figyelemfelhívásra az egynapos sztrájk?- Bízom benne, hogy igen, ugyanis több­napos, -hetes munakbeszüntetés esetén ká­rosodnak a diákok is, azok, akiknek pár hét múlva az iskolaválasztás gondjaival kell szembesülniük, vagy éppen az érettségi vizsgára kell készülniük, vagy egyszerűen nap mint nap a folymatos megmérettetésre, dolgozatírásra kell odafigyelniük. Pedagógus társaimmal együtt, városvezetőként is csak remélni tudom: a felelősséggel felvállalt mun­kabeszüntetés nemcsak egy szakma megbe­csüléséért elhangzott segélykiáltás, hanem eredménye is lesz... - bk ­6

Next

/
Thumbnails
Contents