Újpest, 1995 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1995-12-19 / 26. szám
Pr« bban 81 W ;J f Ezekben a hetekben igen sok budapesti családban keserű a hangulat, ha az 1996-os esztendő gazdasági kilátásait mérlegelik. A január 1-jétől várható újabb árhullámmal szembesülve immár a szemétdíj-fizetési kötelezettséggel is kénytelenek számolni, noha a legtöbben még nem tudják pontosan, hogy a Fővárosi Közgyűlés rendelkezése nyomán életbe lépett új kötelezettség családi költségvetésüket mennyire fogja megterhelni. A társasházakban élők kilátásait tovább nehezíti, hogy a tulajdonosközösségek a legtöbb helyen még arról sem döntöttek, hogy a háztartási szemét elszállítási költségeit milyen számítás alapján fogják egymás között fölosztani. Ezt látszik igazolni például az Árpád út 103-107. számú négyszintes, 39 lakásos vegyes tulajdonú társasház példája is. A ház névtelenséget kérő, egyébként műszaki és gazdasági képzettségű közös képviselője érdeklődésemre elmondta, hogy többen még mindig abban bíznak, hogy valamilyen csoda folytán mégsem lép életbe a tervezett rendelet. Akik az új kiadást elkerülhetetlennek tartják, azok is több okból háborognak. Vannak, akik szerint a szemétszállítást végző vállalat rosszul számol, mert túl nagy szemétadaggal kalkulálnak. Mások a költségfelosztás módján vitatkoznak. A közös képviselő egyébként a tudósítóval egyetértett abban, hogy a lakásban élők száma alapján lehet a legpontosabban megállapítani a háztartásokban keletkező hulladék mennyiségét. Mégis sokan, olykor saját érdekük dacára is, a tulajdoni hányad alapján kérik a költségszámítást. Az Árpád úti házban egyébként az már az ott élők számára is kétségtelen, hogy az eddigi négyzetméterenként számított 40 forintos közösköltség-hozzájárulást legalább 10 forinttal kénytelenek lesznek megemelni. Az Erzsébet utca 8. szám alatti földszintes épületben az Istvántelki Épületgondnokság Kft. vezetőjével, Balázsné Gráff Magdával beszélgettem. Arról kérdeztem elsőként, hogy annak a mintegy 35 társasháznak, amelynek közös képviselői feladatait az Istvántelki Epületgond- nokság látja el, és a további 1800 rájuk bízott önkormányzati bérlakásban élő családnak milyen havi többletkiadásra kell fölkészülnie az új díjköteles közszolgáltatás belépésével? Méltányos vagy igazságos? Az Épületgondnokság előzetes számításai szerint a szemétdíj-fizetési kötelezettség lakásonként havi átlaggal számolva 476 forint többletkiadást jelent. Ezt az átlagosnak tekinthető összeget oly módon számítottuk ki, hogy alapul vettünk egy 120 lakásos épületet. Ebben a 120 lakásos épületben lépcsőházanként 5 darab 110 literes szeméttároló található és az említett Újpest szerte tipikusnak nevezhető „mintaházban”, hetente két alkalommal 5-5 háztartási hulladékkal teli kukát ürítenek ki a közterület-fenntartó emberei. Ez pedig a várható költségek figyelembevételével azt jelenti, hogy egy-egy tartály szemét elszállítása - literenként egy forint plusz áfával számolva - 550 forint+12% áfa kiadás lakásonként.- Az Istvántelki Épületgondnokság a hozzá tartozó lakóközösségeknek ad-e javaslatot arra, hogy milyen módon és mértékben osszák meg a költségeket? Azaz a lakásban élő személyek számát, a tulajdoni hányadot, esetleg a lakások alapterületét célszerűbb-e számítási alapnak tekinteni?- Nyilvánvalóan a családtagok számától és a háztartásvezetési szokásoktól függ a hulladék mennyisége. Bizonyos, hogy például az egyedülálló kevesebb háztartási szemetet önt a kukába, mint egy hasonló alapterületű lakásban élő, de négy gyermeket nevelő nagy család. Ugyanakkor félő, hogy a szemétszállítási költség akkora többletteher lesz sokak számára, hogy ezt, illetőleg a lakással összefüggő tovább emelkedő üzemeltetési költségeket már képtelenek kigazdálkodni. Következésképpen - éppen mert az átlagos családok jövedelme alacsony az egyébként európai gyakorlatnak is megfelelő díjköteles szolgáltatást - bármelyik költségmegosztási megoldást válasszák is a közösségek - sokan igazságtalannak fogják érezni. Akik azon gondolkodnak, hogy a díjköteles szemétszállításon megpróbálnak spórolni, például oly módon, hogy a szállítás gyakoriságát, illetve a tartályok számának csökkentését kérik, könnyen csalódhatnak. Azzal sem érdemes foglalkozni, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat helyett esetleg egy másik, olcsóbb vállalkozó céget keressenek. A háztartási hulladékkal kapcsolatos feladatok elvégzésére ugyanis a főváros köz- igazgatási határán belül kizárólag ez a vállalat jogosult. Ami a tartályok mennyiségét, típusát és a „kukaszállítás” gyakoriságát illeti, szintén nincs szabad választási lehetőségünk, mivel ezt a fővárosi gyakorlat alapján a szolgáltató vállalat számítja ki. ÚJPEST Szegedi Péter, az FKFV-t közkeletűen Főkefének nevezett vállalat közönségszolgálati és propagandairodájának vezetője kérdésemre elmondta, hogy a számlázást és díjbeszedést végző Díjbeszedő Rt.-n keresztül a tartályok mennyiségére, a hulladékszállítás időpontjaira és a díjakra vonatkozó tudnivalókat a lakóházak tulajdonosainak, üzemeltetőinek, illetve közös képviselőinek december 25-i határidőre küldik meg. Vendéglátóm a különböző adatokat sorolva kijelentette: a hulladékszállítási átlagot személyenként és naponta három literben állapították meg és lakásonként a statisztikai átlaghoz igazodva 3 fővel számolnak. Az említettek szerint határozzák meg a gyűjtési napok számát és a minimális tartálymennyiséget, és senki sem hivatkozhat arra, hogy nincs hulladéka. Szegedi úr azt is elmondta, hogy a főváros évi 2,5 millió köbméternyi háztartási hulladékát három lerakóhelyen helyezik el jelenleg és naponta a fővárosban 180 kukáskocsi indul útnak, mintegy 500 csíkos mellényes szállítóval. A hulladékszállítással kapcsolatosan fontos, hogy a lakóházakban működő különböző vállalkozások szemétszállítási igényeit is mérlegeljék. A „Főkefe” javaslata, a későbbi viták elkerülése érdekében, hogy a szóban forgó társaságok kössenek a FKFV-vel külön szemétszállítási szerződést. A díjköteles közszolgáltatás rendelete értelmében egyébként a jövőben is évente egy alkalommal számíthatunk a lomtalanításra és a karácsonyi ünnepeket követő fenyőfák ingyenes elszállítására, továbbá arra, hogy a tartályokat ugyan a vállalat adja, de ezek gondos őrzése, mosása és tisztán tartása már - mint köztudott - a használó feladata. Egri Tamara Mennyit kell fizetni? A szemétdíjat a kukák űrtartalma alapján számítják ki. Egy liter egy forintba kerül. Attól függően, hogy a tartály, amelyet használunk, 110, 240, 360 vagy 1100 literes, minden ürítésért 110, 240, 360 vagy 1100 Ft-ot fogunk fizetni. A szemétdíjat tehát az határozza meg, hogy hány tartályunk van, mekkorák és hányszor ürítik. Ennek alapján minden tulajdonos, minden lakóközösség kiszámíthatja, hogy mennyit kell egy hónapban fizetnie. Az átlag mindenesetre körülbelül 500 Ft lesz lakásonként. De a víz- és csatorna- használati díjhoz hasonlóan a szemétdíjat sem lakásonként fizetjük, hanem házanként. Minden ház havonta egy számlát kap, függetlenül attól, hogy tízemeletes lakótelepi házról, belvárosi bérházról, vagy egylakásos családi házról van szó. Azt, hogy egy többlakásos házban ki, mennyit fizet, maguk a lakók döntik el. Megoszthatják egymás között a szemétdíjat egyformán, de úgy is dönthetnek, hogy a lakások alapterülete, az egy lakásban élők száma, vagy egyéb szempontok alapján családonként eltérő mértékben adják össze a ház szemétdíját. . (Budapesti újság II. évf. 47. szám.)
