Újpest, 1993 (1. évfolyam, 1-24. szám)
1993-12-18 / 24. szám
ÚJPEST Az újpesti városháza főhomlokzatának ormán egy középkori viseletben levő, fegyveres lovag szobra látható, mely Roland néven ismert. Fején sisak, jobb kezével lándzsát, bal kezével pedig egy címer alakú pajzsot támaszt a lábához. Ki volt Roland, és mit jelképez szobra? Roland kilétét a mai napig homály fedi. Nevének legkorábbi említései német és francia földről valók. A híres francia Roland-dal (Chanson de Roland) hőséről nem tudjuk, hogy valós személy volt-e? 772-ben Nagy Károly királyságának kilenc főura tanúskodott Pfalz tartomány grófja, Rotholandus mellett. Az Eindhards-féle Nagy Károly-életrajzban, a 819 és 836-os évnél szerepel egy Hruodlandus nevű bretagne-i prefektus, aki 778-ban sikeresen vonta vissza frank csapatait a spanyol túlerővel szemben. Egy 790-ben vert frank ezüstdénár hátlapján szerepel a „Rodlan” felirat, mint a Rothlandus név rövidítése. Nagy Károly rendelete lehetővé tette, hogy a határtartományok helytartói a saját nevük alatt pénzt veressenek. A kutatás e négy példát tartja kiindulásnak, de különbözőségük arra mutat, hogy Roland mondái hős vagy történelmi személy egyaránt lehetett. IV. Károly (1346-1378) német császárt és cseh királyt tartják a Karoling- és a Roland-hagyomá- nyok újraélesztőjének. A X1V-XVII. század között, főleg a német területek településein egymás után avatták fel a Roland-emlékműveket. Az általában kardot és pajzsot (rajta a birodalmi sas címerrel) tartó, lovagot vagy katonát ábrázoló szobrokat a városházák és templomok oldalánál, valamint Ki volt Roland? köztereken állították fel. Ez a település legmagasabb elöljárójának javaslatára történt, melyet a tanács (Der Rat) írásba is foglalt. Többnyire azon városok állítottak Roland-szobrot, amelyek különböző kiváltságokat (vám-, bányászati, egyházi jogok stb.) nyertek el. Az 1488-ban kiadott Nürnbergi Krónikában Sigmund Meisterlin az igazság szimbólumának írta le Rolandot. A szobrok tehát nemcsak a kapott jog valóságát igazolták, hanem az igazság nemes gondolatának érvényesítését is jelképezték. A szobrok alakjának változatossága, és a jogok különbözősége miatt azonb;m nem alakult ki egységes Roland-kép. Később már csak elvétve avattak újabb szobrokat, inkább a régiek felújítását szorgalmazták. Európa más országaiban is átvették a szokást, de a jelkép értelmét itt hamarabb elfeledték. Az egykori Újpest lakosságának jelentős része német nyelvterületről származott. A nagyközségi elöljáróság, a gyárosokkal együtt a németországi kapcsolatok fenntartását szorgalmazta. Ennek nyomán valószínű, hogy az 1900-ban épített községházán a Rolan d-szohorral akarták jelképezni Újpest gazdasági és kereskedelmi jelentőségének igazát. 1915-ben az újpesti Hendel Ödön ezt írta egykori tanártársának, Babits Mihálynak: ,.Szeretnélek én is valami újpesti ereklyével megajándékozni Téged a Kártyavárért. Ha Újpest városi hierarchiájában a pápai rangot tölteném be, elküldeném neked a városházunk ormán ékeskedő Roland-szobrot. Lévén az, ami vagyok, nem adhatok mást, mint bérházunk kapualjának lakójegyzékét, melyet regényedben megörökítettél. Fogadd szívesen." Hendel az újpesti vonatkozású Kártyavár című regényért azért ajánlotta fel jelképesen Babitsnak a Roland-szobrot, mert megírta az igazságot. Roland ma már történelem. Üzenete az utókornak az lehetne, hogy mindenkor becsüljük meg Újpest szellemi és gazdasági értékeit... Mihály Péter ÚJPESTEK... Volt egyszer egy Koldusújság VASÁRNAPI KÖNYV • ISMERETTERJESZTŐ KÉPES HETILAP • ÉRDEKES ÉS FURCSA ÚJSÁGOK — Az ostyalapra nyomotf újság; gyermeklap, amelyet cukortáblára nyomlak. — Hetilap, amelynek oldalai vászonból voltak. — Kofdusujság Párizsban és Újpesten - Három példányszámban megjelenő lap. — A magyar tábori újságok. — Az alábbi történetben leírt tények nem a képzetet szülöttei. Ha az olvasó a téma napi aktualitásaira gondol, az csak a véletlen müve lehet; ezért a szerkesztőség felelősséget nem vállal... A VASÁRNAPI KÖNYV című ismeret- terjesztő képes hetilap 1938. évi 22. száma három és fél oldalon keresztül elemzi és értékeli az európai sajtótörténet legkülönösebb kiadványait. A középkortól a 20. század első harmadáig sok olyan ötlettel és találmánnyal éltek a kiadók, amelyek ma már a Rekordok Könyvébe (avagy a Megáll az ész! című tévéműsorba) is bekerülhetnének. Létezett például ehető újság, vászonra nyomtatott folyóirat, rovásírással készült lap, és több ízben az is előfordult, hogy egyetlen személy számára szerkesztettek és nyomtattak - természetesen egy példányban - újságot. Az Érdekes és furcsa újságok című írás a világ legkülönösebb kiadványai közé sorolja az újpesti (!) Koldusújságot is. A Koldusújság ötlete Franciaországból, pontosabban Párizsból származott, ahol egy koldussorsra jutott, volt közjegyzősegéd szerkesztette a kéregetők hetilapját. A lap hazai változata 1936 márciusában jelent meg Újpesten, igaz, csak néhány szám látott napvilágot, litografált kivitelben. A kiadvány rovatszerkezete megegyezett a többi hetilap beosztásával. A vezércikkek általában a koldusok általános helyzetével foglalkoztak. A Vasárnapi Könyv elemzése szerint a koldusok fő követelése a körzetesítés volt, ami kizárja a tisztességtelen versenyt. Javaslatuk szerint, ha egy koldus idegen körzetben kéregét, külön bíróság Ítéljen felette. A Koldusújság közölte azoknak az esküvőknek, keresztelőknek, báloknak a helyét és időpontját, ahol a koldusok „bő aratásra” számíthattak. A lap hirdetéseket is közölt, köztük olyanokat, amelyek megüresedett koldusstandot ajánlottak átvételre vagy bérbe. A több mint fél évszázada megjelent újpesti Koldusújság számaiból sajnos egyetlenegyet sem őriz az Országos Széchényi Könyvtár, és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében sem találták a nyomát. Hogy mégis létezett, s a világ legérdekesebb újságjai között tartották számon, azt csupán a Vasárnapi Könyv cikkéből tudhatjuk. Kedves olvasó! Ha a háború viharait átvészelve önnél mégis meglenne a Koldusújság valamely példánya, kérjük, küldje el szerkesztőségünknek. (Talán érdemes lenne újraindítani a lapot...) (Rojkó) 10
