Újpest, 1993 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1993-12-18 / 24. szám

4* r ÚJPEST Egy ebéd Brúnónál Átkereszteltük a Népkertet Brúnó vendéglőnek - mondja Nyíri Csaba (Fotó: Lippay Ágnes) Újpest egykor híres volt számtalan hangulatos kiskocs­májáról, kisvendéglőjéről. Árnyas kerthelyiségek asztalai­nál fogyott a sör, a bor, a pörkölt, a sült, vendégekkel te­li termekben szólt a zene, a nóta. Ahogy a városrész ipa­ra, úgy a vendéglátása is megcsappant az idők folyamán, már csak néhány „végvár” tartja magát a kerületben. Ezek egyike a Szilágyi út-Vécsey Károly utca sarkán, a vasútállomással szemben álló Brúnó vendéglő. Mai gazdáját, Nyíri Csaba vendéglőst kérem: mesélne mindenekelőtt a Brúnó múltjáról?!- A Brunovszki-fele nagyvendéglő alapkövét a kiegye­zés évében, 1867-ben rakták le - kezdi a történetet Nyíri úr. - Hamar Újpest módosabb polgárainak közkedvelt étkező-szórakozó helyévé vált, a kisebb pénzűek inkább a Horváth-kertet látogatták. A Vécsey utcai fronton volt egy nagy éttermi része, följebb különálló épületben, amo­lyan kávéház jelleggel működött az ipartestületi tagok és egyéb különálló rendezvények számára, de ide is befért vagy kétszázötven vendég. És természetesen nagy kerthe­lyiség is rendelkezésre állt egész az államosításig. A Rákosi-korszak nem kedvelte az ilyen helyeket, ezért nagyrészt átkeresztelték Újpesti Népkertnek, más­részt az étteremből söntést, a felső részből, jó messze a konyhától, éttermet alakítottak ki. A jó forgalom azért még így is megmaradt. Én 1968-ban kerültem ide étterem-igazgatónak. Mi­vel a vendégek mindig is „Brúnónak” emlegették, amint tehettem, átkereszteltük a Népkertet Brúnó vendéglőnek. A privatizációs tendenciák során a felső részből részben nem igazán jó hírű diszkó, részben bútorbolt lett, az alsó részen pedig étterem, söntés és falatozó kapott helyet. Ezt vettem aztán 1992-től tíz évre haszonbérletbe. • Nyíri úr milyennek látja a mai újpesti vendéglátást? Van­nak még törzsvendégek? Járnak még kiskocsmákba az itteni­ek?- Sajnos, akik igazán megengedhetik maguknak a vendéglőbejárást, azok inkább drágább helyeket keresnek benn, a városban. Pedig nálunk egyharmad árért ebédel­hetnének, vacsorázhatnának. Akik pedig szegényebbek, azoknál ritkább a rendszeresség. A fizetésnapok táján megnő a látogatottság, máskor ritkább, de azért van még törzsvendég, hiszen a konyha jó, a környezet kulturált. Ami nem jó, hogy ma már a legelemibb feltételeket sem követelik meg azoktól, akik például italmérést működtet­nek - van belőlük vagy nyolc itt az állomás mellett -, azoknak WC-jük nincs, az állomásé zárva, így hozzánk jár szükségre boldog-boldogtalan. A bögrecsárdák persze más feltételekkel működnek; lelkűk rajta, akik így en­gedélyezik a „vendéglátást”! • Önöknél családi hagyomány a vendéglátó szakma?- Nem éppen! Református lelkész apám nem volt a rendszer kegyeltje, ezért „helyhiány miatt” engem is több helyről elküldték, így a bölcsészkarról és az orvosegye­temről is. Végül elvégeztem egyfelől a Vendéglátó-ipari Főiskolát, más részről levelezőn a Közgazdaságtudományi Egyetemet, így lettem vendéglátó-ipari üzemgazdász. Több munkakörben dolgoztam, míg vendéglős lettem, és egyben a Platán Vendéglátó Rt. felügyelő bizottságának elnöke. • Önt gyakran látni a képernyőn a népszerű Juli-suli sza­kértőjeként. Erre hogyan került sor?- Kudlik Júliáékkal régebb óta isnmerjük egymást. Mű­ködik itt, Újpesten egy háziasszonyképző szakiskola, ame­lyen én a vendéglátás tanára vagyok, és ezt ők is tudták. Amikor felmerült annak a gondolata, hogy a televízióban is induljon egy sorozat, amely segítené a háztartásban járadan fiatalokat a háztartási alapismeretek elsajátításában a pénz be­osztásától a főzésben, befőzésben, szabás-varráson, kötésen át egész a házipatikáig, akkor engem hívtak a háztartástani ro­vathoz szakértőnek. A felvételek zöme is itt történik a Virág utcában, a mi iskolánkban, és a Reform hírmagazin is ráse­gít az ismeretek írásos közreadásánál. A tervek szerint még egy évig jelentkezik majd a Juli-suli, és könyv, illetve vide­okazetta formájában is hozzá lehet majd jutni a szükséges is­meretekhez. Szellemi többletigényemet így tudom kielégí­teni magam is. • A Brúnó vendéglő ízletes kosztját magam is tanúsítha­tom. Az étlap is tisztességes, a mai viszonyok között inkább olcsó árakon kínálja az ételeket. Az előfizetéses kosztolok kb. 120 Ft-os áron háromfogásos meleg ételhez juthatnak. Levest 40-80 Ft-ért kínálnak, készételt í 60-170 Ft-ért, és afrissen- sültek ára sem több 200-300 Ft-nál, de ezek közül több ren­delhetőfél adagban is. Esküvőkre, külön rendezvényekre is többször lefoglalják a Brúnót, és azok sem panaszkodtak még, akik — mint az Új­pesti Városnapok fogadásának vendégei - a hidegkonyhai ter­mékeiket kóstolták már. Az újságíró is csak azt javasolja a ke­rület polgárainak: ha tehetik, üljenek villamosra, látogassanak ki a Brúnóba a családdal, barátokkal egy kis hangulatidéző evés-ivásra, aztán ha többször is idelátogatnak, szívesen látott törzsvendégek is lehetnek Nyíri úr birodalmában. Muzsay András Mielőtt elbúcsúztunk volna, megkértem Nyíri Csabát: diktáljon le valami egyszerű, de jóféle receptet, ami egy­szerre jellemző is a vendéglőjére, és a megszokott hal és pulyka helyett karácsonyi menünek is elkészíthetik a há­ziasszonyok. íme: Töltött csirkecomb Brunó-módra: ! Hozzávalók 4 személyre: 4 egész csirkecomb (alsó-felső), 2 zsemle, 2 tojás, 12 dkg csirkemáj, 3 dkg gomba, 1 ; cs. petrezselyemzöld, 4 dkg vöröshagyma, 10 dkg zsír vagy olaj, 4 dkg só, 1 gr. bors. A vöröshagymát feltesszük dinsztelni, majd beletesszük ! az apróra vágott gombát, hogy összedinsztelodjenek. i Tölteléket készítünk a beáztatott és kinyomkodott 1 zsömlék, a tojások, az aprított csirkemáj, a felvágott petrezselyem, a só és bors összedolgozásával, es beleke- . véljük a dinsztelt hagymás gombát is. Ezt a tölteléket a csirkecombok bőre alá kell tölteni, majd megsózva ki- i zsírozott tepsiben víz vagy fehérbor hozzaadasaval köz- I epes tűzön ropogós-pirosra sütni. A töltelék megdagad a bőr alatt, és melegen, hidegen is nagyon finom ételt I kaphatunk ezáltal. Köretként akár rizst, akár burgonyát szervírozhatunk és finom mellé a savanyúság is. Sok­szor ajánlottuk vendégeinknek pl. esküvői ebedre - es nem is bánták meg. Tessék kipróbálni - jó étvágyat kívánunk! Ahány ház, annyi szokás Az ételek fogyasztását karácsony este helyi és általánosan elterjedt hagyományok, sőt hiedelmek írják elő, Az Ilyenkor fogyasztható ételek legnagyobb része ugyanis varázs-erejű, és jóslásokra is alkalmas. Mákos tésztát enni - jó házasságot jelent. Hüvelyeseket (babot, lencsét) - gazdagságot, jó termést. Az együtt elfogyasztott alma - a család összetartozását, együttmara- dását jelenti. A fokhagyma karácsonykor - mézzel fogyasztva - a jövő évi egészsé­get szolgálja. A halevés hagyománya böjti szökás, de a magyar hagyományoknak van jósló jellege is - a halpénz, a halpikkely a sok pénzt jelenti. Régen a jellegzetes karácsonyi húsétel mindig disznóból készült, mert a disznó előretúr, s fogyasztása a jövő évben jó előrehaladást, fejlődést je­lentett. Ezzel szemben szárnyas egyáltalán nem kerülhetett az asztalra, mert például a tyúk hatrakapar, s ez rossz előjel évkezdetkor. Napjainkban - az angoltól átvett szokás alapján - elterjedt karácsonyi ételként a pulyka is. Hagyományos karácsonyi édesség a kalács mellett a beiglí, vagy diós és mákos patkó, Karácsonyfa-árusítás Előzetes felmérések alapján mintegy 30 000 fenyőfa érkezése várható az újpesti piactérre. Több termelő vállalta, hogy utánszállításokról is gondoskodik, ha erre igény van. Mintegy 100 fenyőárus fogja kínálni a méretben is változó (kisméretű, közepes és nagy) fenyőfákat, melyek fajtaválasztéka, az előzetes jelzés szerint: lucfenyő, feketefenyő, douglaszfenyő, ezüstfenyő és normálfenyő. A szabadáras rendszer mellett az árak is különbözőek lesznek. Hangverseny a Zeneakadémián A Bőrfestő Utcai Általános Iskola tanulói és tantestülete a Zeneakadémia nagytermében, december 10-én délután nagysikerű műsort adott a vendégként fellépő VI. Kerületi Lovag Utcai Ének-Zene Általános Iskola kórusával együtt. A karácsonyi koncert a Fővárosi Önkormányzat kulturális bizottságának támogatásával jött létre. A műsorban szebbnél szebb karácsonyi dalok csendültek fel, a kisdiákok és tanáraik sikerében osztozott a közönség is. 11

Next

/
Thumbnails
Contents