Újpest, 1993 (1. évfolyam, 1-24. szám)

1993-12-18 / 24. szám

f gr-% 3g*** UJJ LSI Szociális terület Változások: januártól Az elmúlt húsz év alatt a kerület lakossága megdup­lázódott, s így csaknem 130 ezer ember él a város­részben. A modern lakótelepek építésével nagyon sokan költözhettek ide új lakásba a főváros legkü­lönbözőbb pontjairól. Az akkori előnyök azonban mára már hátránnyá váltak. A gyerekek felnőttek és a családalapító kor­ban lévők közül sokan fél szobákban, túlzsúfoltan laknak szüleikkel együtt, állandó feszültségek kö­zött. Újpest hagyományosan munkáskerület, de az itt lévő gyárak, üzemek azokban az iparágakban (pamut, textil, bőr) termeltek, amelyek leghama­rabb mentek csődbe, így a kerület egyik legna­gyobb gondja a munkanélküliség és az ebből adódó szociális gondok.- Újpest szociális helyzete olyan mint egy állat­orvosi ló: ami máshol előfordulhat szociális ügyek­ben, az a IV. kerületben jellemzően jelenik meg - vélekedik Nagy István szociális alpolgármester.- A segélyezési piac telített, mert gyakran ugyana­zok jutnak különféle támogatásokhoz. Ez azonban életükben, életminőségükben semmiféle változást nem hoz. A kerületben is megtalálható az a réteg, aki­nek már nem érdemes sem természetbeni, sem pedig pénzbeni támogatást adni. Ugyanakkor nem fordul­nak hozzánk azok, akik komoly erőfeszítéseket tesz­nek azért, hogy kifizes­sék tartozásaikat, még akkor is, ha emiatt éheznek. A nyugdíja­sok, akikről a társada­lom most is megfeled­kezett, akiknek a fo­gyasztási szokásaik évek óta nem változtak, akikre mindig a mérték- tartás volt a jellemző, ők nem jönnek hozzánk kérni. De ha mégis eljönnének, megriadnának attól a környezettől, amellyel itt találkozhatnak, mert ami a folyosón zajlik, az már a jó ízlés határát súrolja - véle­kedik az alpolgármester. Az önkormányzat a közelmúltban felülvizsgál­tatta közel 200 olyan újpesti lakos körülményeit, akik másfél év alatt 20 ezer forint feletti lakbérrel tartoznak. A vizsgálat szerint ezek közül a többség segélyezett, mégis mindössze 8 családnál indokolható az elmaradás és szükséges az önkor­mányzat további segítsége. Sajnos, kialakult az a szemlélet, elsősorban nem az alacsony keresetűek körében, hogy a fogyasztási szokásaikon nem változtatnak, de nem is fizetik be „Azok kapjanak támogatást, akik valóban rászorulnak” - mondja Nagy István szociális alpolgármester a költségeket annak ellenére, hogy jövedelmi viszo­nyaik ezt lehetővé tennék.- Újpesten a meglévő szociális hálózat infrastruk­túráját kell támogatni. Néhány átszervezéssel előké­szítettük a terveink szerint 1994 jelső felében már működő Humánszolgáltató Központ megalakítását - sorolja elképzeléseiket Nagy István.- A szociális iroda ügyfélszolgálati jelleggel ki­költözik a Király utcai egykori bölcsőde helyére. Az iroda munkájába bekapcsolódnak a családsegítő központok is, mivel naponta egy-egy munkatársuk már ott a helyszínen gondozásba veheti a rászoruló családokat. A segélyezésben is alapvető változások lesznek. Minden családnak lesz saját ügyintézője, tehát gond­jaikkal mindig ahhoz az ügyintézőhöz fordulhatnak, aki már ismeri körülményeiket, helyzetüket... Célunk az, hogy ténylegesen azok kapjanak tá­mogatást, akik valójában rászorulnak. A Káposztásmegyeri Családsegítő Központ is jobb körülmények közé kerül az Óceánárok utcá­ban, a Hajló utcában pedig egy új krízisszállót ala­kítottunk ki. A ma még rendkívül szétszórtan mű­ködő Újcsakő pedig reményeink szerint a Nyár utca 42-44. szám alá költözik. Varga Ibolya Környezetbarát marad Korszerűbb erőművet Újpestnek Van Újpest egyik sarkában egy nyolcvanhárom éves ipari lé­tesítmény: az Újpesti Erőmű. Kb. 1960-ig a kondenzációs erőmű villamos energiát szolgáltatott, ezután állították át fő­ként hőszolgáltatásra. Újpest-városközpont és Káposztás- megyer lakótelepeinek 27 000 lakása és - az ipar csökkené­se után is - még kilenc ipari vállalat kapja innen a hő- és me­legvíz-ellátását. A berendezések azonban elöregedtek, a gőztermelő ka­zánpark több mint fele 50 évnél is idősebb, emiatt a tüzelőa­nyag felhasználásának hatásfoka kisebb, mint amit a korsze­rű berendezések lehetővé tennének. Felmerült tehát a kér­dés: felújítani vagy korszerűbb technológiával felváltani az egyre sérülékenyebb berendezéseket? Tervek, elképzelések A magyar erőmű-korszerűsítési program értelmében a szakemberek felmérték a lehetőségeket, az alternatívákat és úgy döntöttek: mind az energiafelhasználás, mind a környe­zetvédelem, mind az üzembiztonság és gazdaságosság ér­dekei a korszerűsítés mellett szólnak. December 7-én Bárác Imre, a Budapesti Erőmű Rt. ve­zérigazgatója és munkatársai sajtótájékoztatón ismertették az újságírókkal az elkövetkezendő időszakra jutó elképzelé­seiket, korszerűsítési terveiket és az ehhez kapcsolódó mű­szaki adatokat. Ma a legkorszerűbb technológiát a gáz-, gőzturbinás hő- szolgáltató egységek jelentik. A jelenlegi elavult és részben el is használódott berendezések kiváltása a távhőszolgálta­tást hosszú távon is biztonságossá tudja majd tenni, és emellett a villamosenergia-termelés részaránya is növelhető lesz. A tervezett hőszolgáltató egység gázturbinája 100-125 MW teljesítményű lesz. Távolabb a lakóházaktól Az erőmű fűtőanyaga alapvetően a földgáz, de az esetle­ges gázkimaradásra való felkészülés érdekében kiépítik a kénmentes olajtüzelés lehetőségét és az ehhez szükséges berendezéseket is. A földgáz fogadására kiépül egy nagy nyo­mású, 5 km hosszú földgázvezeték a Rákospalotai Gázátadó Állomás és az Újpesti Erőmű között. Ám az ezzel kiváltott, már földben lévő csővezetékek továbbra is felhasználhatók lesz­nek, bővítve ezzel a térségben meglevő kapacitást. Nagyon fontos elem, hogy a korszerűsített erőmű környe­zetbarát marad. A folyamatosan működő berendezések a je­lenleginél mintegy 300 méterrel távolabbra kerülnek a legkö­zelebbi lakóházaktól, ami a zajvédelem szempontjából elő­nyös. A 80 m magas kéményen keresztül a levegőbe bocsá­tott környezetkárosító anyagok mértéke is csökkenni fog: a kén-dioxidé egyharmadára, a nitrogén-dioxid pedig a meg­növekedett termelés ellenére is vagy szinten tartható, vagy alig növekszik, de még mindig a megengedett mértéken be­lül marad. A sajtótájékoztatón Láczai Szabó Tibor szakértő úr is ki­emelte a kedvező paramétereket mind műszaki, mind kör­nyezetvédelmi szempontból, megemlítve, hogy az erre oly igényes Kanada is elfogadná ezeket az adatokat. Tallósy János rekonstrukciós irodavezető kérdésünkre el­mondta: a tervezett gázvezeték építésére bejárták a lehetsé­ges nyomvonalakat, és az egyik legrövidebbet szeretnék megvalósítani. Érdemi ellenvetés nem volt ezzel kapcsolat­ban egyik kerület részéről sem. Újpestet egyébként csak pár száz méteren érinti majd az útfelbontás. Tájékoztató a lakosságnak Felmerült a kérdés: Hogyan érinti mindez a lakosságot, a fogyasztót? Nos, a jobb hatásfokkal termelt energia csök­kentheti a hőszolgáltatást és a villamosenergia-értékesítést terhelő költségeket, így mérséklődhet a hőszolgáltatás árnö­vekedése. Az erőmű telephelyének rendezésére, parkosítá­sára is sor kerül, így az erőmű városképi megjelenése is szá­mottevően javul. Akiket mindezek még nem győztek meg, azok élhetnek azzal a lehetőséggel, amit a szakemberek felkínáltak: de­cember 6-a és január 15-e között Az Ady Művelődési Köz­pontban létesített tájékoztatási irodát felkereshetik, és min­den délután 16 és 18 óra között, hétfőtől péntekig naponta kaphatnak további információkat a tervezett erőmű-korszerű­sítésről. A megközelítőleg 10 milliárd forintos beruházás a kerület érdekeit is szolgálja, különösen, ha 1997 fűtési idényétől munkába állnak majd a korszerű berendezések.-muzsay­Testületi ülés Vélhetően az év utolsó képviselőtestületi ülésére került sor lapunk nyomdai megjelenésével egy- időben, december 16-án. A testületi ülésen 6 na­pirendi pontot tárgyaltak a bejelentéseken kívül. Első napirendi pontként intézményvezetők ki­nevezésére került sor Hock Zoltán alpolgármester előterjesztésében. / Berényi András főépítész második napirendi pontként az Anonymus utca és környéke részle­tes rendezési tervének jóváhagyására tett javasla­tot. Harmadik napirendként dr. Vitáris Edit jegy­ző, a köztársasági megbízott testületi határoza­tokkal és önkormányzati rendeletekkel kapcsola­tos törvényesség tárgyában tette meg előterjesz­tését. Negyedik napirendként Vajda Pál gazdasági alpolgármester terjesztette elő a IV. kerületi ön- kormányzat intézményei és a Polgármesteri Hi­vatal 1993. évi költségvetéséről és a végrehajtás szabályairól szóló, a 24/1993.(XII.8), valamint a 18/1993.(X.l) számú rendelettel módosított 3/1993.(11.5) számú rendelet módosítására tett ja­vaslatot. Szintén a gazdasági alpolgármester volt az előadója a következő napirendi pontnak, mely­nek keretében Újpest Önkormányzata, s az Új­pesti Vagyonkezelő Részvénytársaság 1992- 1?93. évi elszámolási szabályainak kialakításáról szólt. Hatodik napirendi pontként Nagy István szo­ciális alpolgármester terjesztette a testület elé az önkormányzat és a Magyar Távközlési Rész­vénytársaság Budapesti Távbeszélő Igazgatósá­gának szándéknyilatkozatát Káposztásmegyer távbeszélő hálózatának fejlesztésére. A testületi ülésen elhangzottakra lapunk kö­vetkező, 1994. január 8-án megjelenő számában térünk vissza. 3

Next

/
Thumbnails
Contents