Hírhozó, 2014 (24. évfolyam, 1-16. szám)
2014-03-13 / 4. szám
KULTÚRA "Je RÁKOSMENTE Emlékezés a kommunizmus áldozataira Zsámbokréty Zénó: Nemcsak mi voltunk börtönben, az egész ország egy nagy börtön volt Február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján Rákoskeresztúron, a Bulyovszky-ház falán lévő emléktáblánál Rákosmente Önkormányzata képviseletében Riz Levente polgármester, országgyűlési képviselő, Fohsz Tivadar alpolgármester és Dunai Mónika, a Rákosmenti Erőforrás Bizottság elnöke helyezte el a megemlékezés koszorúját. A Fidesz XVII. kerületi szervezete nevében Petrőczy Dániel, az MSZP helyi szervezete nevében Hrutka Zsolt frakcióvezető és Ruthner György önkormányzati képviselő koszorúzott. A kommunizmus áldozatainak emléknapját az Országgyűlés 2000-ben elfogadott határozata rendelte el. 1947. február 25-én a szovjet megszálló hatóságok jogellenesen letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Országszerte megemlékeztek a kommunizmus áldozatairól, számuk világviszonylatban mintegy százmillió fő. Kelet- Közép-Európában a rendszer áldozatainak száma eléri az egymilliót, jóval többre tehető azonban azok száma, akiket a diktatúra testileg és lelkileg nyomorított meg. A Rákosligeti Polgári Kör szervezésében a megemlékezés kerekasztal-beszélgetés- sei, filmvetítéssel folytatódott a Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumban, ahol Horváthné Vincze Judit iskolaigazgató és Rózsahegyi Péter önkormányzati képviselő köszöntötte a vendégeket. Riz Levente emlékeztetett, a valaha létező egyik legaljasabb, legsötétebb rendszer a kommunista diktatúra volt. Fontos azokkal beszélgetni, akik túlélték a poklot, akik szemben álltak a vészkorszakkal, ők nemcsak önmagukért, hanem a harcostársakért, szeretteikért, és nem utolsó sorban értünk, az utókorért vállalták a küzdelmet. A túlélőknek köszönhetjük - tette hozzá a polgármester, hogy a múltat megismerhetjük, és nem felejtjük el, arra igenis emlékezni fogunk. A múltat nem eltörölni, hanem tanítani, tovább örökíteni kell. A kerekasztal-beszélge- tésen Galgóczy Árpád író, műfordító, Gulág-túlélő, Zsámbokréty Zénó 1956-os nemzetőr, elítélt és Szabó Attila, a Rákoscsabai Nemzetőrség tagja vett részt, a diskurzust Fforváth Tibor, lapunk szerkesztőségvezetője vezette. Az érzékeny pontokat feszegető kérdések mentén a diktatúrák túlélői mindenekelőtt arról beszéltek, hogy a rendszerváltás után megtört a jég, és ma már beszélhetnek azokról az átélt borzalmakról, amelyekről korábban nem mertek, így történeteik, szenvedéseik legalább nem enyésznek el a múlt ködébe. A bolsevik mentalitásról Szabó Attila szerzett testközeli tapasztalatot, amikor börtönőreik 1956 őszén még lojalitásukról biztosították a politikai foglyokat, 1957 tavaszán pedig már lánccal verték a halálra ítélteket. Szabó külön kiemelte Kádár gerinctelenségét, aki bár büntetlenséget ígért a forradalmároknak, azt olyannyira nem tartotta be, hogy szinte gyerekeket hurcoltak a bi- tófa alá. Ezt a mentalitásról beszélt Zsámbokréty Zénó is, aki 56-ban a társaival együtt hitt az ígéretekben, hogy ha megadják magukat, nem lesz bántódásuk. Amikor az orosz csapatok körülvették őket, letették a fegyvert — akkor elvonulhattak -, ám hamarosan megállt házuk előtt a fekete Pobeda, és jött a két év börtön. Szabó Attila hasonlóképpen járt, ő 1957-től kilenc éven át raboskodott, még 1989-ben is megfigyelés alatt tartották. Galgóczy Árpád arra is rávilágított, hogy az orosz ember, az orosz kultúra és maga a bolsevik elnyomó rendszer két különböző kategória. A Gulágon raboskodó orosz értelmiség ugyanis szimpátiával viseltetett a magyarok iránt. Tőlük tudta meg, hogy már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kitörése is egy hazugsághalmaz tetején szerzett kétes dicsőséget. Az Auróra cirkáló nem adott le lövéseket, mert a dokkban javították, és a Téli palotát sem foglalták el az éhező proletárok. A történelmi pillanatok felidézését Dunai Mónika irodalmi összeállítása tette színesebbé. Az emlékműsor filmvetítéssel zámlt, Varga Ágota dokumentumfilmje, A tartótiszt új szemszögből mutatja be a Kádár-korszak állambiztonsági munkájának egy szeletét. Kili Tamás J&S 2014. március 1 3. 17
