Hírhozó, 2011 (21. évfolyam, 1-16. szám)
2011-11-10 / 14. szám
KULTÚRA Krosnói művészek kiállítása a Vigyázóban Október 22-én a Vigyázó Sándor Művelődési Házban nyílt meg két kiváló lengyel művész, Robert Myszkal ikonfestő és Krzysztof Sliwka szobrász kiállítása. Fohsz Tivadar alpolgármester köszöntötte Rákosmente testvérvárosának, a Krosnoi Járásnak küldötteit, hangsúlyozva, alkotásaikkal még emlékezetesebbé, szebbé tették a magyarok ünnepét. Andrzej Guzik elöljáróhelyettes megnyitójában hangsúlyozta, lengyelek, magyarok egyaránt felteszik egyszer maguknak a kérdést, vajon mi a legfontosabb az életben. A ma nyíló kiállítás, ha figyelmesen nézzük, erre is választ ad, mégpedig abban a megfogalmazásban, miként vált a két nép nemzetté. Ehhez három pillérre volt szükség, a római jogra, a görög kultúrára és a magyar-lengyel kereszténységre, amihez a kiállításon lévő ikonok, festmények és a szobrok is kapcsolódnak. Krzysztof Sliwka lapunknak elmondta, gyermekkori álma teljesült, amikor szobrász lett. Különleges érdeklődést mutat a szakrális témák iránt, ma már templomokban, székesegyházakban láthatók nagy formátumú szobrai. Elsősorban a klasszikus művészetet követi. Műveiben apokaliptikus, szürrealista elemek vannak jelen. Robert Myszkal a képző- művészeti egyetemen tanít, húsz éve foglalkozik ikonfestészettel. A régi, bizánci technikát folytatja, amit a Kijevi Nagyfejedelemség és a Kárpátok területén is alkalmaztak. - Képeimet azzal a technikával készítem, ahogy Szent Lukács evangélista, az első ikonfestő, tojásból és különböző természetes anyagokból keverem ki a színeket, ezt hordom fel a fatáblára - magyarázza Myszkal. Az ikonok alkotója szimbolikus, misztikával és sötét szépséggel összefüggő festészettel is foglalkozik, és évek óta részt vesz több, a Kárpátaljai Vajdaság területén szervezett művészeti rendezvényen és kiállításon. Szakács Zsuzsa Magyarok menni Bamako - Badar-est Rákosligeten Október 14-én Badár Sándor „Magyarok menni Bamako” című filmvetítéssel egybekötött élménybeszámolóját láthatták a Csekovszky Művelődési Házban a minőségi humor kedvelői. Szentesi humoristánk tavaly részt vett a Budapest—Bamako rallyn, amelyről egy 80 perces film is készült. Mielőtt azonban ezt megcsodálhattuk volna, Badár szülőföldje mozgóképes élményeibe nyújtott betekintést: Szőke András barátjának 24 évesen alapélménye volt a Fellini Amarcord című remekművében feltárulkozó kebelcsoda, hiszen akkortájt még egy szuterénben lakott. Szentes lakossága annyira a filmek bűvöletében élt, hogy amikor az Apacsokat játszották, mindenki testvéremnek szólította a másikat, Bud Spencer filmjeinek a hatására pedig nem volt olyan szentesi, aki ne érezte volna magát bivalyerősnek. A 32 ezres lakosság kivétel nélkül biciklivel közlekedik, és mindenkinek két kerékpárja volt, hogy lopás esetén se legyenek akadályoztatva. Szakmai ismereteink is bővültek a pornófilmforgatások előtti, hímnemű minimalista karakterszínészekre jellemző ún. „searchölés” kifejezéssel. Badár kifejezetten szeret esküvőkre járni, mert szeret szorítani a barátainak, illetve sokkal szívesebben nézi végig mások baklövéseit, például Bödöcs Tibor lagziját Zala megyében. Ennek a mulatságnak a másnapján ébredt rá, hogy benevezett a Bamako Rallyra, amit azért nem tudott értelmezni, mert ilyen települést 12 éves MAV- szolgálat után sem ismert, arra gyanakodott, hogy Makót írhatták csak el. Hamar felvilágosították, hogy ez a város Afrikában található, amelyről annyit korábban is tudott, hogy egy meleg földrész, ahol négerek laknak. Az agyában működő delej miatt művészünk hírhedt autópusztító, jelenleg a 47. gépjárművénél tart, a kocsija szponzorának ezért nem volt sosem természetes a mosolya. A rallyverseny tízezer kilométeres távját 18 nap alatt kellett teljesíteniük. Ez azért sem volt könnyű Badáréknak, mert már itthon eltévedtek. Az igazi tortúra viszont Afrikában kezdődik a szélsőséges út- és időjárási viszonyok miatt. A fürdést babapopsi-kendővel oldották meg, mert fürdeni nem mertek a vírusfertőzés veszélye miatt. Az észak- afrikai útszakaszon olyan érzetük volt Badáréknak, hogy durván 3000 évet csúsztak vissza az időben. A végére már annyira el- tespedtek, hogy Bamako elérésékor sem tudtak igazán örvendezni. Hazaérkeztük után pedig hetekig képtelenek voltak felvenni a magyar ritmust, a tévéirányítót sem ismerték fel elsőre. Horváth Tibor £$ 24 HIRHOZO
