Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)

2009-03-26 / 5. szám

6 NKORMÁNYZAT szerződésből fakadó önkormányzati jogok és követelések érvény­re juttatása érdekében a képviselő-testületnek mielőbb gondoskodnia kell a választottbírósá­gi eljárás megindításá­ról. Az eljárás során fény derülhet arra, hogy a szerződés be­tartása megvalósult-e, vagy sem, a bíróság kompetenciájába tarto­zik majd, hogy ezt el­döntse. Az ülésen meg­jelent Adonyi József, az Adonyi Kft. ügyveze­tője, mint az adásvételi szerződés kedvezmé­nyezettje, valamint a Gellér és Kiss ügyvédi iroda és az Anterra Zrt. képviselője. A vitában Adonyi József azt hangsúlyozta, hogy a kastély visszavásárlása szerinte jogtalanul tör­tént. Riz Levente sze­rint erről majd a bíró­ság fog dönteni. Ado­nyi József véleménye az, hogy a visszavásár­lási jog 2007. április 2- án lejárt, ami ráadásul egy olyan feltételhez is volt kötve, hogy elő­ször egy műszaki szak­értőnek kellett volna felmérni az állapotot. Ő maga nem hajlandó megmondani, mennyit költött eddig az épület felújítására, nem akarja kiteregetni a lapjait. Ta­kács Viktor, az Anterra Zrt. Képviselője reagált a megjegyzésre, el­mondta, hogy az ön- kormányzat megbízá­sából jelentkeztek az Adonyi Kft.-nél hely­színi bejárásra. Ezt Adonyi József akkor megtagadta, nem en­gedte be őket az ingat­lan területére. Lázár At­tila (Fidesz) azzal a kér­déssel fordult Kiss La­jos volt alpolgármester felé, hogy az ingatlan eladása előtt készült-e értékbecslés, amelyre Kiss Lajos úgy vála­szolt, hogy nem tudja. Fenke Ferenc elmondta, hogy örül az előterjesz­tésnek, mert amióta önkormányzati képvi­selő, ez számára na­gyon fontos ügy. Egy néhány évvel ezelőtti felszólalásából idézett, amelyben kérdéseket tett fel a kastély és kör­nyezetének árúvá deg- radálása kapcsán. Mi­ért, és kiknek volt fon­tos, hogy 2002-ben, közvetlenül a parla­menti választások előtt az önkormányzat elad­ja, és ezáltal egy ma­gánszemély birtokába kerüljön a Podma- niczky-Vigyázó-kasté- ly? A kérdése azóta is megválaszolatlan. Mi­ért kellett 37,5 millió­ért, jóval építési telek­áron alul idejekorán és botrányos módon meg­szabadulni tőle? A ve­vő teljesítette-e az adásvételi szerződés­ben rögzített feltétele­ket? Tudható-e már, hogy mi lesz a kastély funkciója? Itt jegyezte meg, hogy gróf Vigyázó Ferenc ingatlanvagyo­nának elidegenítését megtiltotta. Barna An­dor (SZDSZ), mint az előző ciklus egyik al­polgármestere úgy fog­lalt állást, hogy nem volt elvetendő dolog a kastély eladása, sok példa akad arra, hogy magánkézbe került kastélyok felújítva a közösség javát szolgál­ják. Az vezérelte 2002- ben az önkormányza­tot, hogy megmentsék a kerületnek ezt a mű­emlék épületet. Az el­adás körülményeire utalva hangsúlyozta, hogy volt vevő, aki többet ajánlott 37,5 mil­liónál, de az akkori tes­tület lokálpatrióta né­zeteket vallva úgy dön­tött, hogy egy helyi vállalkozónak adja el az épületet. Hoffmann Attila aggályosnak ítél­te, hogy esetleg több éves peres eljárásnak nézünk elébe, ezért azt kérdezte a polgármes­tertől, hogy milyen fel­tételekkel lehetne eset­leg megegyezni az Adonyi Kft.-vel. Riz Levente elmondta, hogy választottbírósá­gi per esetén maximum nyolc hónapos eljárás­ra lehet számítani. A megegyezés feltételeit Adonyi Józsefnek is megküldték, ebből idé­zett a polgármester: a mai napig tisztázatlan, hogy a szerződés által előírt költségvetésből, munkálatokból meny­nyit valósított meg az Adonyi Kft. Úgy gon­dolják, hogy ezek meg­állapítása nélkül felelő­sen nem lehet egyez­ségbe bocsátkozni. Az Adonyi Kft.-nek az ön- kormányzat rendelke­zésére kell bocsátani a jogerős építési enge­délyt, az építési terve­ket és a kapcsolódó do­kumentációt, a helyre- állítási és felújítási munkálatok ütemezé­sét, a tervezésről, te­reprendezésről a kivi­telezéshez szükséges felvonulásról, előké­születekről készített nyilvántartásokat, az építési naplót, a kivite­lezői szerződéseket, számlákat, az éves el­számolásokat, a beépí­tett szerkezetekről mi­nősítő tanúsítványo­kat, a felújítási tevé­kenység hatósági ellen­őrzéséről szóló doku­mentumokat, a felelős műszaki vezető és el­lenőr megbízásával kapcsolatos dokumen­tumokat. Ezek a felelős megállapodás függvé­nyei, e nélkül az önkor­mányzat nem bocsát­kozhat alkuba. A vita lezárásaként Riz Le­vente, mint előterjesz­tő, zárszavában el­mondta, megérti azt a helyzetet, amiben a ko­rábbi önkormányzat volt, amikor 2002-ben saját forrás hiányában, a kastély felújítása ér­dekében magánberu­házó bevonása mellett döntött. Azzal azonban komoly hibát vétettek elődei, hogy az eladás előtt tudomása szerint nem volt értékbecslés. Az adásvételi szerző­dés pedig önmagában botrány. Nem lett vol­na szabad ilyen rossz szerződést aláírni, kü­lönös tekintettel arra, hogy akkoriban az ön- kormányzat Jogi Bi­zottsága is felhívta a fi­gyelmet a hiányossá­gokra és nem javasolta annak aláírását. Hiba volt az is, hogy az el­adást követő években elmulasztották a mun­kák ellenőrzését, nem kértek számon, hogy a szerződésben foglalta­kat betartja-e az Adonyi Kft. Most az önkormányzat tulajdo­nosi körében szeretné­nek eljárni. Mivel a kastély nem lett a szer­ződés szerint felújítva, az önkormányzatnak tulajdonosi kötelessége a visszavásárlási jog gyakorlása. A képviselő-testület többsége ezt követően megszavazta a válasz­tottbírósági eljárás megindítását. A következő két na­pirendi pont megtár­gyalása során elfogad­ta a testület a Rákos­mente Kft. Felügyelő Bizottsága ügyrendjét, valamint pályázatot írt ki a cég ügyvezetői tisztségére. Ezen túlmenően még több fontos döntés szü­letett az ülésen: a kép­viselők elfogadták a kerületi építési sza­bályzat (KVSZ) módo­sítását az L4-es öveze­tekre vonatkozólag, 1 millió forinttal támo­gatták Gyergyószent- miklós testvérvárost, amely játszótér építésé­re kért segítséget. Újabb reptér-per indí­tásáról is szavaztak: Riz Levente javaslatára Dr. Eőry Krisztina ügy­véd, rákoshegyi lakos birtokháborítási peré­nek költségét vállalta át az önkormányzat. Ezt követően a képvi­selők elfogadták a ke­rület Foglalkoztatási Tervét, megszavazták közös földgázbeszer­zés indítását a Külső Kerületek Szövetségé­vel összefogva. Vége­zetül újabb négy pályá­zat benyújtásáról dön­tött a képviselőtestület, amelyek révén önkor­mányzati bölcsődék infrastrukturális fej­lesztését, akadálymen­tesítését szeretnék kül­ső forrásból finanszí­rozni. Barna Andor Hoffmann Attila Derczbach Istvánné

Next

/
Thumbnails
Contents