Hírhozó, 2009 (19. évfolyam, 1-21. szám)
2009-03-26 / 5. szám
N KO IR IM/A IN ¥2/AI 2009. MÁRCIUS 26. Útkereszteződésből zöld városközpont Interjú Riz Levente polgármesterrel Folytatás az 1. oldalról > Előzmények nem voltak: az előző ciklusban a Nemzeti Fejlesztési Terv első időszakában, 2004- 2006 között az akkori ön- kormányzat nem írt uniós pályázatokat, egy fillér uniós forrást sem nyert a kerület számára. Mi tudtuk: ez az egyik legnagyobb esély, hogy a kerület fejlődését előmozdítsuk. Ez volt az előfeltétel, ezzel indultunk.- Milyen projektekkel kezdődött a munka?- Először azzal szembesültünk, hogy szinte mindent nulláról kell kezdenünk. Egyetlen kidolgozott uniós forrást célzó projektjavaslat nem készült 2006 őszét megelőzően. Mi fiatalos lelkesedéssel rögtön nagy fába vágtuk a fejszénket: 2007 elején elindítottuk a keresztúri városközpont fejlesztésének projektjét. Mellette már kisebb sikerek is érkeztek: egy útépítési pályázaton 475 millió forrást nyert önkormányzatunk, a kivitelezési munkákat most áprilisban kezdjük meg. Jöttek az útfelújítási pályázatok, ahol 461 millió forintot tudtunk megszerezni, a kerületi P+R parkolók építésére 291 millió forint uniós támogatást kaptunk. Ez a munka is tavasszal indul. De nyertünk pályázatokat intézményeink akadálymentesítésére, testvérvárosi kapcsolatok ápolására, műemléki környezet fejlesztésére, kerékpárút tervezésére, valamint legutóbb a Polgármesteri Hivatal ügyintézési hatékonyságának fejlesztésére.- Hogy áll a mérleg jelenleg?- Két év alatt közel 2,5 milliárd forintot nyertünk pályázatokon. Sőt, ha hozzáteszem a rákos- keresztúri buszkorridorhoz megítélt uniós forrást, amiben sok munkánk volt a fővárossal közösen, akkor túl vagyunk a 3 milliárd forinton.- A legnagyobb fejlesztés a rákoskeresztúri városközpont megújítása. Milyen módon vették számításba a lakosság igényeit és véleményét a projekt kialakítása során?- 2007-ben a fejlesztési koncepció összeállításánál a kerületi igények, adottságok, hiányosságok felmérésével kezdtük. A felmérés egy reprezentatív kutatásból, mélyinterjúkból, kérdőíves megkérdezésekből állt. A kutatás, kérdőíve- zés a lakosságot érintette, a mélyinterjúk során a helyi civil szervezeteket, vállalkozásokat, valamint kulturális és közoktatási intézményeket kérdeztük meg. 2007 júniusában megtartottuk Témyerő - Újítsuk meg együtt Keresztúr köztereit! című szabadtéri rendezvényünket, amelyen 500 érdeklődő osztotta meg velünk véleményét, javaslatait. Ezúton is szeretném megköszönni a folyamatban résztvevők aktivitását és támogatását.- Melyek voltak a főbb nelíézségek a pályázat elkészítése során?- A legnagyobb problémát az jelentette, hogy a városközpontban szinte alig található kerületi tulajdonú terület. Szinte minden jelentős közterület a fővárosi önkormányzaté, a pályázat pedig rendezett tulajdonviszonyokat ír elő. Az első feladat tehát a fővárossal való megegyezés volt. Attól függetlenül, hogy nem vagyunk azonos pártállásúak a főváros vezetőivel, jó és hatékony együttműködést alakítottunk ki. 2007 májusa óta folyamatos volt az egyeztetés mind szakmai oldalon, mind pedig vezetői szinten. Végül 2008 novemberében fogadta el a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag azt a megállapodást, amely a Pesti út Ferihegyi út és Diák utca közötti szakaszára vonatkozóan engedélyezi a fejlesztések megvalósítását. Jelenleg arról tárgyalunk a fővárossal, hogy ezen területek tulajdonjogát is - az útpálya kivételével - átvegyük.- A buszpályaudvar legalább akkora fejtörést okozhatott. ..- A főtér tervezése kapcsán a buszpályaudvar megszüntetése volt a kulcskérdés. Emlékszem, 2007 közepén még saját kollegáim is próbáltak erről lebeszélni, olyan reménytelennek tűnt, hogy a pályázati határidőkön belül ezt rendezni tudjuk. Ekkor jött a történelmi esély: a BKV Paraméterkönyve és az a hálózat-átszervezési koncepció, amit évek óta dédelgettünk. Sikerült megállapodnom a BKV-val, hogy megcsináljuk a járatösz- szekötéseket, amely révén a végállomáshelyek felszabadulhatnak, így megnyerhetjük a főtérnek szánt helyet. De itt is folyton küzdeni kellett: először a járatritkítások ellen, majd az ellen a nézet ellen, hogy a hálózatátszervezés, a buszpályaudvar megszüntetése csak a buszkorridor megépülése után valósítható meg. Ebben az esetben a főteret kiradírozhattuk volna a pályázatból. Az utolsó csata ez év februárjában zajlott: a főváros és a BKV a buszpályaudvarból az útmenti meghosszabbított megállóperonon kívül az egyik buszöblöt is megtartotta volna. A mi álláspontunk az volt: legyen a teljes terület köztér. Több szaktervező bevonásával sikerült olyan elfogadható alternatívát felmutatnunk, amelybe végül beleegyeztek partnereink. így sikerült kétéves munkával elérni a sok éve emlegetett célt: a keresztúri buszpályaudvar megszüntetését.- Mit tartalmaz konkrétan Keresztár városközpont fejlesztésének terve?- A buszpályaudvar helyén egy Főtér kialakítása, alatta egy 120 férőhelyes mélygarázs megépítése, a Szent Kereszt tér megújítása, a Pesti úti északi oldalán sétány kialakítása. A Plus áruház előtti terület és a Fuchs- kastély kertjének rendezése és a Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése, nyílászárócsere, lift, recepció kialakítása. A garázs helyére egy központi vendéglátóhely, kávézó-cukrászda létesülhet, amelynek teraszhelyisége a Fuchs-kas- tély kertjében helyezkedik el. A pályázaton elnyert forrás és az önrész azonban nem minden projektelemre elegendő. A tervezők bevonásával dolgozunk a műszaki tartalom véglegesítésén, szinte biztos, egy-két projektelem megvalósítása későbbre tolódik. A Pesti úti északi sétányt valószínűleg egy következő lépcsőben tudjuk megcsinálni.- Mikorra tervezik a beruházás megkezdését és a befejezését?- Jól haladunk, az engedélyezési terveink elkészültek, napokon belül benyújtjuk a hatóságokhoz. Ha minden rendben megy, a kivitelezésre vonatkozó köz- beszerzési eljárás lezárását követően augusztusban indulhat a beruházás. Számításaink szerint 2010 őszére mindennel elkészülünk, és a kerület lakosai birtokba vehetik a megújult köztereket és intézményeket.
