Hírhozó, 2008 (18. évfolyam, 1-21. szám)
2008-12-22 / 21. szám
IN IK 0IR iM /A IN Y Z /A T 2008. DECEMBER 22. Wm. Magánépítkezések közcélú fejlesztésekkel — beruházáspolítjka új alapokon 'S. Riz Levente Magánberuházók a kerületben A testület december 17-i ülésén három kerületi terület szabályozásának elindításáról és az ezzel kapcsolatos település- rendezési szerződések jóváhagyásáról döntött. Ezekben szerepel lakás és irodaépítés, ipari park, kereskedelmi beruházás egyaránt. A településrendezési szerződések újdonságot jelentenek a kerületben. Soha még ilyen részletességgel, ilyen nyíltan nem szabályozták beruházó és önkormányzat kapcsolatát. Soha még nem kísért ennyi közcélú beruházás magáncélú fejlesztéseket. A három magánberuházásban közös: az akcióterületek (ahol megvalósulnak) sem most, sem korábban nem voltak az önkormányzat tulajdonában, magánfejlesztők tulajdonosként szeretnének beruházni. A megállapodások révén összességében kb. 40-50 milliárd forint működő tőke áramlik be a kerületbe, amelynek részeként több mint 3 milliárd forint értékben valósulnak meg közcélú beruházások. Mindegyik "teremtő" fejlesztés, azaz a magánérdek mellett az önkormányzatnak adóbevételt termel, közcélú beruházásokat hoz létre. Az önkormányzat alapelvei Az elején tisztáznunk kell néhány alapkérdést. Mi történik ma, ha egy fejlesztő bekopog az ön- kormányzat kapuján? Általános alapelv: az önkormányzat megvizsgálja a tervezett fejlesztés potenciális pozitív és negatív hatásait - aztán leül tárgyalni. Szetnpon trendszerünk: 1. A beruházás által generált közlekedési, környezeti, oktatási, szociális, egészségügyi többletterhelést, illetve igényt a fejlesztőnek kell kompenzálnia. 2. A beruházás tartalmazzon gazdaságfejlesztést: növelje a kerület adóbevételeit (építmény- és telekadó, iparűzési adó), biztosítson új munkahelyeket, a helyi gazdaságot fűtse, a fejlesztő vonja be a kerületi vállalkozókat és munkavállalókat a beruházási munkákba, a cég települjön a XVII. kerületbe és ide adózzon. Sajnos nem ezek az elvek domináltak a kerület korábbi történetében. Szeretnék egy rövid visszatekintés erejéig a múltra is reflektálni: nem elsősorban azért, hogy bíráljuk elődeinket, hanem azért, mert az akkor eldöntött, megszavazott ügyek a jelenben is kifejtik intenzív hatásukat. Mi volt a gyakorlat 2006 októbere előtt? Az előző ciklus MSZP- SZDSZ többsége úgy engedett épülni lakóparkokat, hogy a velük járó terheket nem vette figyelembe. Ez a köz szempontjából abszolút veszteséges üzlet. Helyi szabályozási rendelettel belterületbe vontak, átminősítettek (az önkormányzatoknál gyakran a korrupció melegágya) területeket, majd indulhatott az építés. A lakások elkészültek, jó esetben a belső utak, árkok, járdák megépültek - de van ahol, még azok sem. A kiépülés, átadás után minden az önkormányzat nyakába szakadt. Á beköltöző családok bölcsődét, óvodát, játszóteret, közparkot, rendelőt, elkerülő utat, fekvőrendőrt stb. kértek, a megnövekedett lakószám miatt több lett az autó, a forgalom megnőtt, dugók keletkeztek - ez mind sújtotta a már itt élő hagyományos városrészek lakóit is. A fejlesztő pedig már sehol sem volt, a lakóknak nem volt kihez fordulniuk, csak az önkormányzathoz. Az önkormányzat pedig a köz pénzéből fizet, helyreállít, bővít, beruház, vagy a lakók megeszik dühükben. Három konkrét példán szeretném mindezt illusztrálni. Mindennap találkozunk az itt keletkező problémákkal, levelekkel - melyeket megoldandó feladatként ránk hagyták elődeink. HELIKOPTER LAKÓPARK A terület belterületbe vonása után önkormányzat elfogadta a beépítést lehetővé tévő szabályozási tervet - úgy, hogy semmit nem írt elő közcélra. Ma ezért a lakópark területén nincs semmi, csak lakás. Nincs közintézmény, nincs óvoda, nincs orvosi rendelő, nincs közpark, a megnövekedett forgalom kezelésére a beruházók részéről semmilyen közlekedésfejlesztés nem történt. Játszótér sem volt - idáig, most nagy nehezen, egy magántulajdonú telken meg tudtuk csináltatni. Ma több mint ezer lakás van a Helikopterben, de az önkormányzatnak még csak telektulajdona sincsen, nemhogy építménye. Tehát a jövő is determinált. Lakossági igény viszont annál több, rengeteg a kisgyermek, építsünk bölcsődét, óvodát, legyen park, rendelő. Egy óvoda az önkormányzatnak kb. 400 millióba kerülne, a telekár még e felett van. „Oldjuk meg", mondják a lakók, és a maguk szempontjából teljesen igazuk van. SZÁRAZHEGYI LAKÓPARK Itt is a százat meghaladja a lakásszám - itt a semmi átment mínuszba - megvolt a belterületbe vonás, a terület értékesítőjétől még csak az utak aszfaltozását sem kérték meg. Ma adott egy szép házakból álló vadonatúj lakópark, földes utcákkal. Közintézmény, közpark, játszótér - nincsen. A kompenzálás ránk maradt: az utak nagyobb részét idén bitumenperme- tes technológiával megcsináltuk, a közelben játszóteret építettünk. Helikopter lakópark: a köznek semmi sem jutott
