Hírhozó, 2007 (17. évfolyam, 1-21. szám)
2007-10-25 / 17. szám
2007. OKTÓBER 25.Ünnepi rendezvények oktéber 23-án Idén minden kerületi 56-os megkapta az emlékplakettet, akit eddig még nem tüntettek ki Vasvári Árpád személyesen vette át az emlékplakettet Riz Levente polgármestertől Folytatás az 1. oldalról > Posztumusz elismerésben részesült: id. András Károly, aki 1945 előtt csendőr volt. 1956-ban Rákoscsaba-Wangel telepen nemzetőrséget szervezett, amelynek ő lett a parancsnoka. November 4-én robbanó palackot vittek el a vegyiművekből, hogy azokat felhasználják a szovjet alakulatok ellen, de végül nem került erre sor. Bánkuti (Mikla) Antal 1956. október 31-én testvérével együtt csatlakozott a rákoscsabai nemzetőrséghez, ahol belső szolgálatot látott el. Ösz- szeírta a jelentkező nemzetőröket, azokat fegyverrel, felszereléssel látta el. A járőrszolgálat irányítása volt a feladata. Gölöncsér István 1956- ban a MÁV Északi járműjavító üzemébe került, ahol szakmáját nem gyakorolhatta sokáig. 1956. november 4-én a szovjet támadás a Határ út menti erdőnél találta, ahol a harcok során két társával együtt életét vesztette, 17 évet élt. Juhász László 20 évig dolgozott a HÁFÉM-ben úgy, hogy folyamatos megfigyelés alatt állt 1956-os tevékenysége miatt. 1957-ben Rákoson volt a fegyházban, 1958- ban tévesen szabadlábra helyezték, de végül visz- szavitték, 10 évet volt börtönben. Márton Pihe Győző egyike volt azoknak a „csabai srácoknak", akik részt vettek a Szabadság sugárútnál kirobbant harcban, és a Szabó Attila által vezetett csoport tagjaként mindvégig hősies helytállást tanúsított. A hatóságok elfogatási parancsot adtak ki ellene. A megtorlás elől Kanadába emigrált. Mikla László 1956. október 29-én önként jelentkezett testvérével együtt a rákoscsabai nemzetőrséghez fegyveres szolgálatra. Ezután belső szolgálatot látott el. A Katonai Ügyészségen másfél évi börtönbüntetésre ítélték, mert kertjében harci cselekményekhez használt aldehides üvegeket tartalmazó ládákat ástak el. „1956-os Emléplakett" kitüntetésben részesült: Kalina János, akit Rákoscsabán november 3- án, amikor a fegyverét készült leadni, megbíztak a vasútállomásnál lévő élelmiszerraktár őrzésével. Az élelmiszer osztása, szállítása során tűzharcba keveredett az úton lévő szovjet teherautóról lövöldözőkkel. Letartóztatták, perbefogták és mint hatodrendű vádlottat elítélték. Palkó László a rákoscsabai Nemzetőrségen november 4-ig járőrszolgálatot teljesített. Ő lőtte ki az orosz gépjármű kerekét, ami emiatt kénytelen volt a Szabadság sugárút sarkán megállni. A harcok alatt mindvégig hősies helytállást tanúsított. A megtorlás elől emigrálni kényszerült. Vasvári Árpád október 24-én több barátjával szervezetten indult a Magyar Rádió elfoglalására. Csoportjukra az akkori Ady mozinál páncélozott járműből orosz katonák tüzet nyitottak. Vasvári Árpádot mellkasán több lövés érte. A Rókus-kórházban az életét sikerült megmenteni, de sérülései maradandó fogyatékosságot okoztak: a tüdeje részben el- meszesedett, bal keze részben lebénult. A kitüntetéseket Riz Levente polgármester adta át. A posztumusz díjakat az elhunytak hozzátartozói, barátai illetve harcostársai vették át. Az ünnepi műsort „A magyarok vére" címmel Koltay Gábor ötlete alapján Domokos Lajosné és Nyerges Gyuláné rendezte, Wittner Mária naplója alapján. Október 22-én Rákosligeten, ahol Rózsahegyi Péter (balra), a Rákosligeti Polgári Kör titkára volt a szónok, majd a Rákoscsabai Polgári Kör hagyományos rendezvényén, a Csaba vezér téren emlékeztek az 1956-os forradalomra és szabadságharcra. A szakadó eső ellenére a szép számmal összegyűltek Sinkovits Vitay András előadását hallgatták meg, majd Riz Levente polgármester tartott beszédet. Kiállítás a tisztelet jegyében is. Kiu Tamás A Rákosmenti 56-os Alapítvány „Tisztelet" címmel rendezett kiállítást a Rákoshegyi Közösségi Házban, ahol az 1956-os forradalom és szabadság- harc résztvevői és emlékének őrizői számára kiadott kitüntetéseket, plaketteket, emlékérmeket és okleveleket mutatták be. Az október 20-i megnyitón Sze- lepcsényi Sándor, az alapítvány titkára mondott bevezetőt, a Pest- szentimrei Önálló Néprajzi, Ipar- és Hely- történeti Gyűjtemény tulajdonát képező kollekciót Karip Gyula gyűjteményalapító mutatta be. Szelep- csényi Sándor kiemelte, hogy ez a kiállítás volt az alapítvány második terve, amelyet szerettek volna megvalósítani, ezzel is emlékezve azokra a hősökre, akik csak a rendszerváltás után számíthattak elismerésre. Az első, az 1956-os forradalom és szabadság- harc 50. évfordulója alkalmából már tavaly teljesült, amikor Rákoscsabán a fegyveres harcok helyszínén állítottak emlékoszlopot.
